A műemlékvédelem állatorvosi lova Vácott
Beszámoló a február 7-i Műemléki Tervtanácsról. További témák: Frigyes-laktanya (Győr), Lussonium (Paks-Dunakömlőd).
Gyakorlatilag ultimátumot adott a Műemléki Tervtanácsnak a beruházói/hasznosítói oldalt képviselő úr, amikor a február 7-i ülésen azt mondta, hogy ha nem járulnak hozzá a Vác, Március 15-e tér 13. sz. alatt található védett műemlék bemutatott tervek szerinti átalakításához, nem lesz pénz a rossz állapotban lévő ház felújítására. Az épületet elfoglalni szándékozó Magyar Kereskedelmi Bank ugyanis nem hajlandó engedni átalakítási elképzeléseiből, inkább máshol nyit fiókot.
A tervtanács tagjai kifogásolták a kétszáz éves polgárház udvarának tervezett lefedését, illetve az udvari szárny várható lebontását, a megfelelő felújításhoz szükséges mérvű kutatások hiányát. Egyik hozzászólás szerint Esztergomban „kísértetiesen” hasonló szituáció állt elő „kísértetiesen ugyanezzel a bankkal”. Az a ház pedig „félig meghalt”.
Bár a tervező Vadász György szerint itt egy kapavágás sem történik a műemlékes szakember jóváhagyása nélkül, a jelenlévők emlékeztettek a hat évvel ezelőtti, engedély nélküli vakolatbontás és falszigetelés esetére, illetve a főpárkány elpusztulására, ami a fedélszék felelőtlen (vagy szándékos?) lebontása miatt következett be (leterhelés hiányában a párkány kidőlt).
Vác illetékesei az elmúlt nyolc évben állítólag nem mutattak hajlandóságot a szükséges kutatások elvégeztetésére, így a jelenlegi átalakítás műemlékvédelmi szempontból nem megalapozott. A bizottság szerint a homlokzat színezése szintén nem tervezési, hanem kutatási kérdés. Rámutattak, hogy az öt évvel ezelőtti építési engedély számos olyan kitételt tartalmaz, amelyek most nem teljesülnek. Így a megkezdett kivitelezés által „több érték vész el, mint az elmúlt ötven év alatt”.
A Tervtanács végül úgy foglalta össze álláspontját, hogy további kutatásokat és egyeztetéseket írt elő, a bemutatott tervet nem támogatta.
Átalakítás Győrben
Ugyanezen az ülésen került napirendre a győri Frigyes-laktanya felújításának és átalakításának terve (szerző: L2 Építész Kft., Zsoldos Lehel és munkatársai). Az együttes egyik legénységi épületét irodaházzá alakítják a Leier Ingatlan Kft. beruházásában. A tervezők elmondásuk szerint messzemenőkig figyelembe vették az örökségvédelmi szempontokat, ügyelve az épület tömegére, homlokzatára, a komplexumban elfoglalt helyére. A „botrányos belső állapotok” miatt a ház teljes kibelezését hajtják végre, az elbontott födémek helyére a főfalaktól független, önálló szerkezetet állítva (amely kisebb belmagassága folytán egy szint nyereséget eredményez). Ezek a belső, „ház a házban” struktúrák saját üveghomlokzatot kapnak, ami lehatárolja az irodák légterét. A beruházó képviselője teljes egyetértésénenek adott hangot a tervvel kapcsolatban, olyannyira, hogy a Tervtanács felhívta a figyelmét: valószínűleg kisebbítené a terv erényeit, ha a másik laktanyaépületet is ugyanígy alakítanák át, amint azt tervezik. A tervet a testület támogatta.
Lussonium
Harmadikként Paks-Dunakömlőd római kori Lussonium erődjének helyreállítása (tervező: Harsányiné Vladár Ágnes) következett. Az objektumot kőbányának használták az elmúlt századokban, jelentős részét az erózió tüntette el. A helyreállítás jelenlegi, második szakasza az északi bejárat környezetére koncentrál. A kapuépítmény nyomai nem találhatók, de helye nagyjából kiszerkeszthető. Ide fából ácsolt toronypárt terveznek, amely kilátóként is szolgál majd. Mellette mészhomoktégla védőépületben tervezik bemutatni a fellelt padlómaradványokat. A Tervtanács támogatta a tervet, annak ellenére, hogy Paks polgármestere szívesen látna itt egy kapurekonstrukciót. A tanácstagok szerint ez nem kivitelezhető hitelesen, ráadásul egy római kapuépítményt keskeny ablakai miatt nem is lehet kilátónak használni, maradtak tehát a javasolt faszerkezet mellett.
sz+k: Török Tamás
