Érzelmeket ébresztő minimalizmus – Avanto Architects iroda, Finnország
Fa, Aalto, modernizmus. Ezek a szavak juthatnak leghamarabb eszünkbe, ha Finnországról vagy a finn építészetről van szó. Pedig napjainkban gyökeres változások zajlanak a fiatal építészeknek köszönhetően, akik már más szemléletet képviselnek. Ilyen például az Avanto Architects, melynek munkáit, hozzáállását, valamint az alapítókat, Ville Harát és Anu Puustinent Nemes András cikkéből ismerhetjük meg.
Az Avanto Architects építészirodát 2004-ben hozta létre Ville Hara (1974) és Anu Puustinen (1974), a Helsinki University of Technology-n végzett építészek. Elsősorban kisebb léptékű munkákat, családi házakat, pavilonokat csináltak eddig, miközben begyűjtöttek jó néhány nemzetközi díjat. Határozott gyakorlatuk van szakrális terek tervezésében és a fa építészeti alkalmazásában.
Négyszögletes villa (2010)
A víkendház egy erdei tó területén épült, motorcsónakkal lehet csak megközelíteni. Kereszt alakú alaprajza négy egyenrangú erdei kilátással kecsegtet. A külső faborítás sötétfekete színű, így az épület belesimul a tájba, a fák között eltűnik a tóparti tekintetek elől, a fekete szín ugyanakkor maximálisan magába nyeli a hőt. Elvileg a csapadék miatt nyeregtető lenne itt kézenfekvő, a tető mégis lapos. Az építészek szerint ez ironikus jelentéssel bír: a lapostető ugyanis sokkal „letisztultabb” – ez pedig a modern építészet megkerülhetetlen kliséje.
Nagyon szimpatikus a lakótér kialakítása. A belső teljesen nyitott, nincsenek szobák, térelválasztó falak segítségével minden funkció jól meghatározott. Hálószoba, nappali, étkező és konyha – mindegyik szárny más időben kap természetes megvilágítást a nagyméretű, padlótól-plafonig húzódó ablakokon keresztül. A hófehérre festett fal a ház minden zugában tükrözi a napfényt. Az épület kiválóan szigetelt és off-grid, azaz nem kapcsolódik semmilyen energiahálózatra. Modern formavezetésű dán fakályhákkal fűthető, elektromos áram nincs, az energiát a világításhoz napelemek biztosítják. A legtöbb bútor egyszerű egyedi kivitelezés, a tér annyira üres, amennyire csak lehet.
Északi szokás szerint a nyaraló mellé egy 24 négyzetméteres fürdőház is épült, fatüzelésű szaunával. Folyóvíz sincs, a vizet nyáron a tóból hozzák, télen hóból nyerik. A villa a fenntartható nyaralóház pompás alternatívája a legtöbb finnországi víkendházhoz képest, amelyeket egész évben árammal fűtenek, hogy a vízcsövek ne fagyjanak be. A kiskertben zöldséget termesztenek itt, a Vaskivesi-tó pedig híres fogas- és süllőlelőhely.
A vidéki élet drámaian különbözik a hektikus városi léttől. Pihenés a természetben – annak minimális tönkretételével. Álmosító kényelem és könnyed szórakozás helyett transzcendentális állapot. Ehhez a környezettudatos, békés visszavonuláshoz persze bizonyos életszínvonal valamint éber tudatállapot is szükséges.
építészek: Ville Hara és Anu Puustinen, Avanto Architects
megrendelő: az építészek családja
elhelyezkedés: Virrat, Finnország
építés: 2010
terület: 78 m2
költségvetés: 150.000 €
munkatársak: Konstru Oy / Jorma Eskola, Virtain Sähkötyö Oy / Väinö Sipilä
Kyly szauna (2009)
A szauna is nagyon fontos a finnek számára – nemcsak izzadás meg mosakodás, hanem a relaxálás és az elmélkedés rituális színtere. Kyly a fürdés ősi karéliai szava, ez a prototípus pedig a Habitare 09 design pályázat díjnyertes terve – a tradicionális finn szauna modern interpretációja. A szauna 5x6 méter alapterületű, vastag fahasábokból készül, amely remekül tárolják a hőt. Ház a házban elven különböző kisebb tereket foglal magába. Ez egy labirintus, ahol a különböző lehetőségeket kipróbálva (öltöző, izzadó, fürdő, hűsölő) egyre mélyebbre haladunk a tűzközpontba.
Az egész szerkezet könnyen szétszedhető és újraépíthető. A masszív fa textúrája, illata és akusztikája intenzív érzéki élményt nyújt – egy nyugodt erdei fészek atmoszféráját. Szaunakoncepciójukat bemutathatták a 2010-es sanghaji világkiállítás finn pavilonjában. Ott nagyobb lett a szauna alapterülete és kevesebb a különálló belső terek száma, de maradt a tömör fastruktúra és a térszervezés elve.
tervezési év: 2009
terület: 30 m2
munkatársak: Kari Virtanen, Asami Naito, Jonna Käppi
Kupla (Buborék), a Korkeasaari állatkert kilátója, Helsinki (2002)
A kilátó tervével Hara megnyert egy diákok számára kiírt pályázatot a Helsinki Építészeti Egyetemen. A tíz méter magas torony egy dombtetőre épült, ahonnan szép kilátás nyílik a tengerre és Helsinki belvárosára. Az építmény messziről is jól látszik, így a Korkeasaari-sziget egyik jól felismerhető új mérföldköve lett.
A csavart héjszerkezet 72 laminált falécből áll és 600 csavarkötés tartja össze. A héjrácsot először 3D-ben modellezték, ám azt követően a kétméteres makett megépítése sokkal tanulságosabb volt. A HUT Wood Studio-val együttműködve a diákok a projekt során alapos tapasztalatokat szereztek a könnyű faszerkezetek tervezésében és kivitelezésében. A kilátót egy nemzetközi workshop keretében, három hónap alatt építették fel az építészhallgatók. A csavart térforma érdekében a lenolaj alapú fabalzsammal kezelt faléceket gőzöléssel hajlították meg.
De hogy miért buborék? Az organikus formát a környező sziklák ihlették. Hara szerint a nyugati kultúra a szögletes formákat részesíti előnyben, de a természetben görbék a vonalak, oválisak a formák, az ilyen szerkezetek ráadásul hatékonyak és tartósak, érdemes újra meg újra visszakanyarodni hozzájuk.
A Vantaa-i temető Szent Lőrinc kápolnája (2010)
A tervezők 2003-ban megnyertek egy nyílt építészeti pályázatot a Vantaa-i temetőben található Szent Lőrinc kápolnára, amelyet 2010-ban szenteltek fel. Vantaa ősi történelmi kegyhely, a kápolnatervezésnél fontos szempont volt, hogy ne nyomja agyon a falusi miliőt, illetve hogy a környezetére jellemző építőelemeket használjon. Így esett a választás a tégla, kő, patinás réz és fa kombinációjára.
A tervezők szándéka az volt, hogy a temetési szertartás békéjén és méltóságán túl a gyászolók a szobákban és udvarokban különböző állapotokat élhessenek át. A látogatók a rituálé során az egyik térből a másikba haladnak, miközben a falfelületek minősége, illetve a fényhatások változása is más és más érzelmi hatást válthat ki. A projekt neve polku (út), amely a halálból az örökkévalóságba való utazást jeleníti meg, vagyis olyan útról szól, amely bár nem tudni hová, de folytatódik.
Építészeti felfogásukról
Nem tartják fontosnak a felismerhető, saját stílusjegyeket. Szerintük minden terv és kivitelezés egyedi. Egy épületet környezete, feladata és megrendelője határoz meg, nem pedig az igény, hogy az építész lerakja saját kézjegyét. Saját értelmezésükben anti-építészetet művelnek. Ahogy az ismert francia tervező, Matali Crasset, ők is szülésznőkhöz hasonlítják az építészeket.
Anti-építészeti attitűdjük gyakran megjelenik tervpályázati megoldásainkban. 2005-ben részt vettek egy nemzetközi pályázaton, amelyet a thaiföldi kormány írt ki egy a cunami áldozatainak állítandó emlékműre. Ajánlatuk lényege nem is a könnyed trópusi bambuszépület terve volt, hanem az, hogy egy új szokás bevezetését, a megemlékezés személyes aktusát javasolták. A helyszínen mindenki szedjen össze egy bambuszlevelet, hajtogassa hajóvá, majd eressze az óceánba. Ez az alternatív megközelítés a pályázaton „csak” második helyezést ért.
Az Építészfórum villámkérdéseire Ville Hara válaszolt
Mit jelent a nevetek?
Az Avanto, egy finn irodalmi kifejezés, jelentése lyuk a jégben. Ez kifejezi építészeti filozófiánkat.
Kifejtenéd ezt?
Munkáik a kísérletezésen alapulnak. Nem épületeket hozunk létre a szó fizikai értelmében, hanem olyan tereket, amelyek érzelmeket váltanak ki, amelyek arra bátorítják az embereket, hogy bennük haladva felelős és emocionális válaszokat adjanak. Az építészet generálja a pozitív változást, arra törekszik, hogy javítson az életszínvonalunkon. Partnereink is szeretik a természetet, és remélik, hogy a jövő generációinak is megadatik ez az élvezet, ezért a fenntarthatóságot a lehető legtágabban értelmezzük. Gondos tervezés, magas színvonalú kivitelezés, beolvadás a környezetbe – ezek a legfontosabb sarokpontok, amelyekre munka során emlékeztetjük magunkat.
Hogyan jellemeznéd a munkamódszereteket?
Mindent közösen csinálunk, Anu és én. Komolyan vesszük a munkahelyi egyenlőséget. Kis iroda vagyunk, összesen négyen. Szeretnénk megvetni a lábunkat itt, Finnországban.
Zenét hallgattok munka közben?
Most éppen egy pályázaton dolgozunk késő estig, ilyenkor Madonna szól!
És miért tervezel ilyen üres nyaralóbelsőket?
Nem szeretem, ha sok szemét van körülöttem. Szép környezetben sokkal zavartalanabbul tudok összpontosítani a természetre, ami a legfontosabb dolog.
Hogyan jellemeznéd a finn építészet helyzetét: pezsgés vagy recesszió?
Ahogy egész Európára, ránk is jellemző az instabilitás, az anyagi bizonytalanság.
És kreatív szempontból?
Finnországot Alvar Aalto és a modernizmus határozta meg, de most drámaian megváltozik az építészeti közeg. Rengeteg fiatal építész teljesen más dolgokkal áll elő, és ez nagyon üdítő.
Hogyan látod magatokat a finn vagy északi építészeti tradícióban?
Nehéz megmondani. A hátterünk bizonyára befolyásol minket, ugyanakkor munka közben nemigen gondolunk ilyesmire. Mindenesetre a finn építészetre, ahogy ránk is, jellemző a fa használata és a természetközeliség.
Nemes András
