Cikkinfó
Földrajzi hely:
Magyarország, London, Egyesült Királyság
Építészek, alkotók:
Sebes Péter
Termék, technológia:
Archicad
A Building Information Modeling, azaz a BIM manapság már egyre fontosabb eleme az építészeti tervezésnek, és a jövőben még inkább központi szerepet kaphat. Azonban sokan nem feltétlenül tudják, hogy pontosan mit is kell érteni alatta. 3D-s tervező programban dolgozni már BIM-es tervezés? Mi a BIM története, mik az előnyei és merre tart fejlődése? Többek közt ezekről beszélgettünk Sebes Péterrel, a londoni Stockwool építésziroda tervezőjével.
ÉF: Ön jelenleg BIM menedzserként dolgozik Angliában, Londonban, de 33 éve építészmérnökként végzett a Műegyetemen. Mesélne egy kicsit arról, hogy hogyan jutott el idáig?
A BUVÁTI-ban kezdtem, majd különböző cégekben dolgoztam építészként Magyarországon. 2006-ban költöztem Sheffieldbe, ahol egy jelentős léptékváltással szembesültem, hiszen Magyarországon a nagy multidiszciplináris tervező műhelyek a rendszerváltás után atomizálódtak, ott pedig rögtön egy száz főnél is nagyobb építészirodában találtam magam. Az igazi meglepetés azonban az volt, hogy ez a brit viszonyok között akkoriban a száz legnagyobb között számon tartott iroda szinte teljesen oktatási épületekre, azon belül is elsősorban a közép- és felsőfokú oktatás területére szakosodott.
Elgondolkodtató volt, hogy miközben Magyarországon két-három fős irodák bármilyen szembe jövő munkára vállalkoztak, addig angol munkahelyem csak a szakterületén felhalmozódott hatalmas ismeretanyag biztos hátterével vágott neki egy új feladatnak. Később néhány irodában megfordulva vált nyilvánvalóvá számomra, hogy a BIM egyre fontosabb szerepet tölt be Angliában az építészeti tervezésben, így kerültem több, mint öt éve a jelenlegi munkahelyemre, akik BIM menedzsert kerestek.
Egyébként hogyan emlékszik vissza egyetemi éveire? (Feltételezem, hogy mikor Ön tanult, akkor még alapvetően kézzel, ceruzával rajzoltak és terveztek, a számítógépes tervezés pedig még csak épp, hogy gyerekcipőben járt.) Gondolta volna akkoriban, hogy az építészeti tervezés fejlődése a számítástechnika irányába fog elmozdulni?
A nyolcvanas években a Műegyetemen már folyt némi alap szintű oktatás és kutatómunka a számítástechnika irányába, egy lyukszalagra le is kellett gyártani egy kis tartószerkezeti számoló programot, de, mint mondtam a terveket még saját kézűleg vetettük papírra. Nem lehetett volna egy három dimenzióban gondolkodó szoftvert segítségül hívni az ábrázoló geometriai feladatok megoldásához. Akkoriban a számítógép építészeti alkalmazása, ha szóba is került, nehéz volt elképzelni, hogy milyen előnnyel járna a tervezés folyamatában. Ezt a nézetet alátámasztani látszott, hogy először csak két dimenzióban használható programok kezdtek elterjedni, amelyeket sokan leginkább elektromos rajztáblának tekintettek.
Mi vezetett ahhoz, hogy az építészeti tervezői munka mellett ma már BIM menedzser is dolgozik? Ahogy említi jelenlegi munkahelyére alapvetően ilyen pozícióra kerestek munkatársat.
Munkámban az építészet felől a BIM irányába forduló átmenet folyamatosan zajlott le az elmúlt években, és a mai napig nehéz egyértelmű határt húzni a két szakterület között. Az ezredforduló környékén kezdtem 3D-s szoftverrel dolgozni, aminek hatékonysága gyorsan kiderült. Két három év leforgása alatt eljutottunk a semmiből odáig, hogy a tervpályázatoktól az építkezésekre szállított tervekig sikerrel éltünk a számítógépes tervezés előnyeivel. 2006-ban az első olyan ember voltam a sheffieldi irodában, aki úgy érkezett, hogy magabiztosan tudta a tervező szoftvert használni, és nem több hetes szoftver tanulással kellett kezdenie.
Az iroda nagyon mélyen elkötelezett volt a 3D-s tervezésben, olyannyira, hogy több tulajdonostárs igazgató is rendszeresen aktívan közreműködött a számítógépes munkában. Ekkor még nem beszéltünk BIM-ről, de az látható volt, hogy a számítógépes szoftver ismerete egyre nagyobb szerepet játszik az építészeti tervezési munkában. Az utóbbi néhány évben vált világossá, hogy építész háttérrel, biztos szoftver tudással, minősített BIM képzettséggel kiegészítve egyedi szolgáltatást tudok nyújtani egy tervezőiroda számára.
Mik a tapasztalatai építészként és BIM menedzserként Angliában?
A BIM technológia még az Egyesült Királyságban is csak korai, tanulási szakaszában van. Az építőipar digitalizációja a projektek megvalósításában közreműködő összes résztvevőre feladatokat hárít a tervező munkatárstól a projekt menedzseren át egészen az építőanyag gyártóig és a kivitelezőig, de ezt nem mindig sikerül teljes mértékben megvalósítani. A BIM egy csapatmunka, mely csak nagyon jól átgondolt, szervezett formában valósítható meg eredményesen. Az egyes résztvevő cégeknek, és azon belül a személyeknek feladatuknak megfelelő tudással kell rendelkezniük nemcsak a szoros értelemben vett szakterületük, hanem azon túl, az átadandó információ modellezésének vonatkozásában is.
Jelenleg a legnagyobb feladat annak elérése, hogy ütőképes BIM csapatok álljanak rendelkezésre minden irodában. Ennek kialakítása, a céges struktúra felépítése folyamatos tanulást igényel BIM menedzsertől és felhasználóktól egyaránt. A cégek vezetése érdekelt ennek mielőbbi megvalósításában, ugyanakkor a felhasználók felkészítése hosszadalmas folyamat, elsősorban azért, mert a BIM még ma sem integrálódott szervesen a felsőfokú képzésbe. Ezt a tervezés alatt lévő projektek virtuális modelljeinek folyamatos figyelemmel kísérete, előre tervezett belső minőségellenőrzés tudja ellensúlyozni.
Még mielőtt továbbmennénk, röviden össze tudná foglalni, hogy mi is az a BIM, mit értünk alatta?
A BIM az angol Building Information Modelling kifejezés rövidítése, ami magyarra nagyjából Épület Információ Modellezésnek fordítható, és az épített környezet elemeinek megvalósításához és működtetéséhez szükséges információhalmaz kezelését kell érteni alatta. Mondhatnánk a BIM ott kezdődik ahol az élvezet véget ér. Egy építész számára egy épületet megmodellezni egy három dimenziós szoftverrel fáradságos, de nagyon inspiratív, élményekkel teli tevékenység, segít láttatni a tervezett épületet majdan megvalósuló formájában. Gyakran tapasztalom, hogy fiatal kollégák, már nem is próbálják másképp, például szabadkézi skiccek segítségével, egy sokkal elvontabb szinten tenni ugyanezt.
De a BIM világában nem elég tisztában lenni azzal, hogy egy ablak milyen széles és magas, és hogy barna vagy szürke, tehát a grafikus, azaz vizuálisan érzékelhető tulajdonságaival, hanem azt is kell tudni, hogy milyen akusztikai, tűzállósági értékekkel kell rendelkeznie. Utóbbiakra vonatkozó információt úgy kell elhelyezni az adott virtuális elemben, hogy azt a társtervező, a költségvetés kiíró, a gyártó, sőt akár az üzemeltető is ki tudja olvasni belőle. Egyetlen ablak akár 20-30 olyan információt is hordozhat, amelyek nem csak a konszignációban, hanem egy szoftverfüggetlen formában létrehozott 3D-s modellben is át kell tudni adni. Vigaszul talán az szolgálhat az építészek számára, hogy egy jól felépített BIM projekt egy életre kelthető, új világ kapuit nyithatja meg a tervezők számára, korábban elérhetetlen nézőpontokból, szempontok figyelembe vételével vehetik szemügyre projektjüket.
Mik az előnyei a BIM-mel történő építészeti tervezésnek?
Első helyen a 3D-s megjelenítést, a könnyebb, magasabb színvonalú prezentációt említik az építészek. Nagyobb munkák esetében a projekt folyamatos kontrollálhatóságát lehet előnyként említeni, már az első koncepció vázlatok szintjén is könnyű például területi kimutatásokat készíteni különféle szempontok szerint. Később a koordináció kerül előtérbe. Egy jól felépített modellben az építészeti és más elemek ütközésének vizsgálatát különféle szűrők alkalmazásával a legfejlettebb szoftverek akár maguk is elvégzik anélkül, hogy a kivitelezés szempontjából figyelmen kívül hagyható ütközéseket is vizsgálnák. Konszignációk, elemlisták készítésekor egyszerű a mennyiségek figyelemmel kísérése, az akár többször is változó elemtulajdonságok szükség szerinti korrigálása.
Mik a tapasztalatai, az építészek nyitottak a BIM-es tervezésre vagy ódzkodnak a bevezetésétől?
Az angol irodák mindenképpen nyitottak, mint általában bármilyen új technológiára, nem akarnak lemaradni. A komolyabb cégek mindegyike foglalkoztat legalább egy BIM menedzsert, gyakran asszisztensek vagy BIM koordinátorok segítségével kiegészítve.
Van egy bizonyos épület/beruházás méret, ami alatt a BIM-et már nem különösebben érdemes használni vagy akár kisebb projekteknél és fontos lehet?
Mint említettem, a BIM csak az építési folyamatban résztvevők együttműködéseként értelmezhető, ezért elsősorban ott valósulhat meg teljes értékűen, ahol mindenki megérti a szerepét, és tevékeny részt vállal. Vagyis egy ötven négyzetméteres házbővítés is lehet eredményes BIM projekt, ha a megrendelő meg tudja fogalmazni elvárásait, a tervezők és kivitelezők is megállapodnak bizonyos szabályokban és a folyamatot következetesen végigviszik. Ezzel sok hasznos információt vetíthetnek elő, mely gyorsíthatja és költséghatékonyabbá teheti az építkezést.
Ugyanakkor egy nagyobb projekt esetében bele sem érdemes kezdeni, ha nincs előre írásba foglalva, hogy mit, mikor és milyen részletességgel, információ tartalommal modelleznek meg a résztvevők, azt ki hogyan használja, dolgozza fel. Tehát, ha az építész 3D-ben dolgozik az még nem BIM, legfeljebb az első lépés abba az irányába.
Összetettsége miatt érdemes kisebb projekteken tapasztalatot szerezni, vagy például kiismerni a társtervezőkkel való együttműködés buktatóit. Volt olyan eset például, hogy a gépészektől rendszeresen a rajzok után egy hét késéssel kaptuk meg a koordinációhoz szükséges 3D-s modellt. Kiderült, hogy először megrajzolták 2D-ben, utána modellezték 3D-ben.
Egy átlag építész milyen formában találkozik a BIM-mel a napi gyakorlatban?
Egy BIM projektben nagyon fontos, hogy a modellbe integrált információ folyamatosan a terv adott stádiumát figyelembe véve folyamatosan fejlődjön, kövesse a BIM projekt életciklusát. Így az építészek már az első funkció vagy tömegvázlatok készítésénél használnak BIM eszközöket, bár ekkor még a jól előkészített sablonterv beállításaival dolgoznak. Később például egy fal tulajdonságainak meghatározása, osztályba sorolása, tartószerkezeti szerepének megadása, fóliára helyezése már mind BIM tevékenység különösen egy szabályozott környezetben, ahol később BIM modell alapú adatcserére készülünk.
Az Egyesült Királyságban szabványok biztosítják a gördülékeny, mindenki számára követhető információcserét, ezért, mondjuk, ha egy felhasználónak új fóliát kell létrehoznia azt megfelelő számozással és elnevezéssel kell megtenni, aminek a „Berci-falak" fólia elnevezés aligha felelne meg.
A modellezésnél is számos olyan feladat van, amelyeknek fontos szerepe lehet a jól koordinált BIM modell létrehozásában. Egy réteges szerkezet felépítése során az építésznek tisztában kell lennie az egyes rétegek szerepével, geometriai és épületfizikai tulajdonságaival, kivitelezési preferenciáival és ezt használható módon kell tudni beültetni a projekt fájlba. Végül számos elemet, anyagot kell tudni listázni, ami csak akkor lesz igazán sikeres, ha az információhalmaz jól lett rendszerezve, felépítve.
Tehát tulajdonképpen minden egyes lépésnél észben kell tartani a virtuális modellre gyakorolt következményeket, amit különböző beállításokkal, például kedvencek használatával vagy egy szabványokra hangolt sablontervvel nagyban lehet egyszerűsíteni.
Pontosan mik a feladatai egy BIM menedzsernek, milyen módon van jelen a mindennapi tervezésben?
Szervezés, felügyelet, támogatás és oktatás teszik változatossá a BIM menedzseri munkát. A BIM projektek előkészítése egy BIM Végrehajtási Tervvel (BEP=BIM Execution Plan) kezdődik, melyet megrendelővel és társtervezőkkel együttműködve állítunk össze. Később ez lesz a BIM-es tevékenységek alapja, ennek keretei közé kell a szakági tervező csapatok munkáját navigálni. A mai tervező szoftverek ugyanakkor rendkívül sok összetevővel rendelkeznek, és a nagyobb, gyakran több éven át futó projekteken dolgozó építészek sokszor a rendelkezésre álló programfunkcióknak csak a töredékét használják a napi munkában. Így bizonyos összetevőkre csak nagyon ritkán van szükség, ami miatt könnyen elfelejtődnek, sokszor nem is tudatosul egy-egy lépés esetleges BIM-es következménye.
Ezért folyamatosan figyelemmel kell kísérni a tervfájlokat, és szinte mindig van valaki, aki kisebb-nagyobb segítségre szorul egy probléma megoldásában. Rendszeres tréningekkel, útmutatókkal a cég profiljához igazított irodai szabványok felállításával lehet lépésről lépésre bővíteni a felhasználók ismereteit, elfogadva, hogy egy több ezer négyzetméteres projekteken dolgozó iroda építészeiből ütőképes BIM tervező csapatot kovácsolni csak több éves munkával lehet. Gyakori, hogy a társtervezők nem tudják hogyan kezeljék az egyébként szoftver független formátumban (IFC=Industry Fondation Class) átadott információt, ekkor ki kell nyomozni, mi lehet a hiba még akkor is, ha egy a BIM menedzser számára teljesen ismeretlen programot használnak, mert általában BIM tekintetében is az építész iroda a felelős tervező.
Úgy tudom, hogy eredetileg – hasonlóan sok más technológiai fejlesztéshez – a BIM ötlete is hadászati beruházásokkal kapcsolatban merült föl. Mi a BIM története, mik az előzményei?
Douglas C. Englebart volt az első aki már 1962-ben vizionálta a számítógépes építészeti tervezés jövőjét, megfogalmazva a ma BIM néven ismert technológia lényegét, azaz hogy az építész egy komplex, változtatható információhalmazt jelenít meg a képernyőn, melyet megoszt a tervezésben résztvevő más szakemberekkel. Az 1980-as években készültek már projekt specifikus szoftverek egyes építési feladatok koordinálására, de az első asztali számítógépen is futtatható épületmodellező alkalmazás az ArchiCAD volt.
Az érdemi BIM kísérletek a huszonegyedik század elején indultak meg. Valóban amerikai hadászati és egészségügyi beruházások voltak az első komolyabb megrendelések között. A technológia bevezetését alapvetően a világtól elzárt helyszíneken elvárt magas szintű koordináció és precíz előre tervezhetőség, valamint a rendkívül összetett projekteken az átgondoltabb tervezés eredményeként remélt költségmegtakarítás és jobban tervezhető üzemeltetés motiválta. Az ígéretes első tapasztalatok alapján a szoftvereket továbbfejlesztették, könnyebben elérhetővé tették az egyes funkciókat a felhasználók számára.
Mikor és hogyan kezdett el a technológia szélesebb körben elterjedni az építészeti tervezésben és mik ennek a hazai vonatkozásai?
Az ígéretes első tapasztalatok alapján a szoftvereket továbbfejlesztették, a BIM technológiára tágabb értelemben kihegyezve. Jó példa erre a Graphisoft BIMx programja, amely a tervező programokban kevésbé jártas cégvezetők sőt megrendelők felé is kaput nyit a BIM lényege felé. További lökést jelent a technológia elterjedésének, hogy az utóbbi évtizedben néhány ország már elő is írta alkalmazását bizonyos, elsősorban közpénzből finanszírozott beruházások esetében, pontosabb pénzügyi tervezhetőséget és gyorsabb átfutási időt prognosztizálva. Bár Magyarországon a három dimenziós szoftver használata nemzetközi vonatkozásban is nagyon korán elkezdődött, jelenleg érdemi szabályozás hiányában csak alkalmanként alkalmaznak BIM technológiát egyes építási projekteken.
Magyarországon az építészek szinte kizárólag ArchicCAD-et használnak, azonban külföldön sok más szoftver rendelkezésre áll. Melyek a legnépszerűbb programok, melyek támogatják a BIM-es tervezést és van-e ezek között különbség?
Fontos megjegyezni, hogy egy BIM projekt alatt nem egyetlen szoftvert, hanem az azokkal történő együttműködés folyamatát kell érteni. Én, talán kissé leegyszerűsítve, két csoportba helyezném a BIM technológiára alkalmas modellek megalkotására alkalmas szoftvereket. Az egyik csoportba azok tartoznak, amelyeket a síkbeli azaz kétdimenziós tervezéssel, vonalakkal, szimbólumokkal kezdték és fokozatosan tértek át a 3D-s modellezésre, talán gyökereikből adódóan ezek nem mindegyike alkalmas teljes értékű BIM feladatok megvalósítására. Mindennek őse az Autocad, de hasonló gyökerekkel bír a Vectorworks és a Microstation.
A másik csoportba azokat sorolom, amelyeket a kezdetektől fogva háromdimenziós tervezésre kezdtek fejleszteni, ezek között nemzetközi szinten legelterjedtebb a Revit, és hazai fejlesztésű versenytársa az ArchiCAD. Két utóbbi közötti különbséget gyökereikre lehet legjobban visszavezetni. Míg a Revit alapja egy gépész szoftver volt, addig az ArchiCAD-et építészek bevonásával kezdték el fejleszteni. Utóbbit így joggal érezheti a legtöbb építész felhasználóbarátabbnak, míg az Autodesk terméke inkább fekszik azoknak, akik mérnöki gondolkodásmóddal közelítik meg a feladatot.
Mivel az ArchiCAD alapvetően építész szoftver, így rugalmasabban próbálja integrálni a más alkalmazások által előállított információt, a Revitet viszont azért választják sokan, mert statikai és gépész változata is van, tehát programváltás nélkül lehet információt cserélni. Ezenkívül vannak szakági vagy elemző feladatokra kifejlesztett szoftverek, melyek teljessé teszik a BIM ciklust.
A nyáron folyamán nagy port kavart az a nyílt levél, melyet Revit fejlesztési hiányosságait és egyre dráguló és folyamatosan változó előfizetői csomagjait nehezményező építészirodák írtak alá. Erről mit kell tudni, veszélyeztetheti a Revit monopóliumát a szigetországban?
Komoly összegeket fizetnek a szoftverfelhasználók a folyamatos megújítás, növekvő hatékonyság érdekében, ezért kézzel fogható eredményeket várnak el. Ha egy-két éven át nem látnak érzékelhető előrelépést a legérzékenyebb területeken annak gyorsan híre megy, egy olyan országban pedig még inkább, ahol természetes, hogy egyes cégek vezetői a legkülönfélébb témákban és szerveződésekben rendszeresen találkoznak egymással. Ilyenkor nem versenytársnak, hanem partnernek tekintve egymást vitatják meg a munkájukat érintő külső körülményeket.
Ez történt a nagy neveket is magába foglaló Revit felhasználói „klubban", ahol azt vették észre, hogy a szoftver nem fejlődik az általuk remélt ütemben. A nyílt levél hatására várhatóan lesznek irodák, melyek nyitnak más alkalmazás felé, és újonnan alapított irodák is inkább elgondolkodna azon, hogy valamelyik versenytársra alapozzák jövőjüket. Hosszabb távú hatását azonban nehéz előre megjósolni. Ennek az az oka, hogy egyrészt a brit irodák nagyobbik része projekttípusokra szakosodott, másrészt a tervező programok csak látszólag alkalmasak arra, hogy ahogy levették a polcról máris komolyabb projekteken használják.
Egy-két év is beletelik, mire a BIM menedzsment kidolgozza a projekt és cég specifikus sablonokat, legjobb munkamódszereket, és nem utolsó sorban fel tud készíteni egy alkalmas csapatot. Tehát a váltás akkor működhet sikeresen, ha van lehetőség kisebb, újonnan induló megbízásokkal elkezdeni az átállást. Mindenképpen egy sok éves folyamatra kell számítani amivel az irodák is tisztában vannak, így első körben legfeljebb tesztelnének más programot házon belül olyan alkalmazottakkal, akiknek már van benne jártassága.
Anglia mindig is élen járt a BIM technológia implementálásában, erről tudna röviden mesélni?
A BIM mint az építészettől elkülönülten megfogalmazott tevékenység 2012 után kezdett egyre fontosabb szerepet betölteni, amikor a brit kormány nyilvánosságra hozta az építőipar digitalizációjára vonatkozó stratégiáját, (assets.publishing.service.gov.uk), melynek értelmében 2016-tól a központi költségvetésből finanszírozott építőipari beruházások esetében kötelezővé tették a BIM technológia alkalmazását. Ettől kezdve az építéshez kapcsolódó tervezésben résztvevő vállalkozások számára megkerülhetetlenné vált a BIM.
A BIM az egyik legnépszerűbb szakmai beszédtémává vált, és a saját érdeklődésem is a digitális csapatmunkában és koordinációban rejlő lehetőségek megértése felé fordult. A BIM Level 2* (BIM 2. Szint) néven életbe léptetett előírásrendszer, megadja az épületinformációs modellezés kereteit. Ebben nemcsak a technológia alapjai vannak írásba foglalva, hanem minden egyes folyamatban résztvevő, más szóval a teljes „értéklánc" számára feladatokat és felelősségi köröket fogalmaz meg.
Az eredetileg brit szabványként létrehozott, mára uniós szabványként elfogadott EN ISO 19650 1&2:2018 szabvány által megkövetelt megközelítés biztosítja, hogy a megrendelő által elvárt információk a megfelelő formátumban és a megfelelő időben álljanak rendelkezésre, hogy jobb döntéseket lehessen hozni a megépítésre kerülő eszközök tervezése, kivitelezése és üzemeltetése során. A projektek megfelelő jóváhagyásának és ellenőrzésének biztosítása érdekében az adatokat a folyamatosan fejlődő épületinformációs modellből nyerik ki, és előre meghatározott ütemezés szerint, a projekt alakulásának „mérföldkövekhez" érkezésekor adják át a megrendelő részére.
Az említetten kívül további szabványok és az azokat alátámasztó specifikációk, fogalommeghatározások segítették, már a bevezetés idején a kormány által célnak kitűzött „Soft Landings", azaz a puha, zökkenőmentes indulást. Mára szakirányú továbbképzést végzett, minősített szakemberek segítik a BIM további terjedését és sikeres alkalmazását. A folyamatot más szervezetek mellett a mai napig kiadványokkal, képzésekkel aktívan támogatja a RIBA (Royal Institute of British Architects = Brit Építészek Királyi Intézete) is.
Ezen kívül létrehoztak egy ingyenesen hozzáférhető Nemzeti BIM Könyvtárat (National BIM Library), mely nemcsak tárgyi elemekkel, hanem a modell elemekbe integrálható tételkiírási, specifikációs formában is segíti a tervezési folyamatban résztvevők munkáját. Érdekesség, hogy a modell elemeket és a specifikációk közvetlenül összekapcsoló kiegészítő alkalmazás a legnagyobb tervező szoftverekben így az ArchiCAD-ben is elérhető.
Az állami beruházások milyen tanulsággal szolgáltak, körülbelül milyen mértékű költségcsökkenést tapasztaltak?
Négy éve vezették be a technológia alkalmazását, így a tervezés első lépéseitől a használatbavételig eljutott projektekből még viszonylag kevés akad. Mint ahogy a BIM célja a teljes életciklus figyelembe vétele, az elemzések is túlmutatnak a megvalósítás időszakán, a teljes életciklust, tehát a bontást és az újrahasznosítás lehetőségeit is figyelembe vevő vizsgálatok készültek.
Nem szabad elfelejteni, hogy egy épület teljes életciklusában a megvalósítás költsége mindössze 20%, a többi 80% az üzemeltetés évtizedei alatt adódik össze.
Az eddigi elemzések viszonylag tág határok között, 3-10 százalék közé teszik a teljes BIM alapú megtakarítások mértékét. A tapasztalatok alapján kiemelik a döntések meghozatalának felgyorsulását, az előkészítés átfutási idejének radikális, akár 20%-os lerövidülését, a kivitelezés során pedig a 3D-ben végzett koordináció eredményeként szinte teljesen kiküszöbölhető helyszínen kiderült ütközések miatti megtakarítások, valamint a pontosabb anyagrendelés, szélesebb körű előregyártás előnyeit.
Milyen irányba tart a BIM fejlődése? Mik azok a területek, melyekben még a legtöbb fejlesztői munka szükséges a programok javítására?
A ma rendelkezésre álló szoftverekkel rendkívül összetettek, így a felhasználók számos ponton találják szemben magukat olyan feladatokkal, amelyek megoldási lehetőségéről ötletük sincs a szoftver összetettsége miatt. Ezeket feladat és ország specifikus sablonokkal, beépülő modulokkal lehetne egyszerűbbé, könnyebben elérhetővé tenni. Más szóval az elmúlt évek fejlesztői munkáját is felhasználóbarátabb környezetbe kellene ágyazni.
Hosszabb távon a cél feltétlenül annak a szintnek az elérése, amikor a szakágak ugyanabban a felhőben, egyetlen közös modellben dolgoznak. Bár ez már ma sem lehetetlen, de ennek jogi és felelősségi vonatkozása tisztázatlan. Gondoljunk például arra, hogy az építész és a statikus ugyanabban a fájlban dolgozik, arrébb kell tenni egy ajtót egy vasbeton falban, akkor ezt kinek kell megtennie úgy, hogy a megfelelő típusú ajtó megfelelő helyen legyen, de a fal vasalása is kövesse a megváltozott pozíciót.
De mindez valójában csak az előszobája annak a teljesen új szemléletnek, amit a BIM kínálni fog az elkövetkező években. A virtuális modellbe be lehet építeni az energiafelhasználási és környezetvédelmi elvárásokat, előre látni az egyes elemek újrahasznosítási lehetőségeit, de például az sem tűnik futurisztikusnak, hogy egy járvány esetére előre ki legyen dolgozva egy olyan intézkedésrendszer, amely például a sokak által megérintett anyagok megfelelő kiválasztásával, a belső forgalmi rend átalakításával, a szellőzés átállításával minimálisra csökkenti a fertőzésveszélyt.
Ön szerint mi adhatna lökést a BIM fejlődésének?
Szinte bármilyen BIM feladat megvalósítható a mai tervező szoftverekkel, ugyanakkor összetettségük olyan szintre jutott, hogy a bennük rejlő lehetőségeket még sok éves szoftverfelhasználói és emellett építész vagy egyéb szakmai tapasztalattal is egyre nehezebb maximálisan kihasználni. Senki ne gondolja, hogy „sufni tuning" módszerrel lehet érdemben BIM projekteket végigvinni. A technológia olyan hatalmas információhalmaz befogadására alkalmas, amit csak jól felkészült, szabványokat, protokollokat követő csapatok együttes munkájával lehet kezelni és hasznosítani.
Ennek eléréséhez nélkülözhetetlen az állami akarat, de ennél többre, nemzetközi egységesítésre is szükség van, ami folyik is uniós szinten. El kell fogadni, hogy a BIM egy teljesen új szakterület. A szabványokba foglalt keretek elsajátításához az építési folyamatban résztvevők szerepéhez igazodó felsőfokú szakirányú képzésekre, nem utolsó sorban az egyetemi építész és mérnöki képzésekbe integrált speciális szoftverfelhasználói oktatásra lenne szükség.
A szoftverfejlesztőknek azt kellene átgondolniuk, hogy milyen fejlesztéseket lehetne abba az irányba tenni, hogy az egyetemről kikerülők nagy része szoftver független BIM-es ismeretekkel kezdhesse pályáját, tehát az építőipari szakemberek a képzési idő végére olyan biztonsággal kezeljék a BIM-es alkalmazásokat, ahogy 30 évvel ezelőtt mestereik a csőtollat. És itt nemcsak a tervezésben résztvevőkre gondolok, a beruházótól az építőanyag gyártóig mindenkit szerepéhez igazodó tudással kell felvértezni.
Magyarország BIM-es nagyhatalom lehetne, hiszen a legjobb szakemberek állnak rendelkezésre a Graphisoft budapesti fejlesztő központja révén, de jelenleg szabályozók hiányában tudtommal csak az uniós kötelezettségeket szükségszerűen kielégítő angol nyelvű szabványok, és egy, a Lechner Tudásközpont által kiadott irányelv áll rendelkezésre. Szükség lenne érdemi lépéseket tenni annak érdekében, hogy az építőipar területén tevékenykedők minél szélesebb köre megértse a BIM lényegét, előnyeit, mert megfelelő számú szakember hiányában nagy lemaradásba kerülhet az ország.
*A BIM-nek több fejlettségi szintje van:
BIM Level 0: számítógéppel készült 2D (CAD) rajzok spontán megosztása papíralapon, vagy nem szerkeszthető formátumban.
BIM Level 1: 2D vagy 3D formátumban készült tervek CAD formátumban történő megosztása koordinálása.
BIM Level 2: az építési információk létrehozása és továbbfejlesztése egy együttműködésre, koordinációra alkalmas 3D-s környezetben, a modellbe integrált információval, de külön szakági modellekben létrehozva.
BIM Level 3: még részletes kidolgozásra vár, az az elképzelés, hogy egyetlen, együttműködésre alkalmas, online projektmodellt fog jelenteni, magába foglalva az építési sorrendet, a költségeket és az életciklus-kezelési információkat.
Szerk.: Winkler Márk