Egy hely – A Gömbkilátó
A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.
Az Egy hely és az Építészfórum legújabb közös videójában a balatoni vitorlásoknak is fontos tájékozódási pontot jelentő boglári Gömbkilátó történetéről tudhatunk meg többet.
Az Egy hely itt érhető el a Facebookon.
Adalékok a balatonboglári Gömbkilátó tervezőjéről
Néhány hete már látható az Egy hely… blog és az Építészfórum együttműködésével készült videó a balatonboglári Gömbkilátó történetéről.
A kommentekben Haba Péter művészettörténész – többek között a Magyar ipari építészet 1945-1970 című könyv szerzője már jelezte, hogy a Gömbkilátó tervezője is ismert: ő Kádár István volt, az Alumíniumipari Tervező Intézet (ALUTERV) szerkezettervező mérnöke. (Az építészeti feladatokat Ozorai Imre, Ásós József és Álmos Árpád végezte.)
Kádár és kollégái az 1960-as évek első felében több hasonlóan érdekes alumíniumszerkezetű pavilont is alkottak a Budapesti Ipari Vásár / Budapesti Nemzetközi Vásár városligeti területére. A pavilon ún. geodéziai gömbszerkezet volt, és mint ilyen, nemzetközi szinten sem érdektelen, innovatív szerkezetfejlesztési tevékenység eredménye volt.
A tervezőről még többet közölt Németh Zoltán, a Kaliforniában, San Francisco mellett élő Kádár István unokaöccse.
Kádár István Egerben született 1930-ban, 1948 és 1952 között tanult a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán. Később volt demonstrátor a Szilárdságtani Szerkezeti Tanszéken volt demonstrátor, majd tanársegéd, később az Ipartervben, majd 1956 és 1963 között az ALUTERV irányító tervezője és főmérnöke volt. Tervezett az almásfüzitői, ajkai és mosonmagyaróvári timföldgyáraknak, az ajkai és inotai alumíniumkohóknak, a Tiszamenti Vegyi Műveknek és ekkoriban készültek különleges alumíniumszerkezetei is – például a Gömbkilátóé is. ( A BNV-n volt még látható akkoriban a Nehézipari Minisztérium kupolacsarnoka, az Egyesült Államok, illetve a Szovjetunió kiállítási csarnoka.)
Később a Köztiben dolgozott statikus osztályvezetőként és részt vett a KÖZTI-Tesco Algír - algíri Olimpiai Stadion szerkezettervezésében is.
1967. október 23-án Amerikába emigrált, ahol később a Bechtel nemzetközi nagyvállalat San Franciscói székhelyén dolgozott. Emellett egyébként amatőr régészként, történészként és jelképkutatóként is tevékenykedett - ennek részeként ókori műtárgyakat adományozott a budapesti Hadtörténeti Múzeumnak és a Szépművészeti Múzeumnak.
Köszönjük a kiegészítéseket – mi pedig a tervező, Kádár István nevével egészítjük ki a balatonboglári Gömbkilátóról szóló videónkat.
Torma Tamás, 2020. október 7.
A videósorozat megvalósítását az NKA támogatja.
