Egy kutatás tanulságai 1. (az építészek tájékozódása)

Simon Mariann írása a TÁRKI kutatás tanulságairól 3 részben. ”Az építészeti portálok közül egyértelműen a legnépszerűbb a www.epiteszforum.hu”

Az elmúlt évtizedben megváltozott az építészeti szakma közege. Átalakult és jórészt rögzült az építészeti lapok struktúrája, új kiállítóhelyek nyíltak, megszaporodtak az építészeti fórumok és események, rohamosan terjed az internet, mint információs és kommunikációs csatorna. A nyilvánosságnak ezek az eszközei a piac szereplőivé váltak, miközben az építészet maga is piacosodott. Az építészet használóiból jórészt fogyasztók lettek, akiknek megbízóként fontos szerepük van abban, hogy a közönség az építészetet mennyire tekinti csupán ingatlanbefektetésnek, vagy ismeri el annak kultúrahordozó szerepét, látja meg a kultúrateremtésben rejlő (pénzben is mérhető) értékteremtés lehetőségét.

2005 második felében „Az építészeti nyilvánosság helyzete és a hazai építészeti kultúrában játszott szerepe” címmel a Nemzeti Kulturális Alapprogram finanszírozásában a nyilvánosság minden szereplőjére kiterjedő kutatást végeztünk. Ennek a nagyobb kutatásnak a részét képezte az a vizsgálat, melyet a TÁRKI segítségével 2005 őszén a kamarai tagok körében folytattunk. A kérdőíves, valószínűségi mintán alapuló felmérés három területre terjedt ki. Egyrészt arra kerestük a választ, hogy a kamarai tagok – akik többsége tervezéssel foglalkozik, de vannak köztük fejlesztők, befektetők, kivitelezők és oktatók is – hogyan tájékozódnak építészeti kérdésekben. Másrészt arra voltunk kíváncsiak, mit és kit tekintenek példának, mennyire nyitottak a világra, mit tartanak építészeti értéknek, minőségnek az országhatáron belül és kívül. A kérdések harmadik része az építészek és a kliensek közötti viszonyra kérdezett rá, így szerezve közvetett információkat a megbízók ismereteiről és értékválasztásáról, illetve az építészek, mint piaci szereplők aktivitásáról.

A kutatás önkitöltős kérdőívek segítségével készült: 10500 kamarai tagnak küldtük el a kérdőíveket az Építész Közlöny szeptemberi számához csatoltan. A 10500 kérdőívből 575 db érkezett vissza – ez 5,5%-os válaszadási aránynak felel meg, amely az ilyen jellegű kérdőíveknél szokásos 15%-os válaszadási aránynál ugyan alacsonyabb, az építészek körében végzett korábbi hasonló felméréseknél viszont magasabb. A válaszolók összetétele jól reprezentálja a Kamara tagságát mind a Budapest-vidék, mind az építészek neme szerinti arányban. Eltérés a tervezői jogosultság megoszlásában van: a mintában nagyobb arányban szerepelnek a magasabb tervezői jogosultsággal rendelkezők (31% a teljes tagság 20%-val szemben), amit a téma, a nyilvánosság iránti nagyobb érdeklődés magyaráz. Mindez az eredmények 95%-os statisztikai valószínűségét jelenti.

A TÁRKI kutatási jelentését az Építész Közlöny 2006. évi első három száma közölte (illetve közölni fogja), a téma mégis indokolja, hogy a kapott számokat, táblázatokat, arányokat, és rangsorokat építész szemmel is értékeljük.

Tájékozódás

A tájékozódás forrásai 

A szakmai tájékozódás forrásaira két irányból kérdeztünk rá. Egyrészt arra voltunk kíváncsiak, hogy az építészek milyen gyakorisággal élnek az egyes információs lehetőségekkel, másrészt azok hasznosságára, használhatóságára kérdeztünk rá.

A felmérés egyik esetben sem hozott meglepő eredményt. Az építészek számára a szakmával kapcsolatos legfontosabb tájékozódási forrást az írott média jelenti: a Kamarai Közlönyből 55%, építészeti szaklapokból 36% tájékozódik rendszeresen. Kisebb a jelentősége az információszerzésben a kollégáknak, ismerősöknek és az építészeti portáloknak, míg a kiállításokat, konferenciákat a válaszadók az utolsó helyre sorolják.

 

A tájékozódás forrását az építész kora, a tervezői jogosultság, és a lakhely (Budapest – vidék) határozza meg. A legjellemzőbb különbség az elektronikus média használatában van, amely ma még nem tűnik meghatározó információforrásnak, de éppen jelenlegi használói köréből következően hamarosan az lesz. Az internetes portálok látogatása inkább a fiatalokra, a magasabb tervezői jogosultsággal rendelkezőkre és a budapestiekre jellemző. A Budapest-vidék különbséget feltehetően az infrastruktúra különbsége, a nehezebb hozzáférés magyarázza, hiszen a kevesebb portállátogatást vidéken a több építészeti szaklap olvasása ellensúlyozza, de szerepet játszhat benne az is, hogy a magasabb tervezői jogosultsággal rendelkezők aránya vidéken alacsonyabb. A magasabb tervezői jogosultságúak intenzívebb portállátogatása együtt jár a gyakoribb kiállítás és konferencialátogatással, ami az építészeti nyilvánosság iránti fokozottabb érdeklődést mutatja. A fiatalok az átlagosnál gyakrabban informálódnak portálokról, miközben ritkábban olvassák a Kamarai Közlönyt (hivatalosan Építész Közlöny), amit a két információforrás tartalmi átfedése magyaráz. Az internet gyorsan elérhető, friss információt kínál, hozzá képest a havonta megjelenő Közlöny csak a speciális kamarai hírek terén tud többletet nyújtani. A mindenkihez eljuttatott nyomtatott hírújság ezért csak addig versenyképes, amíg az internet hozzáférés általánossá nem válik. A Kamara nyomtatott médiumának várhatóan csökkenő jelentőségét a szervezet saját portálja (www.mek.hu) ellensúlyozhatja, amely már most is a második leglátogatottabb építészeti honlap.

Az építészek tájékozódásáról némileg más képet ad az egyes médiumok fontosság szerinti rangsora. A legfontosabb információs forrásnak az építészeti szaklapok bizonyultak, amelyeket az építészek 38%-a említett, mint amit elsősorban használ, 31%-uk nevezte meg a Kamarai Közlönyt, amit a portálok és a kollégák említése követett. A kiállítások, konferenciák az építészeknek csupán 4%-a számára jelentik a legfőbb tájékozódási forrást.

 

Az építészek számára fontos információk persze több kategóriába sorolhatók. Nyilván más céllal nyúlnak a szaklapokért, mint a Közlönyért, míg a hálón való szörfözéssel egyaránt lehet műszaki, közéleti és kulturális információkhoz jutni. A kérdésfeltevés nem terelt egyik irányba sem, talán ezért lett a két meghatározó forrás jellegében annyira különböző. Az elsősorban aktuális információszerzésre és a szakmai közéletben való tájékozódásra használt Közlönnyel szemben az építészeti szaklapok az értékhordozó és –közvetítő szerepet töltik be. Az építészeti szaklapok általános fogalmába ugyanakkor beleérthetőek a szigorúan műszaki profilúak is. A nyomtatott sajtó – akár az építészet kulturális, akár műszaki oldalát helyezi előtérbe – magában hordja a nyomtatáshoz kötődő maradandóság érzetét és a visszakereshetőség praktikumát is. Mindez nem igaz a konferenciákra és kiállításokra, amelyek látogatása ráadásul időigényes, vagyis a ráfordított időhöz képest nyerhető információmennyiség szempontjából nem igazán hatékony tájékozódási formák, így nem csoda, ha a sorban utolsóként szerepelnek.

 

Építészeti szakfolyóiratok és portálok

Az öt korábban megnevezett információs forrás közül kettőre, a szakfolyóiratokra és az internetes portálokra részletesen is rákérdeztünk.

A legfontosabb hazai építészeti – az építészet kulturális oldalára fókuszáló – lapok olvasási gyakoriságának a vizsgálata összességében pozitív képet mutat az építészekről, akiknek a 47%-a rendszeresen olvas valamilyen szakfolyóiratot. (Sajnos a kérdőív második fele, amely az értékek mellett közvetve a tájékozottságot is mérte, nem teljesen igazolja vissza ezt a képet.) Mint várható volt, a magasabb tervezői jogosultsággal rendelkezők átlagosan több építészeti folyóiratot vesznek kézbe, mint a kevésbé kvalifikáltak. Az építészek körében a legolvasottabb szakfolyóirat az Alaprajz, amelyet rendszeresen és gyakran 54% olvas, ezt követi a Magyar Építőművészet, majd az Átrium, az Octogon és az Országépítő (12%).

 

Az így kialakuló piaci sikerlista magyarázata (bár nem elválasztható az ártól és a terjesztéstől sem) elsősorban az egyes lapok tartalmával, karakterével függ össze, amire viszont az olvasóközönség összetétele is utal. Az Alaprajz olvasóinak korösszetétele átlagos, és akik rendszeresen olvassák, azok majdnem fele számára ez az egyetlen kiemelt sajtóorgánum, de a többi olvasójára sem jellemző a széles merítés. Ez azt mutatja, hogy a lap az átlagos igényeknek felel meg, s azokat többnyire önmagában kielégíti. A Magyar Építőművészetnek az átlagnál valamivel idősebb az olvasóközönsége, akik viszont szinte mindenevők, az összes többi lap olvasására nyitottak. Náluk is érdeklődőbbek az Átrium és az Octogon olvasói, akik inkább a fiatalok és a középkorúak közül kerülnek ki. A két lap olvasótábora erősen átfed, ami a hasonló profilra és ezzel együtt járó konkurenciára utal. A sok más lapra való nyitottság ellenére az Átrium és az Octogon olvasói jellemzően nem olvassák az Országépítőt. A távolságtartás kölcsönös, miközben az Országépítő olvasói önmagukban is zárt kört képeznek: több mint egyharmaduk számára ez az egyetlen rendszeresen olvasott lap. Az öt megnevezett építészeti szaklap mellett a válaszadók elég magas arányban jelölték meg az egyéb lap kategóriát. Az egyéb lap olvasása nem kötődik jellemzően egyik megnevezett újsághoz sem, így a címek ismerete nélkül további következtetéseket sem lehet levonni: az egyéb lap lehet egy hazai műszaki vagy művészeti folyóirat, fél-szakmai magazin, vagy akár egy külföldi építészeti periodika.

Az építészeti internetes portáloknál, amikor azokra, mint információforrás kérdeztünk rá, a válaszadóknak 71%-a jelölte, hogy azokat többé-kevésbé használja, mégis, amikor néhány kérdéssel később arra kértük őket, hogy nevezzék meg, mely honlapokat látogatják, csak 47% válaszolt. Úgy tűnik, hogy a ritka internet használók egy része annyira alkalmi látogató, hogy egy portálnév sem maradt meg az emlékezetében. A rendszeres látogatók viszont annál aktívabbak, ők három, négy, vagy öt portálnevet is megadtak. (A kérdőíven felkínált hely ennél többet nem is igen engedett meg.) Az építészeti portálok közül egyértelműen a legnépszerűbb a www.epiteszforum.hu : a valamilyen portált látogatók 55%-a említette ezt az oldalt. Ezt követi három további portál, melyet az érvényes választ adók 20-27%-a szokott megnézni: a www.mek.hu a www.archiweb.hu és a www.eptar.hu. A www.archicentrum.hu -t 11% látogatja, míg a többi oldalt 10%-nál is kevesebben.

 

Az Építészfórum kiemelkedő látogatottságát és ismertségét sokoldalúsága és gyakori frissítése magyarázza, míg a Magyar Építész Kamara honlapja a gyakorlati szakmai információk elérhetősége miatt népszerű.

A válaszolók összesen 57 honlapot neveztek meg, ezek jellegéből és említési gyakoriságukból az a következtetés vonható le, hogy az építészek rendeltetésszerűen használják az internetet, vagyis műszaki, közéleti és kulturális információkat egyaránt nyernek róla. A felmérésben szereplő építészek háromnegyede elsődleges tevékenységi köreként a tervezést nevezte meg, így érthető, hogy az összesen 563 honlap említés 38%-a valamilyen tematikus építőipari oldalra, illetve gyártó és cég szájtjára esett. 31% jutott az építészeti oldalaknak, aminek döntő többségét az Építészfórum jelölése teszi ki. A maradék néhány említésen a nyomtatott újságok internetes változatai osztoznak néhány csak elektronikus formában megjelenő lappal. Az építészeti, illetve ahhoz kapcsolható szervezeteket 18%-ban említik, az építészeti gyűjtőoldalakat 11%-ban, míg a külföldi portáloknak csak 2% jut. Az építéshez kötődő cégek honlapjai közül a legtöbb említést a Terc Kft kapta, ami azért különösen pozitív, mert a cég szellemi termékeket, oktatást, szoftvert és könyveket árul. Ugyanakkor néhány szervezet honlapját mindössze egyszer említik (www.meszorg.hu = Magyar Építőművészek Szövetsége, www.fenntarthato.hu = Független Ökológiai Központ), ami a folyamatos frissítés hiányára vezethető vissza.

 

Összefoglalva:

1. Az építészek számára a szakmával kapcsolatos legfontosabb tájékozódási forrást az írott média jelenti. Kisebb a jelentősége az információszerzésben a kollégáknak, az ismerősöknek és az építészeti portáloknak, míg a kiállításokat, konferenciákat a válaszadók az utolsó helyre sorolják.

2. A tájékozódás forrását az építész kora, a tervezői jogosultság, és a lakhely (Budapest – vidék) határozza meg. A legjellemzőbb különbség az elektronikus média használatában van, amely ma még nem tűnik meghatározó információforrásnak, de éppen jelenlegi használói köréből következően hamarosan az lesz. Az internetes portálok látogatása inkább a fiatalokra, a magasabb tervezői jogosultsággal rendelkezőkre és a budapestiekre jellemző.

3. A legfontosabb hazai építészeti – az építészet kulturális oldalára fókuszáló – lapok olvasási gyakoriságának a vizsgálata összességében pozitív képet mutat az építészekről, akiknek 47%-a rendszeresen olvas valamilyen szakfolyóiratot. Az egyes lapok olvasási gyakoriságából kialakuló sikerlista magyarázatát (bár nem elválasztható az ártól és a terjesztéstől sem) elsősorban az egyes lapok tartalma, karaktere adja. Minél általánosabb egy lap profilja, annál többen, minél speciálisabb, annál kevesebben olvassák.

Simon Mariann