A Tatabányai Jászai Mari Színház, Népház rekonstrukciójának tervezésére kiírt tervpályázat-ötletpályázat eredménye

I. díjat a zsűri nem adott ki. Megosztott II. díjban részesült három pályamű:
2. sz., tervezők: Lakatos László és munkatársai; 6. sz., tervezők: Kőnig Tamás, Wagner Péter és munkatársaik; 8. sz., tervezők: Csontos Csaba és munkatársai

A zsűri döntése szerint valamennyi bírálati szempontnak egységesen, kimagaslóan nem felelt meg egyik pályamű sem, ezért az I. díjat a zsűri nem ítélte oda.

Megosztott II. díj

2. sz. pályamű – Tervezők: Lakatos László és munkatársai

6. sz. pályamű – Tervezők: Kőnig Tamás, Wagner Péter és munkatársaik

8. sz. pályamű – Tervezők: Csontos Csaba és munkatársai

III. díj

1. sz. pályamű – Tervezők: Mányi István és munkatársai

Megvétel

3. sz. pályamű - Tervezők: Skardelli György és munkatársai

13. sz. pályamű – Tervező: Sipiczki Zoltán

Sajtóközlemény
a Tatabányai Jászai Mari Színház, Népház rekonstrukciójára vonatkozó tervezési ötletpályázatról

A tervpályázat tárgya:
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának (mint kiírónak) a "Jászai Mari Színház, Népház" és a "Városi Könyvtár" intézményeit magába foglaló Tatabánya-óvárosi "Népház" épületének rekonstrukciója, bővítése és környezetének rendezése

A tervpályázat célja:
Ötletek nyerése annak a tervezési koncepciónak és építészeti formának a kiválasztására, amely jól érvényesül a helyileg védett természeti értéket jelentő parki környezetben, illeszkedő a 20. sz. elejétől a napjainkig alakuló tágabb építészeti környezethez, tiszteli a helyileg védett építészeti érték "Népház" épület máig megőrzött eredeti karakterét és a lehető legmagasabb szinten kielégíti az intézmények funkcionális igényeit. Ezen kívül a tervezőnek javaslatot kellett adnia a környezet és a zöldfelület rendezésére, a parkolás megoldására, valamint a terület szabályozási előírásaira is. A megyei jogú városi önkormányzat a nyertes tervek alapulvételével elkészítendő megvalósíthatósági tanulmány felhasználásával 2003-2004-ben címzett támogatási pályázatot, ill. más hazai vagy EU-s pályázatokat kíván benyújtani a rekonstrukció megvalósítása érdekében.

A tervpályázat jellege:
A tervpályázat országos, nyilvános, titkos tervezési ötletpályázat volt.
A tervpályázat lebonyolítása:
Az eredeti kiírás szerint a tervpályázat megvásárolható volt 2002. november 22-től 2003. január 22-ig a Tatabányai Polgármesteri Hivatal Főépítész Irodáján. A pályázattal kapcsolatos kérdéseket az eredeti kiírás szerint 2003. január 31-ig lehetett feltenni. A kiíró Önkormányzat és a társkiíró Belügyminisztérium a megvásárlási határidőt 2003. február 19-ig, a kérdések megtételének lehetőségét 2003. február 24-ig meghosszabbította. Helyszíni bejárásra és konzultációra 6 alkalommal volt lehetőség, ebből az érdeklődés szerint öt bejárás meg volt tartva.
A pályaművek benyújtási határideje 2003. április 30-a volt. Határidőre 13 pályamű érkezett be (20 kiírást váltottak ki), sértetlen csomagolásban, a titkossági követelményeket kielégítve. Határidőn túli pályázat-beérkezés nem volt.

A benyújtandó munkarészek alaki és tartalmi követelményei voltak:
- Helyszínrajz: M = 1:500 vagy a parki tervek léptéke szerint;
- Építészeti tervek (alaprajzok, homlokzatok, metszetek): M = 1:200;
- Látványterv vagy axonometria a Népház út és a Ligeti-tó felől.
A rajzi munkarészeket A3, A2 vagy A1-es méretű kemény lapon, tetszőleges technikával lehetett beadni, és a megértéshez szükséges jelkulccsal el kellett látni.
- Építészeti és kertrendezési műszaki leírás: összefűzött A4-es vagy A3-as formátumban.
A műszaki leírásnak tartalmaznia kellett:
- a tervezett épület terjedelmét épületrészenkénti, illetve a beavatkozás igényének megfelelo bontásban, helyiség-listát m2-adatokkal,
- minden olyan műszaki, anyaghasználati stb. elképzelést, amely a terveken nem ábrázolható.
Benyújthatók voltak egyéb, a terv megértését segítő tervek, részletrajzok, makett-fotók stb., de ezek "mennyiségi" teljesítése az elbírálásnál előnyt nem jelentett. Ezen munkarészeket A4, A3 vagy A2 formátumban, a műszaki leírás mellékleteként lehetett elkészíteni.
- A címzett támogatási pályázat megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére, az építési engedélyezési terv elkészítésére, továbbá (amennyiben a tervező erre ajánlatot tett) a tervezői művezetésre vonatkozó, egyenként egyösszegű bruttó árajánlatok, a pályázati kiíráshoz mellékelt lezárt borítékban.
- A pályázati kiíráshoz mellékelt adatlap kitöltve, lezárt borítékban. Az adatlapot minden, a pályamű elkészítésére részt vevő szerzőtársra vonatkozóan egyenként ki kellett tölteni, a pályázati díjból való részesedés arányát fel kellett tüntetni. Az adatlap másolható volt.

A bírálat főbb szempontjai voltak:
- A színházi, a közművelődési ill. a könyvtári funkciók kiterjesztése;
- Gazdaságosan kivitelezhető műszaki megoldások alkalmazása;
- Építészeti környezetbe való harmonikus illeszkedés, értékőrzés;
- Környezetrendezés színvonala, parki megoldások;
- Parkolás, közlekedés megoldása.

A Bíráló Bizottság általános megjegyzései:
A Bíráló Bizottság a kiírásban szereplő főbb kritériumok figyelembevételével pontozásos eljárással hozta meg a döntését.
Az ötletpályázati jelleg miatt a tervek minőségi sorolása inkább az egyes tervekben található elkülöníthető értékek alapján történt.
A döntésben legnagyobb súllyal az összetett funkciójú épület használati szempontjai szerepeltek.

Külön-külön vizsgálta a Bizottság az egyes pályázatoknál:
- a játékterek használhatóságát külön-külön és kapcsolataikban;
- az egyes funkcionális egységek látogatói megközelítését a parkoló autótól, a bejárattól a nézői ülőhelyig, a ruhatár, büfék, kávézók-vécék helyzetét;
- az egyes főbb funkcionális egységek független megközelíthetőségét;
- az üzemi területek (műhelyek, raktárak, színészöltözok) elhelyezését, kapcsolatait;
- a színpad és világítási technikák megoldását;
- a színházi nézőtér alakítását, illetve a játék és nézőtér viszonyait a különböző használati módokban.

A döntés meghozatalában nagy szerepet kapott a település múltjában fontos szerepet játszó, rangos megjelenésű eredeti Népház-épülethez való viszonyulása a terveknek. E vonatkozásban a zsűri azt tartotta értékesnek, ha a terv mind tömegben, mind belső terében az épület helyreállítására törekedett. A jelentős tömegű bővítés miatt ez okozta a pályázók számára a legnagyobb nehézséget. Általában a fejépület minden tervben változatlan maradt, de néhány pályázó ezt az értékvédelmet a homlokzatra korlátozta. Az eredeti nézőtéri szárny már több pályázónál is áldozatul esett a funkcionális igények fejlesztésének. Volt pályázó aki elbontotta, volt aki a teret átalakította ill. a különböző technikai megoldások alkalmazása miatt sérült a belső.

A zsűri külön értékelte az eredeti térarányok megőrzését. A legnagyobb tömeget adó nézőtér a legtöbb tervnél elveszítette domináns szervező erejét. A Népház a környező parkba ágyazottan bír különös egyedi értékkel. Bármely bővítés rontja ezt az értéket, de a legkedvezőtlenebbek az egy nagy tömböt adó megoldások. Az előteret jelentősen átalakító tervek e szempontból különösen kedvezőtlenek. A jobb kertépítési megoldásokat a bontottabb tömegű tervek adták.

Az épületek forgalmi megközelítése (üzemi és személyautós) további sérüléseket okozott a parkban. Néhány pályázó ennek elkerülése érdekében nem is teljesítette a törvény által előírt számú autó parkolását. A nehézséget igazán az okozta, hogy a kívánatos mélygarázs "gazdaságosan" csak az új épületrészek alatt valósítható meg. Miután az új építések zömmel az épület hátsó részébe kerültek, a parkoló és a nézői bejárat között nehéz jó kapcsolatot teremteni.

Az oldalsó telepítésű mélygarázsokból már jobb az épület megközelítési lehetősége. E megoldások hátránya a park sérülésében jelentkezik, különösen akkor, ha a mélygarázs bejárata túlságosan közel került a park előteréhez.

A zsűri döntése:
A zsűri döntése szerint a felsorolt valamennyi szempontnak egységesen, kimagaslóan nem felelt meg egyik pályamű sem, ezért az I. díjat a zsűri nem ítélte oda. Titkos szavazás után az alábbi rangsorolást állapította meg a Bíráló Bizottság: díjazottak a 6., 8., 2., 1., 13., 3. sz. pályázatok (melyek szerzőivel a tervpályázati hirdetmény szerint Kiíró a továbbtervezésre vonatkozó tárgyalást megkezdheti); a további 7 pályamű, melyeket díjazásban vagy megvételben nem javasol részesíteni.

A zsűri egyhangúan megállapította, hogy az I. helyezést nem adják ki, a 6., 8., 2. számú pályázatok II. helyezést kapnak, melyeket egyenként bruttó 900.000 Ft díjazásban részesítenek, a III. helyezést az 1. számú pályázatnak adja és 600.000 Ft díjazásban részesíti. Egyenként 500.000 Ft-os megvételre ajánlja a 13-as és a 3-as számú pályázatokat. A Bíráló Bizottság a többi 7 benyújtott, de díjazásban vagy megvételben nem részesített pályázatot költségtérítésre ajánlja (egyenként 100.000 Ft).

Tekintettel arra, hogy a pályaművek bontása során a kötelezően benyújtandó lezárt borítékokban lévő mellékletek (a szerzők nevei, ill. a tervezésre vonatkozó árajánlatok) címzést nem kaptak a borítékokon, a tervezésre vonatkozó árajánlatokat pedig a Bíráló Bizottság nem ismerhette meg, így a zsűri a döntés meghozatala után sem ismerhette meg a díjazott pályaművek alkotóit. A borítékok bontása csak az eredményhirdetéskor, valamennyi meghívott tervező jelenlétében történt meg. Ahol az alábbiakban az egyes pályaműveknél a tervező(k) neve nem szerepel, az arra utal, hogy e tervező(k) nem kívánták nyilvánosságra hozni „költségtérítéses” helyezésüket. Erre a hivatkozott rendelet szerint joguk van.

4. sz. pályamű - Költségtérítés
A Bíráló Bizottság véleménye a tervről:
Helyszínrajz: javaslatot tesz nagyobb számú felszíni parkolók elhelyezésére. Közlekedési útja a körbejárást nem teszi lehetővé. A színészek és dolgozók számára mélygarázst javasol az üzemviteli épület alatt. Javaslatot tesz a szabadtéri színház elhelyezésére az épülethez csatlakoztatva. A tehergépkocsi forgalom ill. díszletszállítás megoldatlan. Tömegképzése és homlokzati megoldása nem egységes, túlságosan mozgalmas. A főbejárati rendszerét nem változtatja. A kamaraszínház nincs megoldva.

Szakvélemények:
Szcenikus: A terv 8 színpad nézőtér sémát tartalmaz, amelyek azonban csak munka- és költségigényes berendezésekkel valósíthatóak meg. A főszínpadról a mobil forgó az ábrázolt módon nem juttatható a kamaraszínházba. A kamaraszínház megközelítése közönség és színész oldalról egyaránt megoldatlan. Az öltözők a színpadtól távol vannak, a színpad megközelítése problematikus. A színpad és oldalszín-padok mélysége kevés, használata emiatt (főleg a főszínpadé) rendkívül korlátozott.

Színház igazgató: Oldalszínpadok kicsik, díszletszállítás színpadilag nehézkes. Kamaraszínház díszítési útvonala szűk. Az I. emeleti csoportos öltözők rossz helyen vannak. Fölöslegesen hosszú közlekedő folyosók.

5. sz. pályamű - Költségtérítés
A Bíráló Bizottság véleménye a tervről:
Helyszínrajz: megfelel a mai állapotnak. A Népház utcai telekrész szintén nem változik, eltekintve a szabadtéri színpad oda helyezett "arénájával". Az épület körül a körbejárhatóságot biztosítja, felszíni és teremgarázsban helyezi el a parkolókat. A mélygarázs csak a személyzet és színészek által igénybe vett területeket látja el. A kamionforgalmat és díszletszállítást nem oldja meg. Tömbszerű, közel szimmetrikus elhelyezésű épület. Áttekinthető alaprajz jól szervezve. Kamaraszínház jól megközelíthető. Könyvtár külön saját bejárattal és színházi kapcsolattal is. Tiszteletben tartja a régi bejárati részt, főbejáratot is. Homlokzatképzésben a régit és az újat erősen elválasztja. A látványterv a zsűri véleménye szerint semmitmondó.

Szakvélemények:
Szcenikus: Színháztechnikai szempontból nem értékelhető.
Színház igazgató: Egyszerű, átlátható struktúra. A látványterv semmit nem árul el.

7. sz. pályamű - Költségtérítés
Tervező: Balázs János (Archi-Med Stúdió) és társai

A Bíráló Bizottság véleménye a tervről:
Helyszínrajz: elrendezésén a Népház utca és a főhomlokzaton lévő terület erős átalakítását javasolja mélygarázs elhelyezésével. A felszíni parkolók kialakítására tesz jó javaslatot egy hátsó szervizút összeköttetéssel. Javaslatot tesz a szabadtéri színház elhelyezésére. A régi főbejárat épületrészt gyökeresen átalakítja függőleges kapcsolatokkal. A nézőtér lejtése és a nézőtéri bejáratok szintbeli kapcsolatai nincsenek kidolgozva. Az új részek homlokzatai sematikusak. Két változata van, a könyvtár nélküli változatban a kamaraszínház külön használhatósága biztosított. A Bíráló Bizottság a műszaki leírásban megfogalmazott nagyságrendeket túlzottnak ítélte meg.

Szakvélemények:
Szcenikus: Takarékos, de jól felszerelt, kisméretű színpad. A forgótárcsát tartó kocsi a leírással ellentétben a szintkülönbség miatt nem jutattható el “bárhová” a nézőtéren. A változatokon nincs metszet. A színpad mögé helyezett szellőzőgépház zajszigetelése kérdéses. Díszletraktára nincs. Ruhatár, közönségforgalmi terek tágasak, felvezető íves lépcsők keskenyek.

Színház igazgató: Szintbe hozható a nézőtér és a színpad, de a nézőteret külön kezeli a színpadtól. Ideálisnak mondható az oldal- és hátsó színpad elrendezése, de a színpadhoz nem tervez megfelelő díszítési útvonalat. Különböző helyiségek ölelik körbe a festőműhelyt, miközben a varroda a földszinten található. Díszletraktár nincs. Meglepő megoldás, hogy a mélygarázst az épület elé hozza, de a látványterven ez nem jelenik meg. Közös nézőforgalmi területet ad a kamara- és a nagyszínház nézőinek.

8. sz. pályamű – megosztott II. díj
Tervezők: Csontos Csaba, Szakáts Miklós, Unger Tamás (Középülettervező Rt.), Detre Villő, Csontos Csenge (Detre és Társai Építész Bt.), Csikós Attila

A Bíráló Bizottság véleménye a tervről:
Helyszínrajz: elrendezésében az épület nem járható körül, még a tűzoltó számára sem. A kamion, ill. díszletszállítás nem megoldott. Parkolóhelyeket teremgarázsban alakít ki, ami csak a színészek és dolgozók igényeit látja el, a parkolást a környező területekre hárítja. A Népház utcai jelenlegi állapotot megtartja. A jobb oldali bővítményt elbontja és az épület végén egy új keresztszárnyat és kiszolgáló épületet javasol. Alaprajzi rendszere logikus, jól használható. A színházterem két oldalán új közlekedő létesítését javasolja, melynek homlokzati megjelenése idegen, mind a régi főbejárati épülettől, mind a hátsó sematikus tömegektől. A pályázó az eredeti léptékű épületet kibontva, illetve helyreállítva a bővítést "hátul" oldja meg. A nézőtér tömegére merőlegesen állítja a színházi játszó tereket, melyek egymáshoz kapcsolva sokféle használatra adnak lehetőséget. Az üzemi terek a markánsan is megjelenő térsor mögött kissé keresetten bontva kerültek kialakításra. E sorban értékes elem a színész átrium. A terv hátránya a kamaraterem alárendelt megközelítése, valamint a mélygarázs szűkös méretezése mellett annak csak „kizárólagos” használhatósága.

Szakvélemények:
Szcenikus: A színháztér átgondoltan jól felszerelt. A nézőtér változtatását egyszerű mechanizmusokkal oldja meg. Újszerűek a hátsó mobil válaszfalak a vízszintesen mozgó világítási hidak, amelyekkel az optimális helyzet minden változatban megválasztható. A főszínpad melletti két oldalszínpad teljes értékű, jó díszlet-előkészítési, ideiglenes tárolási lehetőséget biztosít. Feltehetően ezért nincs külön díszletraktár. A bal oldalszínpad a kamarateremmel összenyitható, előnyös. A közönség téli-nyári bejárata érdekes javaslat. A közönség mozgatása jól áttekinthető összenyitható. Kár, hogy az öltözok az I-II. em-re kerültek, a lépcsot közelebb kellett volna tenni a színpadi bejáratokhoz. Az átriumra, ill. a műhely-udvarra nyíló ablakok kedvezőek. Nincs külön színháztechnikai műleírás, de az ábrázolt megoldások megvalósíthatók.

Színház igatgató: Egyszerre vonz és taszít. Jól struktúrált épület. Az egymásba nyithatóság imponáló. A színpadok organikusan kapcso-lódnak egymáshoz. Kamaraszínpad nyitható a hátsó színpad irányába, bővíthető, jó tulajdonság. A két oldalszínpad használható. A nézőtér billenőszerkezete előnyös, de nem helyettesíti a színpaddal közös tér létrehozását. Bejelöl egy erkélysort, ahonnan valószínűleg nem lehet látni a klasszikus színpadot. Díszletraktár hiányzik. A kamarateremhez nem épített büfét. A színháztermet többek között azért szokták körbeépíteni, hogy a külső zajok ne szűrődjenek be, kérdéses, hogy ez jelen esetben megoldható-e. A “színészátrium” helyet foglal el.

9. sz. pályamű - Költségtérítés
A Bíráló Bizottság véleménye a tervről:
Helyszínrajzi javaslatában kertészeti megoldást nem tartalmaz, közlekedési javaslatában kedvező a hátsó feltáró úttal való kapcsolat, ahonnan a tehergépjármű-forgalom és a díszletszállítás is megoldható. Felszíni parkolási javaslatot is tesz, különös tekintettel az autóbuszok parkoló-helyeire. A teremgarázs az épületen kívüli területre kerül. Az előcsarnok megközelítése a teremgarázsból jó megoldású. Alaprajzi elrendezésében túlzott mértékben terjeszkedik az ügyészség feloli oldalon, amely tömegalakításával is kedvezőtlen hatású. A meglévő főbejáratot tiszteletben tartja.

Szakvélemények:
Szcenikus: A variációkra a metszetekben leírt “podesztek” leírás hiányában nem adnak lehetőséget a hiteles elbírálásra. Az aszimmetrikus ruhatár kedvezőtlen, a tetőn elhelyezett szabadtéri színpad nem szerencsés megoldás. A főszínpad és oldalszínpad közé helyezett “színpadmesteri” helyiség elvágja a szükséges kapcsolatokat. Az oldalszínpadnak nevezett tér inkább díszlettárolásra alkalmas.

Színház igazgató: Kövér, drabális terv. Monstruózusnak érzi. Ennek ellenére a kamaraterem és a nagyterem közös közlekedőt kapott. Ráadásul a földszintre helyezte a zenetermet és a balett-termet - szintén belelóg a közönség terébe. Földszinti öltözők távol vannak a szín-padtól. Díszletraktár nincs. Egyetlen terv, ahol megjelent a mobil proscénium. Jó az oldalszínpad és kamaraszínház elhelyezése.

10. sz. pályamű - Költségtérítés
Tervező: Csémy Olivér (Csémy Olivér Design Kft., Komárom)

A Bíráló Bizottság véleménye a tervről:
Helyszínrajzi elrendezése részletes információkat tartalmaz. Az épület körüljárható, a tehergépjármű forgalmat a meglévő útvonalon közlekedteti. Parkolási lehetőség a mélygarázsban van, amelynek megépítése a Népház út és a régi homlokzat között teljes átépítést feltételez. A színház előcsarnokához a feljutást a mélygarázsból kedvezően tudja megoldani. Funkcionális kapcsolatai elfogadhatóak, három irányú megközelítése a belső forgalom szervezése szempontjából előnyös, bár a reprezentativitást csökkenti. "Janus" arcú homlokzatkialakítása izgalmas, a régi és az újat vizuális trükkel választja el. A szabadtéri színpadot a tetőn kívánja elhelyezni, ami megközelítés és komfort szempontjából nem szerencsés. A nézőtéri épületrészt elbontásra javasolja, de ezen áldozatért cserébe nem ad értékesebb javaslatot, teret. A műszaki leírás túlzottan szűkszavú.

Szakvélemények:
Szcenikus: Ahhoz képest, hogy a nézőtér-színpadüzemi rész új épületbe kerül, a kiíráshoz képest túl hagyományos, merev rendszert választ. A főszínpad (és alsószínpad) körül elhelyezett terek kapcsolatai funkcionálisan hiányosak vagy esetlegesek, de korrigálhatóak. Az öltözők az I. emelet külső peremén távol vannak a színpadtól, a főszínpad és az előszínpad megközelítése tisztázatlan.

Színház igazgató: Jó nézőtéri arányok, 16 sor. Jó oldal- és hátsószínpad. Az újraépített hátsó traktus gazdaságos. Elfogadhatónak tartja, hogy a “pengefalban” vissaztükröződik az első épületrész. A fix nézőtérrel nem ért egyet, bár a műszaki leírásban utal a mobilitásra, de ezt a rajzok nem támasztják alá. Kevés az egyoldalas műszaki leírás. A kamaraszínházat feltette az I. emeletre, de a műszaki hozzáférést nem oldotta meg. Kevés az irodák száma. Parkolási koncepciót és a színpad közelében elhelyezett géptermek megoldását nem értette meg.

11. sz. pályamű – Költségtérítés
Tervező: Nagy Bálint (Nagy Bálint és Társai Építészirodája) és munkatársai

A Bíráló Bizottság véleménye a tervről:
Helyszínrajzi elrendezése körbejárási lehetőséget nem ad az épület köré, de az épület mindkét oldalán a hátsó üzemviteli épületrészek megközelíthetők. Mélygarázzsal oldja meg a parkolást, de a parkolóból csak a színész- és dolgozói területek közelíthetőek meg. A külső területen autóbusz elhelyezésére ad javaslatot. A kamionforgalmat, díszlet-szállítást fordulóval oldja meg. Javaslatot tesz a szabadtéri színpad elhelyezésére, valamint a telken belüli kertészeti növénytelepítésekre. Alaprajzi elrendezése nem átgondolt. Homlokzatának és épülettömegének kiképzése szabdalt, egymáshoz való viszonyuk nem értelmezhető.

Szakvélemények:
Szcenikus: A főszínpadhoz kétoldalt csatolt terek díszlet-előkészítésre alkalmasak, de oldalszínpadnak nem tekinthetők. Nem szerencsés, hogy a díszlettárból és az emelvénytárból a szállítás csak a hátsószínpadon keresztül lehetséges. Az öltözőkből a színpad csak egy oldalról közelíthető meg. A nézőtér padlója mozgatásának gépesítése nincs arányban a várható eredménnyel, a terv elrendezési változatokat nem tartalmaz. Közönségforgalom megoldott. A szabadtéri színpad falnak fordítása ebben a környezetben érthetetlen.

Színház igazgató: Bátor a terv. Optimális, 17 soros nézőteret tervez. Nincs oldalszínpad. Furcsa, hogy a színpadi emelőt kiteszi a színpad mellé. Ezt nem támogatja. Előnytelen, hogy a földszinti nézői térbe rakja be az irodákat. Nem optimális, hogy a próbatermek közös közlekedoket kaptak a nézők terével.

12. sz. pályamű - Költségtérítés
A Bíráló Bizottság véleménye a tervről:
Helyszínrajz: légifotós, nem ad elég információt. Közlekedési munkarészt nem tartalmaz. Főhomlokzata marad, de a főbejárata átépül. Oldalhomlokzata sematikus, elnagyolt. A zsinórpadlás tömege megjelenik.

Szakvélemények:
Szcenikus: A tervlapokból a színház-technológia nem értékelhető, a műszaki leírásban adott információk nem elegendőek.
Színház igazgató: Zavaróak a pályázati tervlapok “rejtjeles“ kódolásai. Sok fejtörést okoztak neki is, de hosszas nyomozás után úgy látja, hogy:
- a belső megoldások számos helyen konstruktívak,
- a színpad és a hozzá tartozó színpadrészek jó megoldásokat kínálnak,
- a kamaraszínpad és a színpad kapcsolódó pontjai eredetien vannak megoldva.
Sajnálja, de megérti, hogy a parkolásra tett javaslatot és a helyszínrajz helyetti légifotót a zsűri nem tartja elfogadhatónak.

Könyvtár-igazgatói szakvélemények:
Szakmailag a könyvtárra a két legjobb megoldás a 2. és az 1. sz. pályamű. Kiemelkedik a 2., amely egy igazi központi városi könyvtár muködésének is megfelel, annak ellenére, hogy közös épületben van a színházzal. Előny, hogy külön és a színházi részből is jól megközelítheto. Az 1. pályázatnak a legjobb a csatlakozása a színészi részhez. Megfelelőnek minősítendő a 6. és a 3. sz. pályamű. A 6. sz.-nál túlzottan elkülönülnek a könyvtári viszonyok, üzemeltetéséhez több könyvtáros kell. A 3. sz. pályázatból kimaradt a könyvtárhasználó, túl merev, nincs könyvtár hangulata. Nem olvasóbarát. Másképp kell bútorozni.

A 8. és a 13. sz. pályázat is megfelel a könyvtár igényeinek. A 8. legnagyobb érdeme, hogy már a tervnél igyekszik figyelembe venni, hogy ne kelljen a kivitelezés során más épületbe költözni a könyvtárnak, ami nagyon bonyolult feladat minden szempontból. A tervben szereplő folyóirat-olvasó megoldása nem megfelelő. A 13. pályázatnál a legnagyobb probléma, hogy a könyvtár raktára nagyon távolra került a könyvtártól. Egy teljes szint választja el őket. A többi pályamű közül egyik sem ad olyan kiváló ötletet, amit okvetlenül érdemes figyelembe venni, de némi változtatásokkal egyik pályamű sem alkalmatlan a megvalósításra.

A többi tervhez 1-1 mondat:
11. sz.: Szakmailag érthetetlen, hogy a legnagyobb forgalmat lebonyolító kölcsönző kerül a legfelsőbb szintre. A könyvtári funkciók épp a fordítottját igényelnék.
9. sz.: Szükségtelenül nagy területet alakít ki.
5. sz.: Az olvasószolgálati pult elhelyezése nem megfelelő, nem biztosítható a megfelelő állományvédelem.

Tatabánya, 2003. május 29. (a zsüri döntése, szakvélemények) –
2003. június 16. (a pályázók megismerése, eredményhirdetés)

A Bíráló Bizottság záróvéleménye alapján szerkesztette:

Tóth Ferenc városi fõépítész

Kapcsolódó oldalak: Jászai Mari Színház