Épületek/Középület
A mohácsi Selyemgyár Kulturális Negyed – az egykori ipari épület barnamezős területének rehabilitációja
2021.10.25. 18:29
Az egykori mohácsi selyemgyár impozáns épülete a közelmúltban megújult, ma kulturális negyednek ad otthont. A műemlék gyárépület felújítását a tervező, Dombai Gyula mutatja be.
A mohácsi egykori Selyemgyár, vagy eredeti nevén Selyemfonoda 1905-ben épült Kalin Ferenc királyi mérnök tervei alapján, a Schlauch és Károlyi cég kivitelezésében. A közvetlenül a Duna partján álló téglaarchitektúrás épület még leromlott állapotában is patinás dísze volt a városnak. Belvárosi elhelyezkedése ellenére ugyanakkor nem képezte szerves részét a városi szövetnek: a többször bővített, átalakított, körbezárt ipari épület szinte csak a Duna felől volt érzékelhető.
A Selyemgyár 2010-ig működött, utána az új tulajdonos raktárként hasznosította. 2016-ban a telket megosztották: az északi telekrész magántulajdonba került az igazgatósági épülettel, amelynek földszintjén étterem létesül nagyméretű Duna-parti terasszal és emeleti különteremmel. A déli telekrészt az üzemi épületekkel az önkormányzat vásárolta meg azzal a céllal, hogy az utólagos bővítmények, toldalékok elbontását követően a főépületből Alkalmi Rendezvények Házát, az egykori gubóraktár épületcsoportjában Innovációs és Technológiai Központot, illetve Játszóházat alakítson ki.
A selyemgyári telekkel együtt a tőle délre eső egykori Temaforg Vállalat (korábbi Alt bőrgyár) telkét is megvásárolta az önkormányzat, így a városközponti Duna-parti barnamezős területek rehabilitációja keretében néhány épületet szerettek volna felújítani, újra hasznosítani, más épületeket (bővítményeket, toldalékokat) pedig lebontani. A bontásokkal kialakuló területeken egységes térkő burkolattal, utcabútorokkal, növénytelepítéssel, illetve egyéb látványelemekkel különböző rendeltetésű köztereket és parkokat, illetve parkolókat kívántak létesíteni.
Az önkormányzat tulajdonába került telkek átépítésére 2016 júliusában készítettünk vázlattervet, és miután az önkormányzat sikerrel pályázott a barnamezős területek rehabilitációjára, 2017 decemberében a Selyemgyár átépítésére vonatkozó építési engedélyezési tervet, majd 2018 áprilisában a kiviteli tervet készítettük el. A tervek készítésekor a T-alaprajzú főépület udvari szárnyától délre eső rész szinte teljesen be volt építve, nagyrészt kétszintes, több ütemben megvalósított épületekkel. A gubóraktártól északra eső utcafronton végig földszintes tárolók álltak. Az alapkérdés az volt, hogy mi az, ami megtartandó és mi az, ami bontandó, mivel az egyes épületek műszaki állapota nagyon különböző volt. Végül az eredeti (1905-1908 közötti építéskori) állapot visszaállítását tűztük ki célul.
A tervezési programnak megfelelően a rehabilitáció során elvégzett munkák az alábbi pontokban összegezhetők:
- a tervezési terület az egykori Selyemgyár telkének déli része, illetve a Tímár utca volt
- a védett épületeket eredeti formájukban tartottuk meg és újítottuk fel, a későbbi toldalékokat, illetve bővítményeket – műszaki állapotuktól függetlenül – elbontottuk; kivétel a gubóraktárhoz kapcsolódó földszintes nyaktag és a Tímár utcai magastetős épületrész, amelyeket felújítottuk
- a Selyemgyári főépületet alkalmi rendezvények házaként hasznosítottuk: az emeleti nagy térben körülbelül 400 fős, esküvők, bálok, konferenciák megtartására alkalmas rendezvénytermet alakítottunk ki, amelyhez a földszinten és az emelet további részein kiszolgálóhelyiségek kapcsolódnak (melegítőkonyha, étellift és tálaló, tároló és gépészeti helyiségek, vizes helyiségek, közlekedők);
- a főépület földszintjén a Duna és az udvar felől egyaránt elérhető, bérbeadható iroda- és üzlethelyiségek létesültek az üzemeltetést biztosító helyiségekkel és Tourinform irodával
- a rendezvényterem a Duna-parti sétány felől is megközelíthető a földszinti előcsarnokon keresztül
- az eredetileg a Duna felőli homlokzat közepére tervezett, rendezvényteremhez kapcsolódó terasz – az örökségvédelmi hatósággal történt egyeztetések alapján – a nyugati oldal déli részén, a játszóudvarra nézően, meglévő pillérek és födém megtartásával készült
- a rendezvényterem két végén könnyűszerkezetes galériákról lehet megközelíteni az északi, illetve a déli teraszt
- a rendezvényterem meglévő vasbeton álmennyezetét elbontottuk, az eredeti látszó rácsostartós fedélszéket a helyiség két végén visszaállítottuk, középen új álmennyezet készült a rácsostartók alatt
- a rendezvényterem függönyökkel három részre osztható
- a Selyemgyári főépület udvari bejáratai előtt színpadként is használható előlépcsők, illetve az akadálymentes megközelítést biztosító rámpák készültek
- a főépület padlóit nagyrészt megtartottuk, az új padlóburkolatokat a meglévőkre helyeztük
- a főépület fűtése melegvizes radiátoros rendszerű, az emeleten belsőoldali Multipor hőszigetelés, a rendezvényteremben hűtés is készült
- a tornyot is felújítottuk, nem látható keleti oldalán kaptak helyet a klíma kültéri egységei
- a volt gubóraktár új vasbetonfödémesre cserélt épületében és a hozzá kapcsolódó magastetős épületrészekben „technika háza" jellegű robottechnikai oktató és bemutató centrum, valamint gyermek játszóház létesült, közös bejárattal és ellenőrzési ponttal, egyidejűleg körülbelül 30-30 fő befogadására alkalmas kialakítással
- ezekben a helyiségekben is a meglévő-megtartandó betonpadlóra került az új burkolat, a radiátoros fűtés mellett hűtést is beszereltünk
- az elbontott épületek helyén kialakuló szabad területeken különböző rendeltetésű közparkok, egységesen burkolt felületek létesültek ülőpadokkal, köz- és díszvilágítással, szökőkúttal, (később esetleg köztéri műalkotásokkal)
- a Selyemgyár udvarának északi részén zöldfelületekkel tagolt, de szabadtéri rendezvények megtartására is alkalmas szabadidőpark, a déli udvarrészen a gyerekeket és szülőket-nagyszülőket egyaránt kiszolgáló játszópark
- személygépkocsi parkolók jelenleg készülnek a Temaforg telek Szent János utca felőli részén;
- ugyanitt legalább két autóbusz számára készül várakozóhely, kerékpárok elhelyezésére a főépület két végén, illetve a játszóház mellett van lehetőség
Úgy gondolom az alap célkitűzés teljesült: megmentettünk egy jelentős Duna-parti ipari műemléket.
A főépület emeleti nagytermének látványos eredeti állapotát idéző rendezvényterem kialakítása mellett a rehabilitáció legnagyobb érdeme az épületegyüttes város felé történő megnyitása, a körbezárt gyárudvar helyén játszóterekkel, pihenő- és zöldterületekkel, szökőkúttal kiépített, egymásba fonódó közterületek létrejötte lehet.
Az impozáns műemlék felújítását 2021-ben a Forbát Alfréd-díj Építészetért Elismerő Oklevelével jutalmazták.
Dombai Gyula
Szerk.: Paár Eszter Szilvia