2014 novemberében nemzetközi pályázatot hirdettek Gyermekbarát Város címmel, melyre háromfős tájépítész csapatunk sikeres pályamunkát nyújtott be májusban. Az ukrán Ivano-Frankivsk nevű várossal együttműködésben kiírt pályázat a település négy terére várt javaslatokat olyan módon, hogy azok a gyermekbarát város alapelveit tükrözzék.
A pályázati felhívás flexibilitása lehetővé tette, hogy a terek közül válogatva egyéni vagy akár a város egészére átfogó szabadtérépítészeti tervet készítsen a pályázó. A mi csapatunk olyan koncepciót mutatott be, amely általánosan igyekszik választ nyújtani a gyermekbarát városok tereinek kialakítására. Emellett az adott helyszínekre az átfogó, általánosan érvényes irányelveinkből konkrét javaslatokat készítettünk, melyet a zsűri annyira pozitívan ítélt meg, hogy a 685 darab beérkezett pályázatból a mienket is beválasztotta a legjobbak közé (Short-listed).
1. lépés: Látni vagy nem látni
Amikor gyermekbarát várostervezésről beszélünk, nem kizárólag új játszóterek kialakítására kell gondolnunk. A játszóterek általában olyan zárt terek, amelyek sokszor figyelmen kívül hagyják a többi városhasználói csoportot, és ezt üzenik: "Kérünk, gyerekek, itt játszatok!" Jobb esetben rendelkeznek a szülők vagy hozzátartozók számára kialakított várótérrel, de általában hermetikusan különválnak, elszeparáltak a város egyéb közösségi tereitől. Mindenkinek világos: ezekbe a terekbe gyermekeket várnak játék céljából. És ez így rendben is van, de ilyen elszeparált terek mellett szükség van arra, hogy a város egésze is gyermekbaráttá váljon.
A gyermekbarát város gondolata abban rejlik, hogy a játéktér kitágul, és felöleli az egész várost: "A város maga egy nagy játszótér!" A játéktér nem különöl el a többi városi tértől, hanem annak szerves részeként jelenik meg. Határai sokszor nehezen meghatározhatóak, első ránézésre talán nem is szembetűnő, hogy a fiatal látogatók igényeit (is) kiszolgálják. Akkor gyermekbarát egy város, ha gyermekbarát szabadterekkel, külön játszóterekkel és akár e kettő átmeneteivel is rendelkezik. Ahhoz, hogy eldöntessük a város egy adott helyszínén melyik típus alkalmazása helyes, átfogóan kell vizsgálnunk a városi kontextust (hely, karakter, funkció, alak, méret, térfalak, stb.). A megoldás sosem fekete vagy fehér: a két pólus, azaz a játszótér és a gyermekbarát szabadtér, között egy hosszú skála nyújtózik, amit a pályázatunkban 0 – 100 százalékig határoztunk meg. A százalékos arány azt mutatja, mennyire szükséges, hogy egy elkülönített játszótér legyen az adott téren – ennek megfelelően 100 százalék esetén klasszikus játszótérről, 0 százalék esetén olyan szabadtérről beszélünk, amelyen a játszóeszközök integrálódnak a környezetbe, szinte láthatatlanok.
2. lépés: Odaillő játékszerek
Miután meghatároztuk, hogy az adott helyszín a skála mely pontjának felel meg, ki kell választanunk a megfelelő játékszereket, játékra alkalmas objektumokat. Ahogy a helyszínek típusai, úgy az objektumok is elhelyezhetőek ezen a láthatósági skálán, így könnyen összepárosíthatóak. A pályázati anyagunkban összeállítottunk egy infógrafikát, melynek segítségével igyekeztünk játékszereket bemutatni a láthatósági skála minden fázisából. A 100 százalékos láthatóság esetén egyértelmű, hogy elsődleges és legfontosabb rendeltetése a játék. A 0 százalékos láthatóság esetén a játék csak járulékos funkció, es lényege, hogy nem zárja ki a játék lehetőségét. Ilyen esetekben az objektum elsődlegesen lehet például ülőfelület, szobor, térburkolat stb. Fontos megjegyezni, hogy a láthatóság észlelése a felnőttek szemszögéből értendő, mivel az alaptézisünk éppen az, hogy a gyermekek számára minden objektum egyformán gazdag világot rejt, és a játék tárgyát képezi!
3. lépés: Holisztikus megközelítés
A gyermekbarát város alapvetése, hogy a város a játéktér maga. A város egy rendkívül összetett rendszer, amely csak egységesen kezelhető, tervezhető. Éppen ezért a holisztikus megközelítés esetünkben is elengedhetetlen. Elsődleges szempont, hogy a városi terek biztonságosak, egészségesek és élményekben gazdag helyszínek legyenek. Ahhoz, hogy ezt elérjük a tervezőnek kiemelt figyelmet kell fordítani alapvető tervezési irányelvekre: a gyalogosbarát közlekedésre (slow traffic), az egyértelműen lehatárolt és puffer zónákkal rendelkező területegységekre, tiszta zöldsávokra, illetve interaktív, kreatív és az érzékszervekre ható impulzív helyek kialakítására. A gyermekbarát környezet létrehozásának négy kulcsszava: biztonságos, egészséges, élénk és fenntartható!
4. lépés: A képzelet ereje
Az, hogy hogyan alakítjuk ki saját környezetünket, életterünket, sokat elárul rólunk. Kultúránkhoz, közösségünkhöz, családunkhoz fűződő viszonyunkat nagyban meghatározza az a környezet, a város, amiben felnövünk. Az iskolába vezető út, a találkozópontok, a szombat délelőtti piac, mind mélyen belénk épülnek, és minden, amit gyermekként látunk, érzékelünk, megtapasztalunk, az meghatározza, hogy milyen ember lesz belőlünk. Mégis legtöbbször a gyermekek, mint potenciális felhasználók nem kapnak elég nagy figyelmet a városi terek kialakításakor. Szerintünk a fenntartható társadalmi és városi fejlődés érdekében a városi tervezések során (nem csak a gyermekbarát terek esetében, hanem mindig!) szükséges a gyermekbarát szemlélet alkalmazása.
A gyermekeknek a látásmódjuk is nagyon eltérő egy átlagos felnőtthöz viszonyítva. Képzeletviláguk lehetővé teszi, hogy az összes részlet megléte nélkül is élvezzék a teret, sőt külön érdekesség számukra, hogy azt gondolatban kedvükre kiegészíthetik. Élénk és kreatív fantáziájuk segítségével kalózhajót képzelnek egy szokványos padból. Számukra ez nem fáradtság, hanem öröm – hagyjuk hát, hogy kibontakozhassanak! A cél olyan objektumok elhelyezése a térben, amely izgalmas, kreatív és stimulálja a gyermekek határtalan, csodálatos fantáziavilágát.
Tervezési helyszínek ismertetése
Kosmos – 100 százalék láthatóság
Külvárosi pozíciója és a környező tömbök domináns lakófunkciója lehetővé és szükségessé teszi ezen helyszín játszótér jellegét. A láthatósági skálán éppen ezért magas pontszámot kapva elsősorban a helyi gyermekek igényeit szolgálja ki. A terület fő jellege lakóközösségi zöldterület. A terület egyik legérdekesebb adottsága, hogy egyedien, a helyi mozi mögött helyezkedik el. További különlegesség az eltérő terepszintek, amelyek különböző karakterű és rendeltetésű tereket hoznak létre, ezáltal izgalmas fókuszpontot képeznek a mozi hátsó falának - ezt mindenképpen szerettük volna megtartani. Arra törekedtünk, hogy annak mászófallá alakításával ezt a hátrányt a helyszín előnyére fordítsuk, illetve ideiglenes külső vetítővászonként alkalmazva összekapcsolható legyen az épület belső funkciójával.
Az alsó szinten fekvő területek esetén, a hosszanti közlekedési folyosókat megtartva, ám a két oldalra rendezve kialakítottunk egy belső játékzónát, ahol elsősorban aktív rekreációs tevékenységre nyílik lehetőség a különböző korcsoportok számára. Innovatív, színes szerkezetek keltik fel a figyelmet, és teszik mozgalmassá a teret. A peremterületeken a szülők és felnőtt csoportok számára lehetőség nyílik a találkozásra, időtöltésre, illetve közösségi kert létrehozását is javasoljuk.
Virmenska utca – 75 százalék láthatóság
Ez a helyszín a belváros magjának szélén helyezkedik el. A környező épületek elsősorban adminisztratív funkciót látnak el, amelynek következményeként a terület reprezentatív intézményi zöldfelületként értelmezhető. Fontos azt is megjegyezni, hogy a város egyetlen klasszikus játszótere látótávolságban helyezkedik el – ez a kapcsolat mindenképpen jelentős, és nem elhanyagolható. A területen elhelyezkedő egykori városfal maradványa jó lehetőséget ad a hely definiálására. Ahhoz, hogy a helyszín "hellyé" váljon a megjegyezhetőség és az identitás kulcsfontosságú kérdés, ezért javaslatunkban egy, a város történetét gyermekek és idegenek számára bemutató falfestményt képzeltünk ide. Fontos, hogy a felnövő generáció ismerje és büszke legyen a kultúrájára és a helyre ahol él. Az unalmas falfelület ezáltal attraktív és izgalmas találkozóhellyé válhat, mialatt jó vizuális kapcsolatot teremt a régi játszótérrel.
Mivel a mindennapi tevékenységek az épületek közvetlen környezetében zajlanak, így lehetőség nyílik egy belső, zárt terület kijelölésére. Terepplasztika alkalmazásával védett teret kapunk, így csökkentjük a zajhatást az épületek irányába, és a megtartandó felszínfeletti szerkezetek is vizuálisan jobban integrálhatóak lesznek. Az épület magasabb emeleteiből kitekintve fontos lehet az attraktivitás, ezért előtérbe helyeztük az alaprajzi játékosságot és a színes játékelemek használatát. A terület egyik nagy problémája a kaotikus parkolási helyzet, amit rendezett, fásított parkoló kialakításával oldanánk meg, amely a környező funkciók kiszolgálására is alkalmas. Fontosnak tartottuk a terület déli oldalának megnyitását, ezáltal pedig szorosabb kapcsolat kialakítását a városmag irányába. Ennek köszönhetően ez a helyszín is szerves részévé tud válni a városi körforgásnak.
Pryvokzalny tér – 50 százalék láthatóság
Ez a helyszín a város fontos fogadópontja, egyenlő arányban jelenik meg a mindennapi, a választható és a szociális tevékenységek csoportja, amely a hely flexibilitását segíti. A jelenlegi kialakítás jól kiszolgálja a közlekedési irányokat, ám a peremfelületeket nagyon rosszul kezeli. Ezek csökkentésére javasoljuk a vasútállomástól a centrum irányá felé kiszélesíteni a közlekedési zónát, amivel több tevékenység beemelése lehetséges. Kiemelt figyelmet javaslunk fordítani a tinédzserekre és a fiatal felnőtt korosztályra is, ezért ajánljuk szabadtéri edzőterem és skate park létrehozását, ami a fiatalok számára kikapcsolódási lehetőség, ám az idősebb korosztály vagy a turisták számára érdekes és látványos tevékenység. A tér élettel telisége kiemelten fontos, akár karácsonyi vásárnak vagy kisebb fesztiváloknak is helyed adhat.
Mickiewiczy tér – 20 százalék láthatóság
A Mickiewiczy tér forgalmas gyalogos zóna. A terület longitudinális alakja miatt nagyobb szerkezet elhelyezése nem lehetséges, mivel félő, hogy akadályként jelentkezne a közlekedők számára. Fontos azt is megjegyezni, hogy a kijelölt tervezési terület alapvetően két részterületre osztható fel: egy egyenes "utcára", mely kettéosztja a parkot, illetve egy kisebb, zsebkendőnyi területre, amely az egyik központi épülethez kapcsolódik. Az előbbinél a grandiózus és nagyvonalú miliő hangsúlyozandó, míg a második esetén a csendesebb, barátságosabb jelleg erősítendő.
Az egykori városfal vonala a parkon keresztül húzódott, melyre feltűnő burkolatváltásokkal, növénykiültetéssel és stilizált városfal emlékkövekkel reflektálunk. Ezek a kisebb elemek nem jelentenek akadályt a közlekedőknek, viszont megtörik a sétány egyhangúságát és izgalmas játékelemekként szolgálhatnak a gyermekek számára.
A kisebb tér középpontjában az a kiemelt terasz áll, amelyen már most is vendéglátó funkció található, és komoly vonzóerővel rendelkezik. A közvetlen környezet rendezése azonban elengedhetetlen a potenciál kiaknázása érdekében. A terasszal szemben javasoljuk játéktér kialakítását olyan művészeti értéket is hordozó szoborcsoportokkal, amelyek izgalmas játszófelületet adnak a kisebbeknek. Szintén a vonzerőt növeli a burkolatban folyó vízarchitektúra, amelyet ide képzeltünk el: néhol előbukik, néhol a burkolat alatt csobog tovább végigkígyózva a teljes területen. Mivel ez Mickiewiczy tér több, kiemelkedő szobornak is otthont ad, ezért úgy gondoljuk, ez a helyi művészek kiállítótere is lehetne, hiszen városközponti elhelyezkedése előnyös a helyi kultúra bemutatására. Ideterveztük a "Mi leszek, ha nagy leszek" táblát, a Vers-fát, és hasonló attraktív installációkat, melyek segítik a közösségen belüli kommunikációt, és inspirációs felületként jelentkeznek gyermekek és felnőttek számára egyaránt.
Nyzova Street – 5 százalék láthatóság
Ez a terület a város kereskedelmi funkciójú körzetében helyezkedik el és a spontán piaci helyzet jelenléte a helyszín gyengesége is. Mi úgy gondoljuk, hogy ez közösségi igényt jelenít meg, és megoldása a szervezett körülmények megteremtésében rejlik. Ez az oka annak, hogy ezt a helyszínt városi piactérként jelöltük meg. Az öt bemutatott helyszín közül ez a leginkább "láthatatlan játszótér". Alapgondolatunk az alsó téri szint megnyitása és bővítése volt, amelyet a rézsű helyén támfal építésével oldottunk meg. A különböző szintek megtartása szükséges a dinamikus kialakítás érdekében.
A helyszín legfontosabb elemeként az a félköríves nagyvonalú lépcsőszerkezet jelenik meg, amely a közlekedési funkció mellett ülőfelületként és találkozóhelyként válik fókuszpontjává a területnek. Javasoljuk a helyszín jelenlegi alsó szintjén található szobor áthelyezését a körlépcső gyújtópontjába, hogy jobban érvényesülhessen az új kialakításban. Az alsó és a felső szinten is megjelennek a biztonságos, kényelmes, mutatós piaci árusítóhelyek, ahol megtartottuk az őket összekapcsoló akadálymentes rámpát. A vízarchitektúra jelenléte a piaci tereken minden korban kiemelt jelentőséggel bírt, így mi is beterveztük a vizet egy hosszúkás kád formájában, amely a támfal lábazata mentén húzódik. A víz a támfalból kiálló szökőkutakból érkezik a kádba.
Az alsó terület esetén elengedhetetlen a zöld pufferzóna megjelenítése az autós forgalom irányába. Szabad multifunkcionális felületként ez a tér alkalmas kisebb zenés rendezvények, performanszok lebonyolítására, amelyben a pódiumként vagy "lelátóként" szolgáló lépcső nagy előnyt jelent. Itt olyan játékra alkalmas elemek jelennek meg, mint a Zenélő Burkolat, amely a fúvóka-rendszernek köszönhetően hangot présel ki, ha rálépünk, vagy a burkolatba öntött lépés-koordinációs Táncoló Talpak, ami egy-egy táncstílus alaplépéseit mutatja.
Azért választottuk a zenét a helyszín témájaként, mert ez egy generációkon átívelő, mindig aktuális téma, képes összehozni az embereket és lehetőséget ad, hogy figyeljünk egymásra, vagy megosszuk másokkal a tehetségünket. A zene köztudottan képes megnyújtani a tartózkodási időt és kellemesebb élménnyé varázsolni azt.
Reith Anita, Sipos Andrea és Szöbölödi Anita