7. sorszámú pályamű
Szerző és művészeti vezető: Erick van Egeraat
Felelős tervező: Z.Halmágyi Judit
Tervezők: Balajti Zita, Balogh István, Döbrössy Anna, Ernődi Anita, Anna Malec, Kopár Andrea, Skaliczki Judit, Lukasz Skorek
Várostervezés: Gauder Péter, Andrási Ágnes, Bedőcs Bernadett, Lelkes Nóra, Karácsony Krisztián
Interaktív építészet: Somlai-Fischer Szabolcs, Kangyal András, Pozna Anita, Bengt Sjölén, Sterk Barbara
Közlekedés tervezés: Molnár László, Fábry György, Farkas László, Kovács Éva, Keszthelyi Tibor, Pelléné Paczolay Katalin, Haas Péter, Jakkel Ottó
Egyéb tanácsadás: Abonyi Árpád, Iványi György
Látványtervek: Kovács Péter
Makett: Kocsis Ferenc
Részletes bírálat:
A pályamű határozott álláspontja, hogy a Belváros nem képzelhető el járműforgalom nélkül, de az szabályozott és minimalizált kell, hogy legyen. Igaz, hogy megfelelő külső hálózati fejlesztéssel a Belvárost érintő jelenlegi tranzitforgalom kb. 50%-a átterelhető, azonban a maradó hányad és a motorizáció növekedése miatt belépő újabb járműtömeg kezelését technikailag meg kell oldani. Erre jó javaslatokat ad a pályázat, az átmenő forgalom különszintű elvezetésével (pl. József Attila utca, Kossuth Lajos utca). Eredeti és elgondolkoztató az a megoldás, amely a Duna partján meglévő járműforgalmat a Duna alatti belső autóút megépítésével vezeti el. Helyes a pályázat metró- és villamosvonalakra vonatkozó javaslata, és a Lánchíd gyalogosforgalomnak történő átadása. A teljes közlekedésfejlesztési terv többnyire jövőbe mutató, de több esetben túlzó beavatkozásokat tartalmaz (pl. a Károly körút lesüllyesztése). A Millenniumi Földalatti vonalát meghosszabbítja és Budára átviszi. Az ötlet jó, de adott nyomvonalon nem valósítható meg.
A teljes területre vonatkozó javaslatok kidolgozása elnagyolt.
Sajnálatos, hogy a nagyobb terület fejlesztésére adott javaslata csak a gépjármű-hálózattal foglalkozik. A műleírásban megfogalmazott karakteres szándék: a jelenlegi Belváros Váci utcára orientált „kifordítása” a beadott tervlapokon nem követhető, így a szándék nehezen értelmezhető.
A Belváros karakterfejlesztése ötletszintű, a „dinamikus pontok” megjelenítésével, kifejtésével a pályázat adós marad. Grafikus, nem valóságos ötletek.
A kiemelt terület térépítészetére vonatkozó, műleírásában részletesen kifejtett javaslata a terveken nem jelenik meg, nem értékelhető.
A Városháza tömbjére adott „ház a házban” koncepció, valamint a megastruktúraként „újjászervezett” variábilis tér szándéka szerint élettel telített, 24 órás „aktivitás-teret” hoz létre. A megfogalmazott cél figyelemre érdemes, de a tervlapokon bemutatott részletek szerint létrehozott „pláza” jellegű belső tér a Városháza előtti városi teret nem tudja (nem is akarja) létrehozni.
A terv a védett épületrészeket tiszteletben tartja, a Városháza földszinti tereit növeli. A tér nagy részét elfoglaló üvegtömb túlzottan hangsúlyos gesztus, bár földszinti részén hagyományos beépítésű, áttört fallal kombinálja, így áttörtsége révén összességében a Károly körút felé megpróbál városképileg illeszkedni. Mindezzel együtt is a tervezett épület tömege túlzott, tömegformálása a belső terekre vonatkozóan megkérdőjelezhető, az emberi léptéket figyelmen kívül hagyja, a transzparenciára való törekvés ellenére is.
Érdekes a pályamű vizuális élményt adó kifeszített húrokra adott javaslata az Erzsébet téren, bár ennek műszaki megoldása kérdéses.
A pályamű a fenti részértékek elismeréseként rangsorolás nélküli 1,5 MFt-os MEGVÉTELBEN részesült.