Efemer építészet és progresszió – magyar esettanulmányok
A CentrArt Művészettörténészek Új Műhelye Közhasznú Egyesület 2011. január 28-án rendezi meg első tematikus konferenciáját Efemer építészet és progresszió – magyar esettanulmányok címmel a Ludwig Múzeum I. emeleti Auditóriumában.
Konferencia
A CentrArt Művészettörténészek Új Műhelye Közhasznú Egyesület 2011. január 28-án rendezi meg első tematikus konferenciáját Efemer építészet és progresszió – magyar esettanulmányok címmel. Az efemer épületek rövid ideig álló, ideiglenes jelenségekként tűntek fel az építészet történetében, ezt a műfajt maguk a tervező építészek és az építészettörténészek is új lehetőségek, technikák és stílusok kísérleti terepének tekintették. A konferencia arra keresi a választ, hogy ezen a már kanonizált megközelítésen túl milyen módon vizsgálható efemer építmények – elsősorban kiállítási pavilonok - kapcsán az (építészeti) progresszió fogalma. Az előadások az egyes világ- és szakkiállításokra felépített, magyar építészek által tervezett pavilonokat vizsgálják az adott kiállítás épületeinek és a korszak nemzetközi trendjeinek összefüggésében. Az építészeti progresszió vizsgálata mellett a konferencia vállalt célkitűzése az elmúlt egy évtized efemer építészettel kapcsolatos új eredményeinek bemutatása és megvitatása.
Tanulmányozásuk azonban nem csupán építészettörténeti kutatások szempontjából lehet jelentős, más tudományágak képviselői számára is új eredményeket hozhat, vagy új kutatási irányokat jelölhet ki.
A konferencia előadásainak többsége olyan kiállítási pavilonokkal foglalkozik, amelyek nemcsak kiállítási térként funkcionáltak, hanem a nemzeti reprezentáció eszközeként is. Az előadások a kiállított tárgyak révén érintik az ipar-, mezőgazdaság- és a technikatörténetet, a képző- és iparművészetet, a néprajzot. Mindazok érdeklődésére is számot tarthat, akik a magyar kultúra francia, olasz, osztrák, német, román, angol kapcsolataival foglalkoznak.
A konferencia nyitó előadásán Weisz Attila egy nemrégiben előkerült és az efemer építészet
ideiglenes jellegéből adódóan igazi ritkaságszámba menő tárgyi emlékkel foglalkozik. Hídvégi
Violetta Pest Város Építő Bizottmánya anyagában fennmaradt tervek alapján mutatja be a
városegyesítést megelőző időszak ideiglenes építményeit Pesten. A két következő szekció a
századforduló szak- és világkiállításainak magyar pavilonjait mutatja be. Magdó Eszter és Hutvágner Zsófia két, a szakirodalomban korábban nem tárgyalt szakkiállítás pavilonjaival kapcsolatos új eredményeiket ismertetik. A századforduló gazdag pavilonépítészetének hazai fejlődését és a korszak efemer építészetének teljességre törekvő bemutatását segítik elő a londoni és a bécsi pavilon példáján keresztül Anghelyi Judit és Süle Ágnes előadásai. Székely Miklós a korszak magyarvilágkiállítási pavilonjainak korabeli külföldi kritikáit elemzi.
A negyedik szekció az 1910–20-as évek magyar építészeti modernizmusához sorolható pavilonokkal és pavilon-tervekkel foglalkozik. Hadik András előadása Medgyaszay István kiállítási pavilonjait mutatja be az első világháború idejéből, kijelölve egyben a két politikai korszak határát is. Ferkai András a két világháború közötti időszak megvalósult pavilonjait, Csáki Tamás pedig Árkay Bertalan mindezidáig publikálatlan terveit mutatja be.
Az utolsó szekcióban Prakfalvi Endre az 1940–50-es évek fordulójának magyarországi pavilon és csarnok építészetét tárgyalja. A konferencia utolsó külföldi kitekintését Rákos Kata és Róka Enikő előadásai jelentik, akik több mint két évtized magyar vonatkozású világkiállítási pavilonjait tárgyalják építészettörténeti és részben kiállítás-politikai szempontok alapján. A konferencia tervezett következő állomása a közép-európai régió efemer építészetét kívánja bemutatni ugyanezen kérdésfelvetés mentén. A jelenlegi konferencia hazai előzményei közé tartozik a Magyar Építészeti Múzeum eredeti terveket bemutató és katalógusában elemzéseket közlő, 2001-es Pavilon című kiállítása és katalógusa, valamint a Magyar Építőművészet 2008/3-as, világkiállításokkal foglalkozó tematikus száma.
A konferenciát a helyszín biztosításával a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum támogatja.
A rendezvényre mindenkit szeretettel várunk!
Székely Miklós
A konferencia szervezője
Program
09.15 - 09.45 Regisztráció
09.45 - 10.00 Lővei Pál köszöntője
10.00 - 10.45 szekcióvezető: Tóth Áron
Weisz Attila (Ion Andrescu Képzőművészeti Egyetem, Kolozsvár): Az I. Ferenc-kori efemer építészet tárgyi emléke Tordáról
Hidvégi Violetta (Budapest Főváros Levéltára): Ideiglenes épületek Pesten 1861-1873 között
10.45 - 11.00. kávészünet
11.00 - 11.45. szekcióvezető: Székely Miklós
Magdó Eszter (Quadro Galéria, Kolozsvár): Az 1906-os bukaresti Román Általános Kiállítás magyar pavilonja
Anghelyi Judit: 1908 - London: Magyar Kiállítás az Earl's Court-ban
11.45 - 13.00. ebédszünet
13.00 - 14.30: szekcióvezető: Csáki Tamás
Süle Ágnes Katalin (ELTE-BTK): 1910 Bécs - a Nemzetközi Vadászati Kiállítás magyar pavilonja
Hutvágner Zsófia (Iparművészeti Múzeum): 1911-es drezdai Nemzetközi Higiéniai Kiállítás magyar pavilonja
Székely Miklós (Ludwig Múzeum – KMM): Magyar világkiállítási pavilonok recepciója a külföldi kritikában 1900-1911 között
14.30-14.45. kávészünet
14.45-16.15. szekcióvezető: Lővei Pál
Hadik András (Építészeti Múzeum): 1916-1918 - kiállítási pavilonok Lembergben és Budapesten
Csáki Tamás (Budapest Főváros Levéltára): Árkay Bertalan pavilontervei az 1920-as évekből
Ferkai András (Moholy-Nagy Művészeti Egyetem): A kiállítási pavilon a modern magyar
építészetben
16.15-16.30. kávészünet
16.30-18.00. szekcióvezető: Rozsnyai József
Rákos Kata (ELTE-BTK): Az 1937-es párizsi világkiállítás magyar pavilonja
Prakfalvi Endre (Építészeti Múzeum): 1948-1954 Az OTI pavilontól a Mezőgazdasági Kiállításig
Róka Enikő (Magyar Nemzeti Galéria): Az 1958-as brüsszeli világkiállítás magyar pavilonja
