Dabas új öltönye - minta az összevarrt közterekre

Küzdelmes az út a stratégiai tervezéstől a megvalósulásig még egy kisváros esetében is. Dabas esetében ezt az utat a Korzó Stúdiónak – úgy tűnik – most nagy véráldozatok nélkül sikerül majd végigjárnia. Dabasi körképünkben a városrehabilitáció fizikai megvalósítása előtti terveket mutatjuk be, amelyek a 2010: Tájodüsszeia kiállításon is láthatóak voltak.

Dabas városközpont rendezése egy IVS-ből és ehhez rendelt akcióterületi tervből kiinduló, tehát már az NFGM városrehabilitációs kézikönyve alapján, a kétfordulós funkcióbővítő városrehabilitációs pályázatok sorába illeszkedő fejlesztés. Az IVS-t a Pro Régió Településfejlesztési Konzorcium, az Akcióterületi Tervet a Fókusz 2 – Budavat Konzorcium készítette generáltervezőként, ezen dokumentumok nyűgjét-baját Bódi Attila építész és Hinek Mátyás közgazdász vette vállára. Az említett stratégiai tervek tájépítészeti munkarészének elkészítését, majd később a főtér környezetrendezését a Grabner Balázs és Terhes Dénes vezette Korzó Tervezési Stúdió végezte. A városközpont rendezése – amely csak egy eleme a pályázati anyagnak – mind a két forduló akadályait sikeresen vette, jelenleg zajlik a közbeszereztetése.

„Nem hely”-ből új térstruktúra
A terület jelenleg négy nagy középület – a polgármesteri hivatal, a bíróság, a gimnázium, az egészségügyi központ – és egy élelmiszer áruház közé ékelődő „nem hely”, amelyet Szent István térként csak a felirat tart számon. Valójában egy strukturálatlan, koncepciótlan zöldfelület halmaz a helyi átmenő forgalmat lebonyolító Bartók Béla út két oldalán. A tervezők a főút dominanciáját háttérbe szorítva, a Szent István téri szakaszt rámpákkal egy szintre emelték a környező zöldfelületek térszínével, térkő burkolattal látták el, és egy funkcionálisan koherens, strukturált városi térhálózatot hoztak létre a „resztlik” újraértelmezésével.

Munkájuk nyomán a polgármesteri hivatal előtt egy rendezvényekre is alkalmas városi tér (Fő tér) jön majd létre. A hivatal és a gimnázium előtt egy gyalogos promenád alakult ki , illetve erre merőlegesen egy pihenőpadokkal és növénykazettákkal berendezett torkolati teresedés készül (amelyet a gimnázium fogadótereként, zsibongójaként is fel lehet fogni). A másik oldalon a tervek burkolati és zöldfelületi szinten ugyancsak rendezik az egészségközpont és az áruház előtti – eddig elhanyagolt közterületeket.

Főtér koncepció
A polgármesteri hivatal előtti rendezvényteret egy 22 fúvókából álló vízarchitektúra osztja tengelyesen két hajóra. A burkolati szintbe süllyesztett fúvókák rendezvény esetén nem gátolják a tér akadálymentes használatát, így télen sem tátong majd a helyükön üres medence. A víz viszont nemcsak a szemnek és a léleknek ad egy kis többletet, hanem párásító hatásával a hőérzeten is segít, aládolgozik az egyébként nagy számban megtartott meglévő fás növényzet alkotta kedvező állományklímának.

A környezet egységes megújulása összefogja azt a vegyes építészeti minőséget, amely a területre jellemző. Nehéz volt a környezetrendezés szintjén megtalálni az illeszkedést a megújuló épületekkel – mondják a Korzó Stúdió tervezői – mert mindegyik háznak vannak eredeti és felújítást végző tervezői is, amelyek szintén nem mindig értettek egyet. Külön történet volt a Polgármesteri Hivatal ügye, amely tulajdonképpen két régi épületből lett összegyógyítva, és utóbb épült hozzá még két szárnyépület. Ennek alsó szintjén jelenleg olyan kereskedelmi vegyes funkciók vannak, amelyek egy új főtérhez kevéssé illenek. A tervezők koncepciója az volt, hogy a főtér generálhat egy lassú funkcióváltozást, és elsősorban kávézók, kiülős vendéglátóipari egységek, turisztikai vállalkozások telepedhetnek meg, ezért ezek köztéri kitelepedésére biztosítottak is teret.

Egyedül az élelmiszer áruházat nem sikerült bevonni a fejlesztésbe, így – bár közvetlen környezete rendezettebbé válik, homlokzata nem újul meg. A tervezők abban bíznak, hogy az új közterület minősége annyira el fog ütni az áruház megkopott és nem túl minőségi homlokzati nívójától, hogy egy idő után a közterületek húzzák majd magukkal a magántulajdonban lévő épületeket is: hirtelen ciki lesz a megújult városközpontban egy ilyen homlokzat.

A nagy varázslat
A település elérte, hogy a közútkezelő átadja a Bartók Béla út kérdéses szakaszát az önkormányzat kezelésébe, így a tervezők elléphettek az szokványos utas aszfalt-dizájntól, ezért Dabas esetében egy környezetminőségében nagyságrendekkel jobbat megvalósító, pozitív elszakadás tanúi lehetünk. Nem egyedi azonban ez az eset: kis- és középvárosainkban a városközpont rendezések terén rendre azt az elmúlt évtizedekben felépített, és a jelek szerint „túl jól sikerült” elválasztást kell és akarják feloldani, amely a köztereinket egyszerű közlekedési folyosókká degradálta, a túlhajszolt mobilitás kiszolgálójává és emberidegenné tette.

Dabas kapcsán a köztér „összevarrására” most tervi válaszok születtek, ahogyan nagyon sok vidéki településünkön is az ilyen típusú forgalomcsillapítás a legnépszerűbb. Történik mindez annak apropóján, hogy a köztereinken régen nem látott – uniós források által generált – robbanásszerű átalakítását éljük meg. Hol kicsit jobb, hol pedig rosszabb minőségben. Ahhoz azonban, hogy mindezt Dabason véghez tudják vinni, már a stratégiai tervezés ideje alatt el kellett kezdeni a közútkezelő puhítását. Nem mellesleg, a település szerencséje az ügyben, hogy az út önkormányzati tulajdonban volt, így csak a kezelés kérdése volt a tét. Nem mindenütt ilyen szerencsés a helyzet, gyakorta egy-egy állami út kezelőjével kell ugyanis birokra kelnie az önkormányzatoknak. De az irány egyértelmű: a markáns elválasztások és a gépjárműforgalom belvárosi átvezetéseinek – úgy tűnik – trendszerűen leáldozóban van.

„Viszonylag kellemes tervezői szituációban tudtuk végiggöngyölíteni a munkát” – jegyzi meg Grabner Balázs – „mert már az IVS szaktervezői munkarészeibe is bekapcsolódtunk, és végig a szabadtértervezés során képesek voltunk befolyásolni a világítástervezőt, a közlekedéstervezőt, vagy a vízgépészeti tervezőt. Kvázi generáltervezők tudtunk lenni generáltervezői felhatalmazás nélkül, ami a végtermék konzisztenciájának nagyon jót tett.” Mindez azonban nem általános jelenség a hazai köztértervezésben, azaz a tájépítész nagyon kevés esetben tud beleszólni például az út nyomvonalának, vagy mondjuk a világítás kiosztásának a kérdésébe. Az esztétikai szempontoknak, vagy a térszerkezetnek egy a közlekedési kérdésekkel legalább egyenrangú tervezése a döntően közlekedésmérnökök uralta köztértervezési mezőnyben eleddig ugyanis elhanyagolható szempontnak bizonyult. A mostani városközpont rehabilitációk felszínre hozták ezeket a problémákat és valamelyest újraosztották a feladatokat a mérnöki szakágak között.

A Dabasi városközpont rehabilitáció 1 milliárd körüli összegből gazdálkodhat, amelyből a főtérre (világítás, gépészet nélkül) 120 millió forint jut. „Ebbe az összegbe úgy tűnik bele fogunk férni” – mondják a tervezők. A fennmaradó összegből megújul a gimnázium, a bíróság homlokzata, a Bartók Béla út járdafelületei, fasorai, egy park, valamint új piaccsarnok és utak épülnek majd Dabason.

Bardóczi Sándor

vezető tervezők: Grabner Balázs, Terhes Dénes tájépítészek - Korzó Stúdió
munkatársak: Takács Dóra, Falusi Erika tájépítészek
szakági tervezők:
szokőkút tervezés: Szabados György - Szabados és Társai Kft.
elektromos tervezés: Molnár Klára
közlekedés tervezés: Vaszary Borbála - Speciálterv

tervezés éve4: 2008-2009
tervezési terület: 12500 m²
beruházási költség: 120 millió Ft
építtető: Dabas Város Önkormányzata