Él Pécs városában egy párizsi nő. Úgy párizsi, hogy hosszú ideje nem hagyta el Pécset és a Ferencesek utcáját. Még csak nem is Párizsban született, hanem Devecseren. Mégis vitathatatlanul párizsi, minden gesztusa, rezdülése azzal a fénnyel van polírozva. Pécs párizsi nője Pelényi Margit.
Pelényi Margit elképesztően okos építész. Nem csak intellektuálisan, nem talpraesett gyakorlatiassággal, nem matematikai értelemben, hanem az ő saját érzelmi-kulturális-szakmai tapasztalatainak szintézisében. Ha van IQ, újabban EQ, kell legyen AQ is, az architektusok különleges intelligenciája. Neki abból maximum pontszáma van. Amikor kimond valamit, akkor az ki van mondva. Az nem csak úgy a csend ellen valamiféle tétova és oktondi támadás. Sajátos minőségű okosság, mialatt törékeny alkatán, hátraszegett fejű nevetésén látszik: esendő és sérülékeny. Ezekkel ő sem bír. Nem csoda. Ki képes erősebb lenni a gyengeségeinél? Ilyenkor csendülnek föl Pelényi Margit sanzonjai. Nem imádnivaló eldohányzott rekedtes hangján, hanem tér, anyag, tömeg, funkció, gondolat és szépség formájában. Munkáiban annyi személyesség van, mintha titkos naplót írna, mintha egy-egy házának tervezése során mindig más aktuális meghatározó érzelmi és érzéki viszonyát dolgozná fel. Sok Pelényi-házat ismertem meg az évek alatt: a mánfai cigány iskolát, egy postát Keszthelyen, szociális lakóépületeit Pécsett, villákat, cserzőműhelyből nagyvilági loft lakássá vált belvárosi házát, elegáns kesztyűboltját, sváb vincellérház átalakítását, a hosszúhetényi Almalomb együttesét. Ahány feldat, annyi kérdésfeltevés. És éppannyi válasz. Soha nem ugyanaz. Nem egóbol tervez. Meglepően sokat dolgozik cigányoknak, de nem cigány szegényeknek is. És nincs benne póz, a dolgát végzi. Párizsi nagyasszony, de az élet: élet. Ő választott. Nem nyafog. S mialatt építészete minden rezdülése magán viseli a nőiség izgalmas és érzékeny többletét a férfi építészet sokszor tesztoszteron és csípős malterszagával szemben, nőként maga is hozza kemény életáldozatát, akár egy kolostorba zárkózott asszony. Mint sokan a legnagyobb építésznők közül, a család terhei helyett hatalmasabbat vállalt.
Pápán volt középiskolás, majd onnan ment Pestre, hogy egyszer majd építész lehessen. Gyerekkorában sokat időzött a közeli Somló oldalán. Aztán valahogy mégis Pécsre jött építésznek. Ötvenkilós nőként az építész férfiak városába, hol az egy négyzetméterre eső tervezők száma ekkor a legmagasabb volt Magyarországon. Most, a megbízási apályok idején, mikor az EKF reprezentatív épületeit sem a nagyszámú pécsi építészek valamelyike tervezte, kifáradva sokan az út szélére rogytak. Ő nem. Puhán surranó halk járással, önvédelmi humorérzékkel felvértezve megy tovább. Nem csökönyös, nem konok, csak módszeres és következetes. Simán lehajol az apróért. És szellemi értéket teremtve naggyá téve azokat emeli fel. Kisnagy dolgokat, akár az utcaszomszédjában működő kesztyűüzlet dizájnja. Magyarország utolsó évtizede boltépítészetének kiemelkedő, régi míves patikák módjára megőrzésre érdemes darabja. Pelényi Margit működése ma már a szűken vett építész szakmán kívül is érvényes példa. Van benne valami Ady őrzőiből. A vártán áll, kezében az irányadó fénnyel. Egy akkora várost amekkora Pécs, éppen be is világít vele. Meg azon túl. Lehet igazodni hozzá. Építész férfiaknak, és bármilyen hivatású nőknek, akik törékenységükből meríthetnek csak erőt ahhoz, hogy az életben helytálljanak. Ennek az érdekes, asszimmetrikusra vágott hajú nőnek minden mozdulata fontosságot hordoz. Amikor hibázik, az is. Önmagán túlmutató tanulsága van a tévedéseinek. A telitalálatainak még inkább. Meg az alkotó önkritikájának. Építészbölcsessége is innen fakad. Ez süt át a mozdulatain, ahogy öltözik, a tárgyain, az általa megálmodott belső tereken és épülettömegeken. Azon amilyen irodalmat olvas, amilyen filmeket néz, amilyen művészetre reagál. A lépték nem méret kérdése. És a nagy formátum sem okvetlen monumentalitás. Simán beleszorulhat egy apró testbe, melyben nagy szív és magas hőfokon pörgő gondolatgépezet lakik.
Pelényi Margit építészetében a nemakarás a legrokonszenvesebb tulajdonság. Úgy képvisel értékállításokat, hogy minden manifeszt kijelentést nélkülöz. Látszólag kizárólag az éppen előtte álló feladatra koncentrál, és a megoldások sora apránként mégiscsak összeáll egy kérlelhetetlen értékvilággá. Minderre persze nevetve legyintene, áh dehogy, mondaná, és a fájdalmas kompromisszumokra utalna, melyekkel minden alkotó ember kényszerűen szembesül. Az eredeti kristálytiszta elképzelést megtörő megbízói utasításokra, a tervezési fázis és a megvalósulás között rendszerint fellépő pénzhiányra, a nem eléggé körültekintő kivitelezésre, melyek mint Harry Potter dementorai, kiszívják a tervezői gondolat savát-borsát, kiüresítik, ellelketlenítik a házat. Többnyire. Pelényi Margitét legtöbbször ilyen esetekben sem. Két lépéssel előbbre jár gondolatban. Tudja mit jelent olcsó anyagok mellett nagy hozzáadott értéket létrehozni. Ettől párizsi nő. Mert ahogy francia kolléganői a centrumból, Pelényi Margit a cserzőműhelyben kialakított szakmai központjából tekint rá a világ építészeti kultúrájára. Meg azon túl: az ember életére. Sokkal tájékozottabb és összehasonlíthatatlanul nyitottabb, mint számosan a boldog elpocakosodásba beletohonyuló szakmatársai közül. Látszik, hogy élvezi, mint szenvedélyes sakkozó, örömét leli benne, ha a messzeségben tanulságos és elegáns megoldással találkozik. Van az a fajta építész, aki valamikor a nyolcvanas években egy öblös ásítással kísérve éjjeliszekrényére tette az akkori kurrens szakfolyóiratot. Azóta szerencsére mindent tud. És a lap méteres portakaró alatt azóta is ott hever. Ez nem Pelényi Margit. Háromszáhatvan fokban figyel ma is. Mint bármely nagy alkotó tudja, hogy minden építészet. És persze zene, irodalom, film és bármi, ha azt a hivatás hívta el. De Madame Architecture számára az építészet az a metafora, amely őt a valósághoz tapasztja.
Ő ma önálló intézmény - bármennyire is tiltakozik emiatt. Akármerre járhatunk Pécsett, aktivitásának nyomaiba lépten-nyomon belebotlunk. S ez nem csupán biztosra emelt falakat, célszerűen szerkesztett alaprajzokat jelent. Lehet, hogy csak egy hivatkozást, utalást. Odaérzést. Pontosan oda, ahol Pelényi Margit van jelen.
Bojár Iván András
A cikk eredeti válzozata megjelent: Nagy Pécs Könyv (szerzők: Bojár Iván András - Darabos György; megjelenés: 2017-12-19, ISBN: 9786155773006, Kiadó: ITTHON VAN OTTHON SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT.) A könyv megrendelhető ezen a linken.