Biodóm és magyar diznilend: grandiózus családi élménypark lesz a kibővült Állatkertből

Az Állatkert a Meseparkkal, a Pannon Parkkal és egy amorf formájú, különleges biodómmal lesz gazdagabb három év múlva. A Mérték Stúdió tervezi az Állatkert bővítési programjában megfogalmazott Pannon Parkot és benne Európa legnagyobb, aszimetrikus biodómját. 

MIndenkinek van egy álma. Persányi Miklósnak és csapatának az, hogy a Fővárosi Állatkert még több látogatót tudjon fogadni, és még több programmal szolgálja ki a családok igényeit. Fejlesztési koncepciójukba nem csak egy magyar diznilend-szerű meseparkot álmodtak bele, hanem egy különleges biodómot, amely Persányi Miklós szerint a jövő állatkertjeivel szemben támasztott igényeket maximálisan ki fogja tudni elégíteni.

A sajtótájékoztató végén megkérdeztük az állatkert főigazgatóját, hogy miért pont ezt a programot kívánják megvalósítani. "A célunk az volt, hogy egy nagyon korszerű állatkerti létesítményt hozzunk létre és ennek sokféle ága van. Európában két ilyen létesítmény működik. Egy Angliában és egy vagy ezer kilométerrel keletebbre Németországban, és még ezer kilométerrel keletebbre lenne egy ilyen Budapesten. Utána a legközelebbi hasonló léptékű objektum Szingapúrban van.

Az a tapasztalat, hogy ahol ilyenek létesültek, ezek rendkívüli komoly vonzerővel rendelkeznek, az állatkerteknek a legmodernebb lehetőségeit jelentik. De nem csak az állatkertészet, hanem a város számára is olyan közösségi tereket lehet ezzel keletkeztetni, amelyeknek komoly súlya van. Tehát ha úgy tetszik ez egy extra szolgáltatás a város lakói számára, az állatvilág számára ennél nyilván egyszerűbb dolgok is lehetségesek lennének.

Ami Budapestnek nagyon nagy helyzeti előnye, sok várossal vagy állatkerttel szemben, az a termál energia. Ha nem lenne itt ez az energia, akkor nagyon erősen azon gondolkodnék, hogy ne ezt találjuk ki, mert a biodóm fajlagos fenntartása költséges. A termálhő viszont egy parlagon heverő kincs, amit szinte bűn lenne veszendőbe hagyni a következő évtizedekben, úgy ahogy az elmúlt két században tettük.

Tehát a termálhő megléte, valamint az a tapasztalat, miszerint a Biodóm a látogatószámot félmillióval megemelte és Németország egyik legfrekventáltabb turisztikai célpontjává tette a lipcsei állatkertet - engem meggyőzött arról, hogy inkább egy ilyen nagyobb léptékű programot vázoljunk fel, amelynek erős karaktere van, és nem egyszerűen csak arról szól, hogy bővítettük a régi állatkertet.

Ugyanazt a művészeti minőséget, ami a régi állatkertben létrejött annak idején Kós Károly és társainak a munkája nyomán, azt nagyon nehéz lenne ebben a pavilon-struktúrában újrateremteni. Ez a program véleményem szerint a nagyvilág figyelmére sokkal inkább számot tarthat. Nekem meggyőződésem, hogy ezzel Budapest számára egy olyan többlet-attrakciót lehet teremteni, aminek a nemzetgazdasági haszna is megvan."

Tengap a kormány megvitatta a Fővárosi Állatkert fejlesztésének és bővítésének tervét. Jóváhagyta az első ütemét annak a többrészes tervnek, aminek köszönhetően az Állatkertből Európa, sőt a világ egyik legsokszínűbb családi élményparkja lesz. A kétfordulós közbeszerzési eljárás eredményképpen 2014. novemberében a 25 milliárd forint megvalósítási költségű Pannon Parkra, s benne a Biodóm építészeti tervezésére szerződést kötöttek a Mérték Stúdióval, így a tervezési munkák már el is indultak. 

Pásztor Erika Katalina

Háttéranyag 

Pannon Park és Mesepark

A Fővárosi Állat- és Növénykert új területének hasznosításával, fejlesztésével kapcsolatban középtávú fejlesztési tervet dolgozott ki. Ennek két fő tematikai egysége a Pannon Park és a Mesepark. A volt vidámparki terület nagyobb részén a Pannon Park, s ezen belül annak központi létesítménye, egy úgynevezett biodóm fog megvalósulni. A fennmaradó területen, illetve az Állatkert jelenlegi gazdasági udvarának helyén Mesepark létesül. A fejlesztések egyúttal az intézmény üzemellátási zónáját is érintik.

Előzmények

A Fővárosi Állat- és Növénykert területe a közelmúltban jelentős mértékben kibővült. Az 1866. augusztus 9-én megnyílt kert területe története során többször is változott, de a múltban ez a változás mindig a terület csökkenésével járt. Így az 1864-ben kijelölt 18 hektárnyi terület az 1950-es évekre 10,71 hektárnyira zsugorodott. Ez komoly nehézségeket jelentett az Állatkert fejlesztésében. Az elmúlt évtizedek során több ötlet is felmerült a területi szűkösség orvoslására, de ezek közül végül egy sem valósult meg.

Közben a szomszédos Vidámpark a rendszerváltoztatás óta egykori látogatóinak 4/5-ét elveszítette, fenntartása mind nagyobb nehézséget okozott. Működésének utolsó öt évében Budapestnek összesen egymilliárd forintnyi közpénzt kellett áldoznia csak arra, hogy a Vidámpark a szezon kezdetén egyáltalán megnyílhasson. A kialakult helyzetben a Fővárosi Közgyűlés a Vidámpark bezárásáról hozott határozatot, a területet pedig a Főváros Állat- és Növénykert kapta meg.

A korábbi üzemeltető 2014 februárjában vonult le a területről, s az Állatkert április végére már megnyitotta a területen az új Holnemvolt Parkot. Ennek a családi szórakoztató parknak a látogatottsága az első évben elérte a 450 ezer főt, vagyis jóval meghaladta a Vidámpark utolsó éveinek átlagos éves látogatószámát. 

A Holnemvolt Park kialakításával párhuzamosan az Állatkert egy középtávú fejlesztési tervet is kidolgozott a terület hasznosítására. Ennek két fő tematikai egysége van: a Mesepark és a Pannon Park. Az új, 6,5 hektárnyi terület nagyobb része, mintegy 4,5 hektár a Pannon Park számára van fenntartva, a fennmaradó területet, illetve a volt gazdasági udvart a Mesepark foglalná el.

Mesepark

A Mesepark, illetve annak központi létesítménye, az úgynevezett Mesevár tematikája a magyar mesék állatszereplőin, tehát meseállatokon, és nagyrészt szelíd, simogatható állatokon alapul. Ebben a zónában tehát állatsimogatók, háziállatok és ház körüli állatok bemutatói, játszóház, egyedi mese-játszóterek, gyermeklovarda, állatterápiás létesítmények kapnának helyet. A Meseparkhoz kapcsolóan üzemelnének a műemléki játéküzemek, egyúttal az autentikus városligeti, „Lizsé” hagyományokat is felelevenítve.

A Meseparkhoz kapcsolódóan kerülne kialakításra a madárkórház, amelyben az Állatkert évente mintegy kétezer állatot érintő mentő tevékenysége nyerne új, végleges otthonra. Ezzel nemcsak a mentőmunka körülményei javulnak, hanem több lehetőség lesz arra is, hogy a nagyközönség az állatmentő tevékenység gyakorlati műveleteiről minél többet láthasson a saját szemével.

Pannon Park

A Pannon Park központi létesítménye egy úgynevezett biodóm lenne.Ebben a Pálmaháznál is sokkal nagyobb, hatalmas csarnokban buja növényzet és gazdag állatvilág, lényegében egy fedett park és közösségi tér várná a látogatókat. A biodómhoz Közép-Európa legnagyobb és legkorszerűbb akváriuma, illetve tágas szabadkifutók csatlakoztatnának. A biodóm kívülről egy füves dombra emlékeztetne, a tetején pedig hatalmas üvegfelületeken át áradna a fény a csarnok belsejébe. A komplexum együtt a régió egyik legfontosabb, élvonalbeli turisztikai programhelyszíne lenne.

A természetközeli, nagyvonalú környezetben bemutatott állatok és növények látványa mellett a a Pannon Park rengeteg élményt is kínálna. Többek között egy vízi szafarin is részt vehetnének a látogatók.

A Pannon Park a Kárpát-medence múltbeli élővilágát igyekszik felidézni. Évmilliókkal ezelőtt ugyanis hazánk éghajlata jóval melegebb volt a mainál, és egészen másfajta élővilág népesítette be, mint manapság. Természetesen nem a dinoszauruszok koráról beszélünk, hanem a földtörténeti közelmúltról, a miocén korról, amely nagyjából 25 millió évvel ezelőtt kezdődött és 5 millió évvel ezelőtt ért véget. Ebben az időben a Kárpát-medencében olyan állatcsoportok képviselői is éltek, amelyek ma már csak trópusi, szubtrópusi területeken fordulnak elő. Természetesen az akkoriban itt élt ősi fajok ma már nem léteznek, de mai megfelelőik, rokonaik, leszármazottaik együttes bemutatása segíthet felidézni, milyen is lehetett a táj a Kárpát-medencében ebben a múltbeli időszakban.

Állattartás szempontjából részben olyan állatok nyernének itt új, a XIX. századi elvárásoknak mindenben megfelelő férőhelyet, mint például az ázsiai elefántok. Ez a faj ugyan most is látható az Állatkertben, ám az új helyen egy akár 6-9 állatból álló elefántcsorda is elhelyezhető lenne. Emellett számos olyan, a tematikába illeszkedő állatfaj bemutatására is lehetőség nyílna, amelyek vagy régebb óta hiányoznak az Állatkertből, vagy eddig még soha nem kerültek bemutatásra. Ilyen például a csimpánz vagy a tengeri tehén.

A fejlesztések előnyei

A tervezett fejlesztésekkel a Fővárosi Állat- és Növénykert turisztikai és állatkertészeti szakmai szempontból is megerősíti, és hosszú távon is megtartja előkelő helyét a világ állatkertjei között. Szabadidős programként az eddigit is meghaladó, jelentős turisztikai vonzerőt gyakorolhat mind a belföldi, mind a Magyarországra irányuló külföldi turizmus vonatkozásában. Különösen fontos, hogy elsődlegesen a kisgyermekes családokat megcélozva a családi szabadidő eltöltés bővül újabb lehetőségekkel. A közvetlen előnyök között szerepel a munkahelyteremtés is.

A közvetett előnyök közé tartozik a hazai kis- és középvállalkozói szektor erősödése (beszállítók, karbantartók), a fővárosi turisztikai programkínálatnak e bővüléséből adódó, a turizmus egészét érintő többletbevétel (szálláshely igény stb.), az adóbevétel, illetve olyan további, nem számszerűsíthető előnyök, mint az Európában is páratlan bemutatóhelynek az országimázsra kifejtett kedvező hatása.

Az új létesítmények átadásának ideje

A tervek szerint a Mesepark átadására már a 2016-os esztendőben sor kerülne, a Pannon Park, és benne a biodóm pedig 2018-ra készülne el.

(forrás: Fővárosi Állat- és Növénykert)