A Munkácsy Negyed hanyatló ékköve – A békéscsabai István malom

Az István malom története a magyar ipari örökség egyik kiemelkedő példája, Békéscsaba városképének meghatározó eleme. Egyszerre őrzi gazdag múltjának emlékét és vet fel kihívásokat, lehetőségeket sorsával kapcsolatban. Csupász Szabolcs írása a malom több korszakon átívelő fejlődését, majd pusztulását, végül a rehabilitáció lehetőségeit járja körbe. 

A hazai városok szövetében egyre gyakrabban találkozunk olyan ipari épületekkel és barnamezős területekkel, amelyek hosszú ideje kihasználatlanok, elhanyagoltak. Ezek mára új perspektívába kerültek a városok fejlődése és az ingatlanpiaci lehetőségek miatt. A városok környékén található zöldmezős fejlesztési területek fokozatosan elfogynak, így ennek következtében az egykori ipari területek – melyeket a növekvő város bekebelezett – újra felértékelődnek az ingatlanfejlesztési szempontból.

Ezek a területek gyakran sebhelyként tűnnek fel a mai városi szövetekben, egykori gazdag múltjuk pedig gyakran feledésbe merül. Az újragondolás spektruma igen széles, azonban ezeknek az ipari létesítmények a téri, szerkezeti, műszaki kötöttségeik és esetleges védettségük miatt nehéz új funkciót találni. A téma aktualitását a békéscsabai István Malom kiaknázatlan építészeti tartaléka adja, amire a tervezés alatt álló diplomamunkámon keresztül kívánok megfelelő javaslatot tenni. Az ezt megalapozó kutatómunka, a BME Építészettörténeti Tanszékén írt TDK-dolgozatom, melynek két, a malom múltjával és jelenével foglalkozó részének összefoglalója jelen írás.

A malom jövőjével kapcsolatos döntések megalapozottságának érdekében fontos megismerni az épület múltját, melyet három fő korszakán keresztül lehet bemutatni.[1], [2]

A Pain-féle gőzmalom

Magyarország malomtörténetének kiemelkedő pillanata, az 1841-ben, Széchenyi István kezdeményezésére, Pesten felépült József malom, mely az ország malom- és gépiparának fejlődését indította el. Ebben az időben Békéscsabán 50-nél is több száraz- illetve szélmalom működött. Az 1850-es években a helyi tanács gőzmalom létesítését tűzte ki céljául, aminek megvalósítására Pain Antal nevű, osztrák származású gépész-molnár jelentkezett. 1853-ra felépítette Békéscsaba első – négy kőpárral és egy húsz lóerős fatüzelésű gőzgéppel működő – gőzmalmát, amit Magyarország második legnagyobb vidéki gőzmalmaként tartottak számon. Az akadozó gabonaszállítás miatt a malom csak ritkán őrölt. A felmerült nehézségeken az sem segített, hogy 1858-ban a város bekapcsolódott a vasúti közlekedésbe.

A Rosenthal-féle gőzmalom

A Bach-rendszer éveiben felbomlott feudális viszonyok az ország mezőgazdasásának kedvező feltételeket teremtettek, fellendült a gabonatermelés. 1860-ban Epstein Lipót és családja megvásárolta a malom épületét. Számos aszályos év után azonban felajánlották az ingatlant a város számára, ami nem élt ezzel a lehetőséggel.

Az igazi fordulópontot a malom életében az 1871-es év hozta, amikor az alföld-fiumei vasútvonal Nagyvárad és Hódmezővásárhely közötti szakaszát átadták, ezáltal Békéscsaba egy fontos vasúti csomóponttá vált. 1872-ben Rosenthal Márton gyulai szappanos mester felismerte az épületben rejlő lehetőséget, ezért megvette azt Epstein Lipót családjától. A malom további fejlődése nem volt egyszerű, az 1890-es évekre a malom épülete részben három-, részben négyemeletes lett, majd 1892-ben engedélyt kapott a bővítésre: a három emeletes részét négyemeletesre bővíthették. Az így kialakult ipari épület a város egy ikonikus épületévé vált.

1915 márciusában bekövetkezett a malom életének első katasztrófája. Az épület régi szárnyában lévő koptatóban történt lisztpor-robbanás következtében leégett az épület.[3] Először csak egy, majd két nagy robbanást hallottak a helyiek.[4] 1916-ra a károk helyreállításával és hadiőrlésre való berendezkedéssel sikerült újra működőképessé tenni az épületet. Az 1925-ös évben újabb fejlődés eredménye a malom telkén felépült, a ma is álló lisztraktár és siló, melynek tervezője Obrist Vilmos volt.

Az István malom

Az 1936-ban történt események széleskörű átalakulást hoztak a gőzmalom életében. Az Első Békéscsabai Gőzmalom beolvadt a Borsod-Miskolci és Debreceni István Gőzmalom Részvénytársaságba. Az ezt követő időszak kevésbé részletesen dokumentált, főként levéltári anyagokon és egy-egy internetes forráson keresztül ismerhető meg. Az államosítást szintén kezelhetjük mérföldkőként a malom történetében. Ezt követően több kisebb épülettel bővítették a malmot, melyek célja a terület sokoldalú hasznosítása volt. A rendszerváltás után, amikor a gabonaipari vállalatok ismét önállóvá válhattak, többször váltott tulajdonost az épület, azonban ez a kiemelkedő termelést nem befolyásolta.

A malom vesztét végül a nagysága okozta. Sem a hazai, sem a külföldi piacokon nem tudták értékesíteni a napi 400 tonna lisztes kapacitását. Az őrlést végül 2005-ben állították le.[5] A leállást követően a malom telkén számos, az államosítás után létesülő melléképületet elbontottak, míg a telek köré új kerítést építettek, ami a mai napig éles határt képez az épületegyüttes és a város között. 2010-ben telekalakítást hajtottak végre a területen, így jött létre a mai malom telkének kialakítása.

Ezt követően a malom hanyatlása és fokozatos pusztulása volt megfigyelhető a város lakossága számára. A melléképületek sorozatos bontása is egy jel volt, hogy a malom számára ebben a formában nincs jövő.

Malom a jelenben

Az épület állapota folyamatosan romlott a kihasználatlansága miatt, míg végül kicsit több mint egy évszázad elteltével, 2019-ben másodszor is katasztrófa sújtotta: az egész épület áldozatául esett a lángoknak.

A tűzeset következtében az épület belső faszerkezete és a tető hamuvá vált, az épület homlokzati falai viszont viszonylag épen maradtak. A katasztrófa utáni statikai vizsgálat alapján a megmaradt homlokzati falakat nem kellett elbontani, ha annak utólagos merevítéséről gondoskodnak a jövőben. A tűz után megmaradt belső szerkezeteket eltávolították, majd az épület negyedik emelete magasságában egy hálós acélszerkezetet építettek, hogy a 28 méter magas falakat megtámasszák és megőrizzék az állékonyságukat.[6]

Mind a korábbi, mind az aktuális városképben a malom épülete és annak közvetlen környezete kiemelkedő identitásképző jelentőséggel bír, jelenleg azonban a városszövetben sebként jelenik meg. Számos fejlesztési irányban megfogalmazódott a bontás lehetősége, amit az épület folyamatos állagromlása is alátámaszt.

Fontos megemlíteni, hogy az épület megmentése iránti gondolatot a helyi közösség erősen támogatja. Ezt példázza a tűzeset utáni gyertyagyújtás, amikor közel száz ember gyűlt össze az akkor már leégett malom épülete előtt, kifejezve hitüket a malom újjászületése kapcsán.[7] A város lakosai mellett a tulajdonosokban is megfogalmazódott az igény az épület felújítására és egy új közösségi és kulturális funkcióval történő megtöltésre.[8] Koncepcióterv szinten több ötlet is felmerült, például gyógyszálló, egészségközpont.

Több városfejlesztési publikáció is utal a malom hasznosítására vonatkozó tervekre. Egy 2014-es – még a leégés előtti – város turizmusfejlesztési stratégiájában megjelent javaslat szerint érdemes lenne a malom gyógyturisztikai célú hasznosítását megfontolni, együttműködve a szomszédos kórházzal. [9] Szálláshelybővítés vonatkozásában jó lehetőség lenne az épület átépítése egészségturisztikai központtá.

A városi főépítésszel folytatott konzultáció során kiderült, hogy a városi vezetés is támogatja az épület újrahasznosításának gondolatát. Az egyeztetések során felmerültek az egészségturizmus, közösségi kulturális funkció mellett az oktatási célok is. A konkrét válasz megtalálása, és az optimális hasznosítás érdekében további tanulmányokra van szükség.

A Munkácsy Negyed hanyatló ékköve?

A malom épületét körülöleli a – Munkácsy Mihály nevéhez kötődő – Dél-Alföld első kulturális negyedeként hivatkozott városfejlesztés, amelynek keretén belül a város kulturális intézményei és köztereinek megújítása egységes képet alkot.[10] Ebben a kontextusban még markánsabb a kontraszt az egykor szebb napokat megélt malom és a körülötte újjáéledő városi környezet között. Sajnálatos módon, míg a város terei és kulturális intézményei megújultak, addig a malom és területe egyre romló állapotban van. A romlás nem csak az épület megjelenését érinti negatívan, hanem a körülötte megújult területekre is hatással van. A kiürült malom teste, szinte kiált azért, hogy a városrész új ékköve lehessen. A tűzeset olyan új helyzetet teremtett, ahol az értékekkel együtt a téri kötöttségek jelentős része is a tűz martaléka lett. Ebben az új szituációban sok eddig nem vizsgált lehetőség jelenik meg, melyek remélhetőleg a malom továbbélésének, értékeinek fennmaradásának lehetnek a zálogjai.

A kutatás utóélete

Milyen lehetőségeket rejt az épület jelen állapotában? Hogyan lehet ebben az új helyzetben a város identitásképző épületét megújítani? Milyen új funkció(k) segíthetik az épület értékeinek hosszútávú megőrzését? Elsősorban ezekre a kérdésekre keresem a választ, amíg nem késő. Célom, hogy a BME Exploratív Építészeti Tanszékén készülő diplomamunkámban a malom fennmaradt értékeit megőrizve, a fenntartható fejlődés szellemében megfelelő javaslatot tegyek város ikonikus épületének újraélesztésére, amivel vonzóvá tehető, mind a helyi közösség, mind az oda látogatók számára.

Csupász Szabolcs

A TDK-dolgozat témavezetője: Szabó Dávid DLA
A Kulturális és Innovációs Minisztérium ÚNKP-23-2-I-BME-346 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.

Források:

[1] Dr. Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története. 1944-1960.Békéscsaba: Városi Tcs., 1961., 121-129.

[2] Pataky László: Az István malom múltja és jelene., Békési Élet, 9. évf., 1. szám 1974., 135-141.

[3] Ég a Rosenthal-malom! Békésmegyei Függetlenség, 11. évf., 1915/19, 4.

[4] Kőváry E. Péter Ég a Rosenthal-malom! Népujság, 1978/

[5] István malom, Visitbékéscsaba.

[6] Zajlik az István malom statikai megerősítése, koroshircentrum, 2019.

[7] Jacsek Mihály: Ugrai Gábor: Dicsérni jöttem ezt a malmot, nem temetni! koroshircentrum, 2019.

[8] Zajlik az István malom statikai megerősítése, koroshircentrum, 2019.

[9] Békéscsaba Város Turizmusfejlesztési Stratégiája, 2014, 10.o.

[10] Békéscsaba: Munkácsy Mihály városa, munkacsynegyed