A Nokia Networks székháza a Corvin sétány 125. tömbjén

2014-ben a Futureal Csoport pályázatot írt ki a nagyszabású Corvin Sétány keleti lezáró tömbjének beépítésére, amelyet a ZDA - Zoboki Építésziroda (Szatmári Gábor és Zoboki Gábor) nyert iroda- és lakóegyüttes tömbre vonatkozó koncepciójával. A fejlesztések első ütemeként 2014. június folyamán megbízást kaptak a 125-ös tömb északi területén egy közel 25.000 m2 bérbe adható terű (GLA) irodaépület tervezésére. 

Projektleírás a ZDA - Zoboki Építészirodától

A Corvin Sétány méltó lezárásaként az irodaház 2016 végére készül el. Ide költözik a Nokia Networks is a Globális Technológia Központjával együtt.

Bemutatjuk a pályázati és engedélyes terveket.

A Corvin Sétány az Andrássy út modern testvére autóforgalom nélkül, nagyvonalú közterületi és zöldfelületi elemekkel. A Sétány projektzáró eleme, a 125-ös tömb a fejlesztési terület egyik legérdekesebb telke. Ez az a városépítészeti pillanat, ahol a Nagysétány véget ér és csuklószerűen átfordul a VIII. kerület „romantikusabb" szövetébe. A 20. század első felében kialakult beépítés itt keveredik össze a ’60-as, ’70-es évek paneles építészetével.



Tervünk a nemzetközi és budapesti példák alapján legfontosabb szempontként annak a városi hangulatnak a felidézését tekinti, amelyért érdemes a városban lakni – hangulatos, spontán terek és utcák sora, árkádok, kávézók és találkozóhelyek, nagy lombos fák, praktikus és műszakilag jól megoldott irodai- és lakófunkciók együttese. A „nőtt" városok mintájára sokarcú építészeti világot kívántunk teremteni: a lendületes, íves irodaépület mellett „mokányabb" lakótornyok keletkeztek - egymásba folyó hangulatos, spontán közterekkel.

Christian de Portzamparc Szajna parti, a francia Nemzeti Könyvtár környezetében létrejött városi együttese, a párizsi Massena-Negyed kísérletet tett kiváló eredménnyel, hogy a klasszikus európai városi tömbök építészetét hogyan lehet a volumen csökkentése nélkül feloldani. Egy igazán változatos, élő városszövet keletkezhet ezzel a módszerrel.




Párizs, a „nyitott- utca" elméletével, azaz az utcák és térfalak felnyitásával a szokásos városi méreteknél nagyobb távolságokat hozott létre a középmagas házak között. A megvalósult városrész beépítése igazolja, hogy megéri az épületek közti zónában teljes értékű zöld felületeken és nagyvonalú átlátásokon gondolkodni. Igazi ingatlanfejlesztői sikernek lehet tekinteni ezt a koncepciót, mivel viszonylag közel a Cité-hez egy intenzív zöldfelületbe ágyazott lakó- és irodaegyüttest kínál.

A „tervezetten spontán" közösségi terek kialakítása nagyon fontos a városrész egésze szempontjából: koncepciónk szerint a 125-ös tömb karaktere - eltérően a Corvin Sétány nagyvonalú ramblájától - „romantikus", spontán közösségi terek egymásba folyó együttesére épít, melynek szívében a három fő gyalogos tengelyt összefogó, fedett épületelőterekkel és árkádokkal szegélyezett, az környező utcák szintje felé emelt szinten lévő főtér áll. Ez az a hely, ahol az irodaház dolgozói, de a lakók is a kereskedelmi szolgáltatásokon túl éttermeket és kávézókat találnak. A gyalogostengelyek részben fedett kialakítása pedig vonzerőt jelent a földszinti kereskedelmi terek megfelelő funkcionális működéséhez.



 

A lépték meghatározása kulcskérdés. Szigorúan vettük figyelembe az illeszkedés szabályait, kerültük a kellemetlen tűzfalak kialakítását, de szabadságot engedtünk maguknak azokon az építési helyeken, ahol az épületek környezete nagyobb közterekre néz.

Kiemelten kezeltük az irodaház tervezését, melyet nem csak építészeti, de belső elrendezési szempontból is elemeztünk. Végül az „asszimmetrikus kapu" koncepció mellett döntöttünk, hogy fenntarthassuk az épületek közötti nagyvonalú távolságokat és az ünnepélyes Nagysétányt egy oldottabb városi térsorba vezethessük. Az aszimmetrikus kapu egyrészt lehetőséget teremt a Sétány meghosszabbítására, másrészt oldottságával előkészíti a tömb mögötti spontánabb beépítés hangulatát.



 

Kiemelt helyzetbe került a karakteres irodaház, mert tornyai a Sétány felé fordulnak, de „öblei" a hangulatos városi tér térfalait adják léptékhelyes környezetet teremtve. Tudatosan törekedtünk a különböző épületmagasságok változatos tervezésére, mert az illeszkedés alapvető illemszabályainak betartása mellett prioritás a kedvező benapozás és az irodákból feltáruló látvány biztosítása az itt dolgozók számára, miközben az ezen irányelvek mentén formált tömeg tudatosan tér el a Sétány építészeti karakterétől.

Zoboki Gábor DLA habil. és Szatmári Gábor