Befejeződött a balatonfüredi Esterházy-kastély felújítása
Május 18-án átadták a felújított balatonfüredi Esterházy-kastélyt, valamint a benne kialakított nyaralástörténeti kiállítást. Az épület, mely egy kortárs szárnnyal is bővült, Herczeg László, a MCXVI Építészműterem Kft. ügyvezető igazgatója és Vörös Tamás DLA vezető tervező tervei alapján került komplex műemléki helyreállításra. A kiállítási installációt a Konkrét Stúdió készítette.
Korábban mi is beszámoltunk arról, hogy megújul a reformkori városrész egyik legrégebbi műemléképülete, az ünnepélyes alapkőletételre 2020 júniusában került sor. Az eredeti tervek szerint 2021 őszére fejezték volna be a munkálatokat, de a felújítások közben falfestések kerültek napvilágra, amelyek helyreállítása miatt a megnyitó tervezett dátuma 2022 júniusára csúszott. Végül majdnem két évvel később, 2024. május 18-án került sor a felújított épület és a kiállítás átadásra. A Szívkórház mellett lévő, 1400 négyzetméteres Esterházy-kastély felújítása a Világörökségi helyszínek fejlesztésére kiírt uniós program keretében 1,2 milliárd forintból valósult meg. A műemléképülethez kapcsolódva megépült egy 200 négyzetméteres látogatóközpont és rendezték a kastély kertjét is.
A mai kastély földszinti részét 1781–82-ben építtette gróf Esterházy Kázmér, Zólyom vármegye főispánja Pauly Mihály építőmester tervei alapján késő barokk stílusban. 1785-ben gróf Esterházy Károly egri püspök vásárolta meg az épületet, majd 1786-tól vendégfogadó céljára adta bérbe. 1837–38-ban emeletet húztak az L alakú épületre, itt további vendégszobák kialakítására nyílt lehetőség, a homlokzatokat pedig klasszicista stílusban alakították át. Gróf Esterházy Jenő 1921-es halála után unokahúga, herceg Quadt-Wykradt-Isny Sándorné Esterházy Mária Anna grófnő tulajdonába került az épület. 1943-ban az Esterházy Szállodára egy második emeletet épített a Quadt család, ekkor az épület homlokzatai késői neobarokk jellegű kialakítást kaptak.
A felújítást az MCXVI Építészműterem generáltervei alapján készült, a felelős vezető tervező Herczeg László és Vörös Tamás DLA, az építész munkatársak Galántai Gergely, Pirchala Katalin és Szabó Dániel voltak. Herczeg László 2020-ban megjelent cikkünkben részletesen beszélt a felújítási koncepcióról. Mint elmondta, alapvető kérdés volt, hogy melyik legyen az az építéstörténeti pillanat, amelyet megőriznek. Még az 1943-ban ráépített emelet elbontásának ötlete is felmerült, de végül a Németh Katalin örökségvédelmi szakértővel való konzultáció után úgy döntöttek, hogy ez is az épület történetének a része, és ennek a pillanatnak a hiteles helyreállítására törekszenek, mind az épületet, mind a kertet illetően. Lényeges probléma volt az is, hogy a korábban tornácos kialakítású, majd oldalfolyosóssá átépített főépületnek nem volt igazi fogadótere, a szállóvendégek az udvarra érkeztek meg. Ezért szükséges volt egy kisméretű, kortárs hangvételű bővítés is az épület mellett.
A műemléki felújítás során a kastély mint kiállítóhely, látogatóközpont, valamint kulturális közösségi és rendezvénytér újult meg. A történeti, élményalapú kiállítás azt a kort, elsősorban a reformkort kívánja megidézni, amikor még postakocsival, majd az első vonattal lehetett az akkori füredi Savanyúvízre érkezni, és a gőzhajóval való utazás volt a legkedveltebb módja annak, hogy a szomszédos tóparti településeket meglátogassa az utazó.
A Nyár a Balatonon - Fürdőidény Füreden (1825-1914) című kiállításon bemutatott főbb tematikai egységek: Balatonfüred, mint gyógyászati központ működése, a füredi hajózás kezdetei, a korabeli fürdőélet mozzanatai, a feltörő gyógyvíz jótékony hatásai és az itt működő gyógyászat, a méltán híres füredi Anna-bál története és a Füreden nyaralók mindennapjai. A kiállítási installációt Balogh Csaba, Deigner Ágnes, Sirokai Levente, Sónicz Péter, Ancza Krisztina, Dombrovszky Zsófia, Kas Tünde, Kovács Emese és Pádár Soma, a Konkrét Stúdió Kft. építészei készítették. Füry Anna, Molnár Gyöngy, Nagy-Labbancz Adrienn és Virág Zsolt, a Magyar Kastélyprogram Kft. művészettörténészei voltak.
A kiállítótérbe lépve a látogató megismerheti többek között a korabeli füredi szálláskínálatot. A település folyamatosan fejlődött, hogy utolérje Európa más fürdőhelyeinek színvonalát, ami nem csupán a szolgáltatások minőségének javulását jelentette, hanem a bővülő szállások kínálatát is. A 19. században ideérkező gyógyulni vágyók már több lehetőség közül választhattak. Szállodákon kívül lehetőségük volt magánszemélyek nyaralóját is igénybe venni, így közel 600 szoba várta a vendégeket.
Egy terem Écsy László fürdőigazgatói irodájába nyújt betekintést, majd a régi gőzös belsejét idéző, balatoni hajózást bemutató terem következik. A hidegfürdőkről szóló kiállítás központi eleme az öt egységből álló fürdőkabinsor, amelynek jobb oldalán szimbolikusan a férfi oldal, bal szélén a női oldal, míg középen az 1889-ben emelt fürdőház makettje és a hozzá kapcsolódó tartalmak kaptak helyet. A kabinsor két szélén, a köztes átjárókon keresztülhaladva lépnek be a látogatók a Balatonba. Ezt az érzetet egy különleges installáció teremti meg, amely a vízben való úszás illúzióját kelti.
A feltörő gyógyvizeknek köszönhetően jött létre a több mint háromszáz éves gyógyító múltra visszatekintő fürdőtelep. A helyi gyógyászat történetét egy külön teremben ismerhetik meg a látogatók, amelynek kialakítása során a térelrendezés és a széleskörű tartalom átláthatósága érdekében az orvoslást szimbolizáló kereszt alakhoz nyúlt a kiállítást tervező Konkrét Stúdió csapata. A látogató a kereszt külső és belső oldalfalain találkozik a Füredet gyógyközponttá tevő forrással, a feltörő vizek kútházaival, valamint a kúrák, szokások, gyógyászati metódusok grafikai megjelenítésével, amelyet a Civertan Stúdió készített.
A kiállítás a füredi sétányt is megidézi: nagyméretű fa installációk közt a fák odvaiba bekukkantva a sétánnyal kapcsolatos érdekességeket lehet felfedezni. E téregységben a füredi parkok, a helyi színjátszás története, és a balatonfüredi vendéglátás is bemutatásra kerül azon zenészek kíséretében, akik egykor megadták a hangulatát a füredi nyaraknak.
Az Anna-bál hajdani báltermét megidéző téregységben báli forgatagba csöppen a látogató, ahol a báli divatokon és szokásokon túl az itt szövődő románcokat is megismerheti. A földszinti díszterem (sala terrena) korabeli bútorokkal berendezett termében láthatók a kertet ábrázoló falfestések, amelyekre az épület felújítása során bukkantak rá. Ezt még valószínűleg a kastély építtetője, gróf Esterházy Kázmér rendelte meg, hogy ezzel lenyűgözze a kastély hajdani és jelenkori vendégeit.
Forrás: Magyar Kastélyprogram
