A veszprémi Kulturális negyed környezettudatos megújítása – Kávézó épület és falsétány

A Veszprém Zöld Város projekt keretében kialakított kávézó épület és a Kálvária dombra felvezető falsétány egyszerű tömegkialakítással, nívós homlokzati felületekkel és anyaghasználattal, igényes részletekkel méltón reprezentálja a 2023-ban Európa kulturális fővárosa címet elnyert Veszprém megújuló kulturális központját.

A Kálvária domb Veszprém legrégebben lakott részéhez tartozik, már az őskortól találtak itt emberi lakóhelyre utaló leleteket. A Szent Miklós plébániatemplom a dolomitszikla kiemelkedés tetejére épült a XIII. században, később a török hódoltság alatt elpusztult, ma már csak romjai láthatók. A XVIII. században a templom romjai felett a dombon egy Kálvária épült, amit az akkor még lankás déli lejtő felől lehetett megközelíteni. A XIX. század folyamán a Szent Miklós szeg dombját nyugatról és északról övezően összesen kilenc polgári lakóházat építettek, ezek belső udvarai/falai sokszor a dolomitsziklával voltak határosak. A második világháború végén a házakat súlyos bombatalálat érte, lebontották őket és helyüket részben parkosították, de a dombhoz kapcsolódó vegyes, kő/tégla szerkezetű támfalak a mai napig megmaradtak.

A Veszprémi Kulturális Negyed környezettudatos megújításának vázlattervét a KÖZTI Zrt. 2018 márciusában készítette el, majd építési engedélyezési tervdokumentáció készült a Színházkert, a Kálvária domb, az Erzsébet liget és az Erzsébet sétány komplex rekonstrukciójára. Ennek része volt a Megyeház tér nyugati részén egy új kávézó létesítése a Kálvária domb meglévő, felújításra szoruló támfalrendszeréhez kapcsolódóan. A felújított/újjáépített/kiegészített támfalak mentén, illetve a nyugati oldalon részben a falsíkon kívül konzolosan építve, egy falsétány biztosítja a dombtetőn lévő műemlék templomrom megközelítését, a Megyeház tér felől lépcsőkön, az Egyetem utca felől akadálymentes rámpákon keresztül.

A Kávézó földszintes épülettömegét a támfalsétánytól a gazdasági bejárat kültéri, nyitott közlekedője választja el. A Kávézó látszóbeton homlokzati felülettel kialakított épülettömegének ez a finom, de határozott eltartása a terméskő burkolatú támfalsétánytól szemantikailag is fontos, egyben utal a korábban itt meglévő beépítésre is.  A falsétány, az akadálymentes rámpa-híd után, az épület kontúrja mentén azonos anyaghasználattal, konzolosan kialakított körüljáróban folytatódik és az épület keleti oldalára telepített lépcsővel kapcsolódik a Megyeház térhez. A konzolos körüljáró egyben előtetőként is funkcionál a Kávézó belső fogyasztóterét határoló, nagyméretű tolóajtós üvegfalakkal kialakított homlokzati megnyitások felett. Az épület támfalszerű megjelenését a meglévő terepviszonyokhoz igazodó, nem járható zöldtetős kialakítás, illetve a keleti oldalon a homlokzati fal tényleges támfalban folytatódása biztosítja, mintegy belesimulva a Kálvária domb oldalába. A megnyitott homlokzatok elé tervezett külső fogyasztótér szervesen kapcsolódik a Megyeház tér megújult gyalogos közterületéhez. A belső fogyasztótér a tolóajtós üvegfalak mögött található és 70-80 fő kiszolgálására alkalmas. Innen nyílik a vendégek számára méretezett vizesblokk. A gazdasági bejárat a nyitott-takart kültéri folyosóról nyílik, a belső gazdasági előtérből érhetők el a kávézó kiszolgáló helyiségei, a személyzeti öltöző/wc, a hulladéktároló, a takarítószer tároló, a manipulációs tér/pult háttér és a gépészeti helyiség

Az épület külső, tömör határoló falai látszóbeton megjelenésűek, maghőszigetelt vasbeton szerkezettel, a belső válaszfalak szerelt gipszkartonból készültek. A kávézó beltéri fogyasztóterének falfelületei is látszóbeton kialakításúak vagy belsőépítészeti burkolattal ellátottak. A kávézó épület körül, a zárófödém magasságában konzolosan kialakított, acélszerkezetű körüljáró festett acéllemez burkolatú, mellvédje tömör, illetve egyedi mintájú perforációval kialakított; építészeti megjelenése és részletei megegyeznek a falsétány acélszerkezetű hídjával, illetve a falsétány Egyetem utcai, szintén konzolos kialakítású részével. A falsétány vonalvezetésének meghatározásánál és a kapcsolódó tartószerkezetek kialakításánál a legfőbb építészeti és tájépítészeti szempont a meglévő természetes és épített terepalakulatok (dolomit sziklafalak, illetve az ehhez kapcsolódó kő/tégla támfalak) megőrzése, valamint a kőanyag újbóli felhasználása volt.

Közti Zrt.