Élő történetté vált barokk kórházkomplexum
Az épületegyüttes önmagában egy élő történet. Ebben a szellemiségben és az erre épített, jól kidolgozott üzenettel és mai oktatási funkciókkal újult meg az észak-csehországi Kuks barokk kórházpalotája és annak kertje. A multidiszciplináris megközelítéssel megfiatalodott komplexum Europa Nostra-díjban részesült. Bán Dávid írása.
Május közepén osztották ki Tartuban, a függetlenségének 100. évfordulóját ünneplő Finnországban, Európai Unió kulturális örökségek kiemelt megóvásáért járó idei Europa Nostra-díjat. Az esemény - bár nem építészeti -, de fontos hazai vonatkozása, hogy közönségdíjat kapott az erdélyi néprajzkutatásban és népzenegyűjtésben végzett meghatározó életművéért Kallós Zoltán. Az építészeti örökségvédelem területén négy nagydíjat és nyolc díjat osztottak ki kiemelt műemlékvédelmi felújítások megvalósításáért, így díjazták többek között a római fehér piramis, a rodoszi palota, egy isztambuli hamam, illetve egy brit malomüzem minőségi rekonstrukcióját. A következő hetekben az Építészfórumon bemutatjuk a négy nagydíjas projektet.
Az épület a maga helyszínén önmagában képes egy európai kontextusba emelt történetet elmesélni, amelyre egy jól működő oktatási programot lehet felépíteni. Ezt a fontos szempontot emelte ki a zsűri, amikor ez egyik nagydíjat a csehországi Kuks barokk kórház épületegyüttesének és a kapcsolódó park műemléki rekonstrukciójának ítélte. Az Elbához közeli, észak-csehországi Kuks falucska mellett felbukkanó ásványi vízforrásokat már a 17. században felfedezték, és az század végén egy kisebb fürdőhelyet építtetett ide a terület tulajdonosa, a korszak kiemelkedő kulturális patrónusa, Franz Anton von Sporck. Az itt feltörő víz jótékony gyógyító hatását a prágai Károly Egyetem professzorai és Baden-Badeni szakértők is igazolták, így a 18. században a fürdő köré egy szentháromság templomot, kórházat és egy színházat is építettek.
Az egyéb melléképületekkel együtt minden építmény kifinomult barokk stílusban valósult meg, a belső dekorációt pedig a kor jeles szobrásza, Matthias Braun készítette. Kuks kórháza, fürdője (azaz a Kukus-Bad) pompás kiépítettségével, egyes korabeli emlékiratok szerint Európa egyik legkellemesebb és legkényelmesebb ilyen jellegű komplexuma lett. Az alig elkészült épületegyüttesben azonban egy árvíz nagyon komoly károkat okozott 1740-ben, de szerencsére az akkori újjáépítést és felújítást nagy műgonddal végezték, az épületegyüttes egységes bútorzatát a barokk remekművek között tartják számon. Az épület kültéri szobrai ugyan túlélték az árvizet, azonban hamar erodálódásnak indultak. Az épületegyüttes kiemelt összhatása, de ugyanakkor az árvizeknek, esőzésnek és a belvíz emelkedésének való kitettsége miatt az ezredfordulón rákerült a World Monuments Fund világszerte megmentendő és megóvandó projektek 100 tételből álló listájára.
A felújított épületegyüttest és a hozzá kapcsolódó, szépen végiggondolt tájépítészeti kialakítást tüntette ki most az Európai Unió Europa Nostra-díjjal. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával megvalósult projekt komplexitását, magas szintű szakmai mívességét és a felújítás során alkalmazott interdiszciplináris kutatómunkát, a különböző területek jól összehangolt munkáját, az épületegyüttest körülvevő park integritását emelte ki a zsűri az értékelésben. Ahogy Sporck idejében megteremtették, a felújítás során is sikerült kidomborítani a sokoldalú komplexum építészeti és művészeti egységét, hiszen az együttesben fürdő, kórház, templom, színház, gyógyszertár és temető is működött egyben, körülötte pedig szépen kiépített, hatalmas park fűszerkerttel, kutakkal, sétányokkal. Az épületegyüttes mintaszerűen jeleníti meg a barokk paloták szerkesztési elveit úgy, hogy közben eredetileg is több funkciót integrált magában. A gondosan kidolgozott, nagyívű és tudatosan végigvitt dekorációk, az azokban használt magas fokú, sokszor az ellentétpárokra építő szimbólumrendszere – élet, halál, fiatalság, test, egészség – mellett az épületegyüttes alaprajzi elrendezése is maximálisan, ugyanakkor kellemes módon szolgálta a funkcionalitást.
Az épületben közel két évszázadig zavartalanul működött a 18. századi csúcstechnikát képviselő kórház és a szépen kiképzett patika, azonban a német megszállás idején, 1938-ban ez a kontinuitás megszakadt. Ekkor német fiatalok számára létesítettek itt javítóintézetet. A 20. század második felében az épületegyüttes egyik felében ugyan ismét kórházat rendeztek be krónikus betegek számára, de ugyanakkor ide telepítették a körzeti levéltárat is.
Az épület megmentése egy komplex, előre jól átgondolt terv keretében valósult meg, amelynek célja a minőségi rekonstrukción túl kortárs funkcióval ellátni a hatalmas komplexumot. A Kuks–Pomegranate projekt során egy olyan oktatási központot hoztak létre, amely az épület történetén, a korabeli gyógyítási módokon keresztül nyújt egy komplex történelmi és kulturális perspektívát az odalátogatóknak. A számos programmal működő központ kiemelten vállalja a múlt és a jelen közötti kulturális, tudományos híd létesítését, egy olyan szemlélet felvonultatását, ahol a történelem megismerése nagyban segít a ma megértését. Mindehhez a megújult épületek nem csak keretet, hanem élő, aktív segítséget is nyújtanak. Az Europa Nostra-díj zsűrije szerint a kuksi projekt kiemelkedően kapcsolja össze az épület nyújtotta lehetőségeket a mai funkciókkal, a jól végiggondolt és kivitelezett megoldások nem csak a múlt megőrzését, hanem élő jövőjét is biztosítja.
Bán Dávid
