"A tér lelkét a városlakók teremtik meg" - párbeszéd a Várnegyed megújításáról

A Várnegyeddel készül valami: van egy érdekes közbeszerzési ajánlattételi pályázat és persze van sok kérdés. A REevolutio viszont már fél évvel ezelőtt megkereste az I. kerületet egy participáción alapuló Várnegyed fejlesztési koncepcióval... Jáki Mónika, a REevolutio vezető tanácsadója a budai Várnegyed revitalizációjáról. 

A Várnegyed Budapest történelmi környezetének ékszerdoboza és egyben országos turisztikai vonzerővel bíró, kiemelkedő fontosságú látogatási célpont, mind hazai mind pedig nemzetközi tekintetben. Vagy mindez csak a múlt okán él így bennünk?

Várostervezőként, tanácsadóként - több éves tapasztalattal - elkötelezettek vagyunk városkommunikációs akciók szervezésében, különböző célcsoportok mozgósításában, városfejlesztési akciókban és városrészek, térrészek, helyszínek újradefiniálásában. Ilyen szemüvegen át figyeljük és éljük meg – lokálpatriotizmusból és gazdasági tevékenységünk kötődése okán – nap, mint nap a Várnegyed problémáját.

Az elmúlt évtizedben a Várnegyed gazdaságilag és társadalmilag kevésbé vonzó célponttá, helyszínné vált. Jelen környezeti állapota nem is teszi alkalmassá erre a feladatra. A történelmi emlékhelyekként ismert városrészek általános problémája, hogy a kor használati igényeinek kielégítésére sok tekintetben csak korlátozottan képesek. A több mint száz évvel ezelőtti kapacitás és a régi térszerkezet ma már nem biztosítja a megfelelő „üzemeltethetőséget”. 

A Várnegyed teljesítménye messze háttérbe szorul a piacgazdasági körülmények között fejlődött európai fővárosok belső városrészei, gyalogos vagy korlátozott gépjárműforgalmú turisztikai vonzerővel bíró zónái mellett. A turizmust szolgáló kiskereskedelmi, és szolgáltató, valamint hivatali funkciók által igényelt terek, térrészek megközelíthetősége és minősége rossz, a területen belül közlekedési és a funkcionális igényekhez kapcsolódó parkolási problémák vannak.

A Várnegyed egyik legnagyobb hiányossága, hogy jelenleg a történelmi múlt helyszíne anélkül, hogy megfelelő szolgáltatásokkal, dinamikus környezettel, modern funkciókkal az ott élők és az oda látogatók valódi életterévé válna. Pedig a Várnegyedben igen változatos a használók köre:

• Helyben élők: idősek, gyerekesek – nagycsaládosok, középkorú generáció / értelmiség
• Nemzetközi turizmus - külföldi látogatók
• Gazdasági szereplők
• Helyben dolgozók
• Országos, hazai vendégkör

Területi adottságai, sokszínűsége miatt a Várnegyed és környéke rengeteg lehetőséget rejt magában, mégsem elégíti ki egyik csoport igényét sem, és nem tervez ezek gazdasági potenciáljával sem. A városmenedzselés jelenlegi körülményei nem teszik lehetővé a történelmi városrész hatékony megújítását, a Várnegyed kitüntetett helyszíneinek re-vitalizálását.

Az elmúlt időszakban, több kerületben számottevő beruházás, fejlesztés, városrehabilitációs program valósult meg, vagy vette kezdetét. Igencsak szembetűnő, hogy míg máshol városrészek, teljes városközpontok születnek meg, formálódnak újjá a XXI. század igényeit kielégíteni képesen, úgy az országos jelentőséggel bíró, az európai örökség részét is képező Várnegyed nem tudott élni ezzel a lehetőséggel. Nem tett ráutaló magatartást sem, hogy egy megújítási programot szükségesnek ítél, hiszen nem kezdeményezett párbeszédet a térrészt használók között a Vár újragondolására, akár rehabilitációjára vonatkozóan.

Annak érdekében, hogy az I. kerület továbbra is egy dinamikusan fejlődő városrész lehessen, elengedhetetlen új funkcióival európai színvonalúvá kell tenni a Várnegyedet is, ezzel esélyt adva, hogy meghatározó szerepet lásson el a jövő Budapestjének életében.

A kerületi központok megújítását célzó pályázat támogatásának alapvető célja, hogy azok integrált, szinergikus hatásokat felmutató akcióterületi beavatkozások révén újuljanak meg. A funkcióbővítés vagy funkcióerősítés a terület jellegétől függően és a fizikai infrastruktúrához kötődően lehetőleg tartalmi fejlesztéssel kell, hogy történjék, komplex városrész-rehabilitációs eszközök alkalmazásával. A cél egyúttal az is, hogy mind a helyi és a vonzáskörzetben elő lakosság, mind pedig a befektetők, turisták számára vonzó városközpontok alakuljanak ki, amelyek megfelelő szintű gazdasági, kulturális, közösségi, turisztikai stb. szolgáltatásokat képesek biztosítani úgy, hogy hozzájárulnak a munkahelyek bővüléséhez.

Várnegyed revitalizáció
Ahhoz, hogy a Várnegyed betölthesse e kor elvárásának megfelelő funkcióját, sok szempont végiggondolása szükséges. Leginkább azon funkciók megfogalmazása elengedhetetlen, amelyek a térrész élhetővé tételéhez járulnak hozzá, ennek fontos része a Várnegyed tereinek és utcáinak tematizálása. A tematizált utcák a városrészek szerkezetén belül kiemelt szerepet töltenek be, egyrészről a városrészben történő mozgás színterei, másfelől pedig a közösségi élet helyszínéül szolgálnak. A környezetbe illesztett terek a városszövet, a városrész szimbólumai, melyek meghatározzák az emberek térrészről alkotott tudati térképét is – pl. ezek alapján tájékozódunk, monumentum pontok köré alkotjuk mentális térképünket.

A terek és tematizált utcák szerkezeti kialakítását meghatározó épülettömbök formát adnak a térnek, a lelkét azonban a városlakók teremtik meg. A különböző funkciókat ellátó közterek, utcácskák, sétányok, parkok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a városlakók (helyben élők) találkozzanak, vásároljanak, pihenjenek, szabadidejüket eltöltsék, társadalmi, azaz társas életet éljenek. Egy tér és utcarész értéke megmutatkozik abban, hogy az milyen fizikai jellemzőkkel bír, milyen az állapota, megítélése, milyen típusú üzletek, szolgáltatások települnek oda, azoknak milyen a minősége a városlakók és a turisták szerint. A lakóközösség frekventált terei, parkjai, amennyiben funkcióikat jól látják el, önszervező erőként is hathatnak a helyi közösség formálásában. Esetenként a társadalom, más esetben a gazdaság játszik generáló szerepet az átalakulásban. A fejlesztéssel elindulhat a terek és a környező utcák funkcionális és fizikai megújulása.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által a budai várhegy városfejlesztési és építészeti koncepciójának elkészítésére kiírt pályázat alkalmat kínálhat a Várnegyed újragondolására, és egy átfogó tértervezési-menedzselési akció lebonyolítására.

Hogyan lehet megtalálni a lehetséges jövő vízióját, hogyan indulhat el a megújítás?
Ahhoz, hogy egy hosszú távon is jól működő, használható térstruktúra jöhessen létre, az új struktúra kialakításában és fejlesztésében érintett társadalmi, gazdasági, kulturális szereplőkkel együtt kell gondolkodni, újratervezni a Várnegyedet és környékét. A helyben élők és a lokális gazdaság által gerjesztett párbeszéd alkalmat teremt a Várnegyed megújító átalakítására, a tér struktúrájának, formai és tartalmi elemeinek újragondolására; egy tágabb és szűkebb közösség – a Várnegyedet használók (lakosság, turisták stb.) – megszólításával, igényeinek feltérképezésével, független szakértők bevonásával lehetőség nyílhat egy komplex, átfogó, integrált és minden szinten participált, jól nyomon követhető és kiszámítható munka elindítására. Hiszen a Várnegyed fejlesztése, közterületi megújítása elengedhetetlen, ez azonban csak a teret használókkal – helyi gazdaság szereplőivel – és a közszférával együttműködve lehetséges. Ezen széleskörű identitásfejlesztéssel összekapcsolt társadalmasítással alakítható ki a Várnegyed térstruktúrája úgy, hogy az alkalmat teremtsen az összetartozás, a közösen eltöltött szabadidő, a turizmus minőségi kiszolgálása mellett az ünnepnapok és a hétköznapok közösségi megélésének.

Néhány koncepciózus felvetés a funkcionalitásra alapozva
Egy átfogó tervezés keretében kiemelt szerepet kell kapjon a Dísz tér, Kapisztrán tér, Szentháromság tér mellett a kapcsolódó utcaszakaszok, valamint az ezek környezetében lévő kiskereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató funkciók. Itt szinte minden vagy a turizmusról, vagy a környező hivatalokban és munkahelyeken dolgozókról szól, azaz a teret helyben használókról, illetve a lakosságról. A jelenleg kirajzolódó használati jövőkép a részben gyalogos forgalmú, vendéglátós, leülős-teraszos, korlátozott gépkocsi forgalmú utcákat és tereket jeleníti meg, mely újraértelmezetten kell, hogy funkcionáljon, és jelentős szerepet kap majd a Várnegyed definiálásához a múltbeli értékekre építetten a jelenlegi alulhasznosított állapot megállításában.

A Lovas utca felől a Szentháromság utcán keresztül a térig húzódó kereszt gyalogostengely az Uri utcánál megszakad, holott a Szentháromság tértől a Tóth Árpád sétány irányában e szakasz az egyetlen jelenleg is prosperáló, boltokkal, vendéglőkkel tűzdelt terület. A Várnegyed három legnagyobb terét jelenleg a parkoló gépkocsik uralják, holott mindegyik önmagában is frekventált másodlagos gyalogos és turista csomópont.

A Várnegyed akcióterületei – egy elgondolás, javaslat a sok közül:

• Kapisztrán tér, Szentháromság tér, Dísz tér - TÉRÁLMODÓK BIRODALMA: közterületek átalakítása, élettel telivé tétel, rendezvények, piac, vásártér, helyben lakók szükségleteire alapozó szolgáltatások megléte. Dísz téren gyalogos dominancia – szolgáltatások az ott élőkért és turizmusért (gyógyszertár, posta); Szentháromság tér piactér; Fortuna utca teljes keresztmetszetben a gyalogosoké, Szentháromság utca szintén gyalogos dominancia.
• Párhuzamos „bevásárló” utcák – tematizáltan: Táncsics utca, Fortuna utca, Országház utca, Uri utca – MÁRKÁSÍTÁS: Andrássy út versus Vár; a jómódú turisták igényeire alapozott helyi gazdaságfejlesztés, világmárkák „betelepítése”.
• Sétányok, parkok: Bástya sétány, Táncsics sétány – ÉKKÖVEK ATTRAKCIÓJA ÉS REVITALIZÁCIÓJA: kikapcsolódás és közösségi tér funkció.
• „Ráhordó” utcák, keresztutcák: Szentháromság utca – SZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS: színvonalas éttermek, koktélbárok, esemény központok.
• Az udvarok és pincék utca felé való megnyitása is számos attraktív lehetőségeket kínál. Néhány épület földszintjének/pincéjének átalakítása üzleti célú hasznosításra (Fortuna utcában, Tárnok utcában, Dísz téren, Tóth Árpád sétányon). Magyarország évről évre veszít azzal, hogy a Várnegyed szinte egy skanzen.

Az ilyen funkciómegújítást célzó fejlesztésekkel is nagyon sokat lehetne változtatni a Váron.

Feloldás-példa: egy lehetséges akció
Ma azt tapasztalhatjuk, hogy a Várnegyedbe látogatók célirányosan végignézik a mindenki által jól ismert Halászbástyát és egyéb nevezetességeket, ezen kívül azonban nem igen ismerik az itt rejtőzködő különlegességeket. A látogatók általában a már „jól megszokott" útvonalakat használják sétáik során, és a főbb műemléki nevezetességeken túl nem járják be és nem fedezik fel a Várban rejlő egyéb értékeket. Ez részben a nem megfelelő tájékoztatás, részben pedig az elzártan lévő területrészek, zárt műemlék házak, portálok, udvarok miatt alakult így.

A Várnegyed házai nagyrészt önkormányzati, kisebb részt magántulajdonban vannak. Több épület kapuin túl egyedülálló építészeti látvány tárulhat a látogató elé: különlegesen kialakított belső udvarok, kertek, egyéb épületrészletek, értékes homlokzati elemek, domborművek, majolikák, díszes szökőkutak.

Jellemző, hogy a Várnegyedben élők nehezen határozzák meg helyzetüket, hiszen egy olyan részén élnek Budapestnek, amely leginkább a turisztikai látványosságai miatt jut eszébe az embereknek. A helyi lakosokban egyre jobban elhalványul a „genius loci” azaz a hely szelleme.

Egy tematizált séta („nyitott kapuk napja”) során az érdeklődők megismerhetnék a Budai Vár látogatói számára nem látható belső tereket, udvarokat. A „nyitott kapuk napja” programmal néhány konkrét, a szokásos útvonalból általában kieső, nagyközönség előtt zártan tartott épületek, ódon házak, közintézmények, akár műemlék épületek belsejébe, udvaraira, belső tereire hívhatnánk fel a figyelmet. A Várnegyedben szervezett kiscsoportos séta többet nyújt a hagyományos vári idegenvezetésnél, építészeti túráknál, hiszen az addig „elrejtett” építészeti értékeket helyezi középpontba.

Amellett, hogy a program által a Várnegyed más irányú bemutatására kerülhetne sor – amely mind kommunikációs, mind turisztikai szempontból előnyére válhatna a kerületnek – alkalmat teremtene arra is, hogy újraébressze az itt lakókban az érdeklődést környezetük, embertársaik iránt, hogy ne csupán az legyen közöttük a kapcsolat, hogy a turistákat kerülgetik hazafelé, majd bezárják maguk mögött az ajtókat. Egy ilyen program azon túl, hogy egy kellemes nap eltöltését kínálja, alkalmat teremt arra, hogy a helyi lakosok felkészüljenek az eseményre, összejöjjenek, rendbe rakják udvaraikat. A közösségi élet újradefiniálása adhatna megoldást arra, hogy otthon érezzék magukat az emberek és ne az jusson az eszükbe, hogy egy monumentális „múzeumban” laknak.

Nyissuk ki a kapukat és nyissuk meg a Várnegyedet a megújításra!

Jáki Monika – vezető tanácsadó, REevolutio Consulting