Csak ne nyúljunk semmihez – a Schneider Electric irodája
A Schneider Electric legújabb irodája messze túlmutat a hagyományos irodafejlesztéseken - olyan komplex rendszereket építettek be, amelyek emberi beavatkozás nélkül ellátják az irodaház üzemeltetésének legapróbb feladatait is. Persze a jövő irodájának kialakításához szükség van egy olyan cégre, ami feltétlenül elkötelezett az új megoldások iránt. Móré Levente írásából kiderül, hogyan alakították ki, és milyen az élet a Schneider új referenciairodájában.
Veres Zsolt, a Schneider Electric új igazgatója mutatta be legújabb irodájuk létesítésének körülményeit és a cég piaci pozícióját, amely megteremtette a bővítés lehetőségét. A Schneider hagyományos értelemben vett világcég, ami 170.000 embert foglalkoztat. Magyarországon 1400 fővel vannak jelen, jelenleg több telephelyen. Amellett, hogy több gyáruk van az országban (Gyöngyösön, Zalaegerszegen kettő is, illetve Kunszentmiklóson), a Budapest melletti Szigetszentmiklóson van a vállalat kelet-európai logisztikai központja. A vállalat komoly üzleti forgalmat bonyolít, fontos piaci részesedése van a prémium elektronikai termékek szegmensében. Termékskálájuk a háztartásoktól az atomerőművekig nagyon széles spektrumot fed le, de minden területen elsődleges a minőségre helyezett fókusz.
Az Nordic Light irodaépületben (építész: Mérték Stúdió) elhelyezkedő új iroda a magyarországi értékesítési csapat székhelyének épült azzal a céllal is, hogy az új helyen is tükröződjön a vállalat társadalmi felelősségvállalása. Folyamatosan fejlesztik az integrált megoldásokat, amiknek lényeges eleme, hogy a fenntartható fejlődéshez is hozzájáruljanak. Ezért szerelték fel a cég legmodernebb eszközeivel az új irodát, ami így lehet a Schneider termékeinek referenciaépülete és aktív bemutatóterme egyaránt.
Ahhoz, hogy ez a célkitűzés a legpontosabban megvalósulhasson, a Skanskával már a tervek megszületésénél együtt dolgoztak, hiszen az integrált rendszerek kialakításának legjobb módja, ha már a ház tervezésekor számolnak velük.
Lerch Zoltán tájékoztatta a közönséget, hogy a Schneider 1400 magyarországi alkalmazottjából csupán 800 fő fizikai munkavállaló, a többiek szellemi tevékenységet végeznek, ami jelzi, hogy mennyire fontos a magyar vállalat szerepe a kutatások és fejlesztések előremozdításában.
A 2020-ig tartó vállalati stratégiájuk kiemelt része a „well being” – az otthonos munkahely megteremtése. Egy ilyen szemlélettel kialakított irodában mindenki magának alakíthatja a fény- és hőmérsékleti viszonyokat, a munkaállomásokhoz pedig minden esetben juthat természetes fény, közel helyezkednek el az ablakokhoz, a tárgyalók pedig jellemzően az épület közepén kapnak helyet. Emellett lényeges szempont volt a tervezés során, hogy minden elérhető legyen mozgáskorlátozottak számára is.
Az új iroda kialakításába bevonták a dolgozókat is, hogy könnyebben magukénak érezhessék a tereket: ők találhatták ki a környezetük bizonyos elemeit, így pl. az irodában található három konyha színvilágát és elrendezését. Több helyre kerültek álló asztalok, hogy a dolgozók ne csak ülve végezhessék munkájukat, mert a hatékonyság fenntartásához szükséges a rendszeres pozícióváltás. Sok nyílt teret és számos közösségi helyiséget alakítottak ki, hogy az itt dolgozók számára szerethetővé tegyék az irodát.
A gazdaságosságot szolgálta, hogy figyelembe vették, ki mennyit ül az asztalánál, majd ez alapján háromféle munkaállomást alakítottak ki. A fix, mobil és „nomád” asztalok különböző igényekre szabottak, mivel az egyes munkakörök más-más megoldásokat igényelnek. Számos munkakörben egy adott asztal szolgálja a legjobban a dolgozót, de az emberek nagy része konzultál, tárgyal és a munkavégzéséhez elég egy laptop. Nekik olyan helyekre van szükségük, ami megteremtheti az elmélyült munka és a csoportos tárgyalások tereit is, ezért áll az iroda nagy része nyitott helyekből, de külön fülkék is vannak a folyosókon, ahol elvonultan lehet dolgozni. A kiugróan magas, 70%-os dolgozói elkötelezettség ezekből a megoldásokból is adódik.
A költözést és a kivitelezést koordináló projektvezető mutatta be az iroda konkrét paramétereit. Tájékoztatott, hogy mintegy 1,5-2 éve jutottak el arra a következtetésre, hogy az értékesítési csapatot egy integrált, referenciának is alkalmas irodába érdemes költöztetni. Ennek létrehozásában nagy szerep jutott a Skanskának, ami már a tárgyalások kezdetekor Leed Gold minősítésű kivitelezést ajánlott. Ez a minősítés számos szempontot vett figyelembe, amelyeknek sarokpontjai az infrastruktúra, a környezettudatosság és a megújuló energia hasznosítása.
Az épület tetejére egy 50KW teljesítményű napelemrendszer, a garázsba pedig elektromos autókhoz való töltők kerültek. A többi szerkezeti elemhez hasonlóan ezek is egy energiafelügyeleti rendszerhez csatlakoznak, a Power SCADA Experthez, amely az épület vízfelhasználását és a fűtést is felügyeli. A Leed minősítéshez 40%-os energiamegtakarításra van szükség egy átlagos iroda energiaszükségletéhez képest, amelyet folyamatosan ellenőriznek is. Ez a program segíti fenntartani a minél gazdaságosabb működést, ráadásul ezzel visszakövethetővé válnak az energiafelhasználás különböző területei, ami a további fejlesztések alapját szolgálja. Az épület gyűjti az esővizet, amit a mosdókban használ fel. A szürke vizek alkalmazása igen nagy megtakarítást eredményez egy ekkora irodaház léptékében.
Az irodaház bérlői egyedileg mérhetik az energiafogyasztásukat, amiből a Schneider egy afféle háziversenyt rendez, hiszen mindenkinek érdeke a lehető leghatékonyabb fenntartás. Minden bérlő automatizálva és egyedileg is megtudhatja a fogyasztását, ami segíti az energiafelhasználás csökkentését.
Ezeken felül további komfortérzetet erősítő részletekkel gazdagították saját irodájukat, amelyek légtechnika és a hőmérséklet precíz és személyre szabható szabályozásával az egyéni igények kielégítése mellett a gazdaságos működést is segítik. Fontos fejlesztési elem volt a buszrendszerű világítás kiépítése, ahol a lámpák egy vezetékre való felfűzésével az elektromos hálózat kivitelezésének költségeit 40%-kal tudták csökkenteni. Ehhez a rendszerhez kapcsolódik a szoftveres világítás és hőmérsékletvezérlés, ami a felhasznált anyagok mérséklése mellett a rendszer komplex működését is támogatja. Az iroda minden gépészeti eszközét mozgás- és fényérzékelővel látták el, így a dolgozóknak gyakorlatilag nem kell a kapcsolókhoz nyúlniuk.
A Schneider automatizálásért felelős munkatársa mutatta be az okos iroda gyakorlati működését. Minden automatikus és összehangolt, kézi beavatkozásra nincs szükség, egységes rendszerben vezérelhető a világítás, az árnyékolás, a fűtés. E rendszer adja meg a lehetőséget arra, hogy minden pont annyi energiát használjon fel, amennyit feltétlenül muszáj – ezzel a napi költségekben rengeteget spórolnak.
Az irodában nagyjából 500-600 lámpatest, kb. 30 redőny és vagy 250 okos eszköz (érzékelők, stb.) található, amelyek központi vezérlést kaptak. Az iroda magát ellenőrzi, hogy ne legyen felesleges fűtés-hűtés, a világítást is lekapcsolja, ha nincs senki az irodában. Ehhez három alapvető üzemmód áll a hálózat rendelkezésére: alvó, készenléti (előfűt, előhűt a rendszer) és komfort üzemmód között változtat. Azt, hogy ezek közül melyik legyen az aktuális, jelenlét-érzékelők döntik el: ha valaki bemegy egy helyiségbe, sok funkció indul el. Az érzékelők a beáramló természetes fény függvényében alakítják a lámpák fényerejét, de természetesen, ha valakinek az automatikusan beállított értékek nem felelnének meg, minden helyiségben manuálisan állíthat minden részterületet, amit a rendszer megjegyez mindaddig, amíg az adott helyiség tartósan ki nem ürül.
Minden irodarészen levegőbefújók találhatók, amelyek a CO2 tartalmat mérik, és szükség esetén friss levegőt juttatnak a szobákba. Arra az esetre, ha a rendszer a CO2 tartalmat (sokszereplős tárgyalások során) még így is magasnak találja, beindít egy második befúvó is.
Minden ablakon automata redőny található, ami figyeli a beáramló fényt és aszerint mozog. Minden nagyobb területen elhelyeztek egy érintőképernyőt, amelyről akár az egész iroda összes berendezése is vezérelhető. Beépítettek továbbá olyan biztonsági rendszereket is, amelyek a dolgozók védelme mellett az épület megóvását is szolgálják, mint a vihar esetén felhúzódó árnyékolók, amelyek így önmagukat egy esetleges szélkártól védik meg.
Természetesen az iroda minden egyes berendezése mobil eszközökről is vezérelhető, hogy az itt dolgozók kényelmét a lehető legteljesebb mértékben szolgálhassa.
Móré Levente
