Az Építészet Ligete – a Földes Építésziroda pályaműve

A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ épületének tervezésére kiírt pályázatra a Földes Architects által beküldött munkát mutatjuk be cikkünkben. Az egykori szanatóriumok és kórház maradványai között egy olyan épületegyüttes vízióját fogalmazták meg, ami a kiüresedett, funkcióját vesztett területre megújulást hozhat, így helyszíne lehet a város kulturális életének.

Tervezési alapgondolatok

A pályázat megismerése során olyan feladat került megfogalmazásra a kiíró által, ami az építész szakma hazai múltjának kíván méltó helyet biztosítani, és a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs központ tervezési programját megfelelő körülmények közé kívánja elhelyezni a jelenlegi méltatlan állapot helyett.

Adódik az alaphelyzet: az igény egy szigorú szakmai és funkciós szempontrendszert lehetővé tevő épületegyüttesre, ami reprezentálja a magyar építészetet, mindezt úgy, hogy az érdeklődők számára is befogadható, élvezhető környezetet biztosít, és mentesül a 21. század által a múzeumokat sújtott nehézségtől. Az érdektelen, üresedett hellyé válástól. 

A tervezési helyszín rendelkezik azokkal az adottságokkal, amik ezen ellentét feloldását elősegítik. A városban betöltött pozíció, a kultúra és pezsgő polgári élet közelsége, valamint a környezet és a tervezési terület természeti adottságai kiaknázható lehetőségeket rejtenek, melyek közvetve és közvetlenül járulhatnak hozzá a terület „hellyé" válásához.

Az egykori szanatóriumok és kórház maradványai között egy olyan épületegyüttes vízióját fogalmaztuk meg, ami a kiüresedett, funkcióját vesztett területre megújulást hozhat, ezáltal helyszíne lehet a város kulturális életének. Az ember megszólításának módja kulcskérdés ebben a témában. Ezt az épület önmagában nem tudja megvalósítani, csak a múzeumi programokkal szervesen együtt jöhet létre az Építészet Ligete.



Környezet

A területet a környezetére jellemző, ligetes, szabadon álló beépítések között ősfás környezet jellemzi. De már a szűkebb környezet is heterogén képet mutat, mivel a Városligeti fasor környezetében vált léptéket a sűrű beépítésű szövet és a szabadabb jelleg. A terület park-liget jellegének kialakítása az épület bevonásával képezte a koncepció alapját. A kapcsolódás a Városligeti fasorhoz és a városi szövethez alapvető szempontok voltak.

Építészeti koncepció

A telek megüresedett belső területére került elhelyezésre a múzeum főépülete, ami ezáltal a fasor felől a meglévő szanatóriumok évszázados épületei mögött jelenik meg. A Bajza utca irányából viszont már párbeszédbe keveredik a Walter Rózsi villával, és az utcáról is közvetlenebbé válik.

A tervezési programból adódóan a meglévő épületek hasznosítása mellett egy új épület elhelyezésére is szükség van. Az épített és a természetes környezet párbeszéde, valamint a meglévő épített elemek újjakkal való kiegészítése, a terület belakásának kérdésköre képezte a tervezési folyamat elejét.



Főépület

Az épület megfogalmazását a feszültségkeltés és élmények, illetve a használhatóság témakörei alakították ki. A tömegképzést két elemi rendszer - statikus és dinamikus - összehangolása határozta meg. Formailag ez a földszintes téglalap alakú hasábban és az ebből kimagasló négyzetes alapterületű, de változatos magasságú elemekben jelenik meg. A földszintes elem transzparens üvegfelületei betekintést engednek a publikus terekbe, illetve átlátást tesznek lehetővé az épületen. A kiállítási és egyéb terek a kimagasló hasábokban jelennek meg egy-egy zártabb világként.

Ez a tömegformálás szervezi a funkciós felépítést is, és magában hordozza a lehetőséget, hogy a terület szabadon bejárható legyen, de a kiállítási terek megkapják a szükséges intimitást. Az toronyelemek külső megjelenését a zártabb hangulat jellemzi. A tömeg megalitikus mivoltának finomítását a megjelenő homlokzatburkolat finom hullámzása és a tömör-áttört felületek játéka igyekszik oldani.

A kannelúra motívum az egyik legősibb felületi minta, ami az épített környezetet jellemzi, és többször visszatér az idők során. Ennek az elemnek a megjelenése a homlokzaton egyszerre hordozza magában az antik építészet eleganciájára való utalást és a kortárs letisztultságát. Az ornamentika által a befogadó közönség számára elemi élményként hathat az épület megjelenése.

Hangsúlyos elem a tetőfelületeken megjelenő intenzív zöldfelület, mely szintén elemi élményként hathat. Az erőteljes épített elemek mellett megjelenő zöldfelületek, fás tetők integrálják a természetet és oldják a kompozíciót. Emellett napjaink klímahelyzete nem hagyható figyelmen kívül az épített környezet alakítása során. A növényzet telepítése a tetőszinteken javítja a terület mikroklímáját és pótolja az elvett felületeket.



Meglévő épületek

A villaépületek hasznosítása során a meglévő terek reprezentatív használata volt az alapfelvetés. Az épület megjelenésében a történelmi homlokzat megtartása és javítása, a tömegek finomítása volt a cél. A csonkolt épületszárnyak eredeti homlokzathoz való illesztése egységesíti a megjelenésüket. Nagyobb beavatkozás a Herczel szanatórium tetőfelépítményének visszabontása és az eredeti geometria visszaépítése. Ezáltal arányosabb épületforma jöhet létre, ami a másik szanatóriummal impozáns képet eredményez a Városligeti fasor felől.

A 6-7-es épület homlokzati megjelenését finombeton burkolóelemek megtartása és újakkal való kiegészítése jellemzi. A tetőszinten megjelenő konzolos, hangsúlyos előtető gesztusának megismétlése a szomszédos épületen összeköti a két épületet, és jól használható teret hoz létre.

Funkciók és térkapcsolatok

A terület hasznosítása során a meglévő épületek rentábilis hasznosítási és az új főépület többfunkciós működése volt a cél. A szanatórium épületekbe kerültek leválasztható, de reprezentatív funkciók. A Herczel szanatóriumban a múzeumvezetés irodái és kutatóhelyiségek kerültek, melyek a pinceszinten közvetlen kapcsolatban vannak a gyűjtemény raktárakkal, ezáltal lehetővé téve a közvetlen és biztonságos átjárást, műtárgyszállítást a két épület között. A Grünwald szanatórium épületébe közösségi funkciók kerültek. A telek sarkán betöltött pozícióból adódóan közvetlenebb kapcsolatot teremthet a környezettel, nagyobb perspektívában nyit a város felé. A földszinten kapott helyet a kávézó, az emeleti szinteken pedig a könyvtár helyiségei.



A telek hátsó térfalát képező épületsorban található egykori kórházi szárnyakban a bérbeadható irodaterek, coworking és a szállások kaptak helyet az ezeket kiszolgáló helyiségekkel. Ezen épületek ilyen jellegű hasznosítása több szempontból is előnyös. Pozíciójukból adódóan képesek befogadni a funkciót, a terület részét képezve mégis önállóan működhetnek. Szerkezeti rendszerük és állapotuk lehetővé teszi, hogy gazdaságosan működhessenek a megújult funkciókkal. A telken található szervizútról közvetlenül is megközelíthetők, de kapcsolódnak a múzeum területeihez is.

A területet kiszolgáló mélygarázs bejárata szintén a Bajza utca felőli szervizútról közelíthető meg, így minimalizálva a gyalogos és gépkocsiforgalom keveredését. Az egyszintes pincében kerültek kialakításra a gépkocsi tárolók és a múzeum nagyobb alapterületet igénylő raktárai, illetve az étterem konyha helyisége.

Az új épület

A főépület funkcióit a földszintes elem fogja össze és rendezi. A több irányból is megközelíthető földszint kapcsolatban van a környező területekkel. Főbejáratként a szanatóriumok között feltáruló irányból jelenik meg az épület, aminek az előcsarnoka fogadja a látogatókat. A lapos épülettömegből mint előtérből nyílnak a különböző funkciós egységeket magukban foglaló tornyok. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a látogatók akár az épület egészét vagy annak csak egyes egységeit járják be, így változatos üzemeltetési lehetőséget eredményezve.

A bejárati előcsarnokból közvetlen kapcsolati lehetőség van minden fontosabb közösségi és bemutató zóna felé. A space box a főbejárat irányából közvetlenül elérhető, hangsúlyozva a tér központi szerepét. A nagy belmagasságú tér közvetlenül az előcsarnokból nyílik, ami így a látogatók első közvetlen intenzív térélményévé válhat a bejárás során.



A restaurátori és személyzeti helyiségek önálló épületegységben kaptak helyet a rendszeren belül, ami közvetlen kapcsolatban van a pinceszinten található raktározási zónákkal. A műtárgyszállítás közvetlenül a földszinten fogadhatja a műtárgyakat, majd az előkészítés után a raktárakba vagy a kiállítóterekbe kerülhetnek a tárgyak. Ezen épületrész biztosítja a raktárak és kiállítóterek közötti kapcsolatot is a teherliften keresztül. A raktározás, műtárgykezelés a vendégforgalomtól zavartalanul a telek hátsó részében megoldható. A vezetőségi irodák és kutatóhelyiségek a főépület mellett érhetőek el, de közvetlen kapcsolat is biztosított a pinceszinten keresztül.

Belső térkapcsolatok

A főépület meghatározó eleme az egyes funkciós hasábokat összekötő földszintes közösségi előcsarnok. Ez a terület szabadon bejárható, több ponton keresztül kapcsolódik a külső térhez. A közönségforgalmi terek innen érhetőek el, érvényes jeggyel a beléptető pontokon keresztül. A tagolt funkciók a belső használatot jól szervezhetővé teszik. 

A főépület múzeumtereinek kialakítása során letisztult, fényes beton és burkolati felületeket megjelenését a puha, meleg felületekkel, betétekkel oldottuk. Ezen kívül fontos volt, hogy a földszintnek vizuális kapcsolata legyen a külső környezettel, a kerttel. A múzeumi kiállítóterek zártabb tömböket alkotnak, ezek belső mesterséges megvilágítással ellátott terek, amikben a műtárgyakra fókuszáljuk a figyelmet. A rendezvénytér és ideiglenes kiállítótér közvetlenül a környezethez is kapcsolódik, így lehetővé téve a szabadtéri használatot is.

Zöldfelületek, külső térkapcsolatok

A telek gépkocsival a Walter Rózsi-villa mellett lévő meglévő újrahasznosított szervizútról közelíthető meg. A szervizútról érhető el a mélygarázs bejárata, valamint az épület raktározási tömbjéhez vezető útvonal is. Ezáltal a múzeumraktározási funkciók, műtárgyszállítás a lehető legkevésbé zavarja a terület szabad használatát, és közvetlen felszíni kapcsolatot biztosít az előkészítő helyiségekkel, raktárakkal. A gyalogos és kerékpáros megközelítés a telek városi pozíciójából adódóan és a tervezői szándék szerint több irányból valósítható meg. A Városligeti fasor és a Bajza utca irányából gyalogosan több ponton kapcsolódik a környezethez. Kerékpárral a telket keretező kerékpárútról érhető el, tárolásra a több ponton elhelyezett tárolókban van lehetőség.

A tervezett épület környzetében kaptak helyet a kültéri rendezvény- és kiállítóterek, így a látogatók már az érkezéskor találkozhatnak a múzeum tematikájával.

A Walter Rózsi-villa épületének kertje szervesen kapcsolódik a tervezett főépülethez. Kültéri rendezvények kiállítások lebonyolítására alkalmassá válik ezáltal, illetve keretezi a telket használat szempontjából.



Zöldfelületek

A tervezési terület alapjában véve jó zöldterületi arányokkal rendelkezik. Az építészeti koncepció kialakítása során fontos volt, hogy a tervezendő épület része legyen a környezetnek. A beúsztatott elhelyezésnek köszönhetően a városi szövethez zöldterületen keresztül kapcsolódik a terület, ezáltal elevenítve fel a parkos, zöldterület hatást. Az új épület elhelyezése során a meglévő ősfás növényállomány megőrzésére törekedtünk, így a telepített új növényzettel kellemes, ligetes hangulatot teremt a meglévő növényállomány. A telepítésből adódóan több átmeneti tér keletkezik az épület és a közvetlen kert között. Ezek közösségi eseményeknek adnak helyet, úgymint a rendezvénytér külső helyszíne vagy az étterem és kávézó külső fogyasztótere.

A tervezett épület tetőterein kialakított intenzív, többszintes növényszigetek tovább javítják a zöldfelületek mikroklimatikus hatását, és egyedi hangulatú kerteket eredményeznek. Az épület megjelenését is természetközelibb, harmonikusabb egységként keretezik.

Földes Architects




Szerk.: Nemes D. Nikolett