Esztergom „Lépcsős híd”
I. díjban részesült a 11. számú pályamű: Intramuros Építész Kft.
felelős tervező: Dobos Botond - Intramuros
I. díjban részesült a 11. számú pályamű: Intramuros Építész Kft.
felelős tervező: Dobos Botond - Intramuros
tájépítész: Vándor Kinga - Térvonal
munkatársak: Borszuk Gábor, Dobó Rita, Gerzsenyi Judit - Intramuros
Részletes bírálat:
A Pályázó bátran felvállalta, hogy a tervezési programban meghirdetett területen túlnyúlva, nagyobb területi egységben gondolkodjon, így az egész Prímás-sziget jövőbeli képét próbálta megformálni a terveken. Jelentős tény, hogy a Pályázó a meglévő belvárosi kapcsolatokat is megvizsgálta, összevetette a sziget úthálózati kialakításával, és ezzel a funkcionálisan még mindig elhanyagolt területet a belváros rangjához sikerült emelnie. Jó arányérzékkel nyúlt a sziget zöldfelületéhez, közlekedőfelületéhez is, megteremtve ezzel a harmonikus kapcsolatot a természetes és mesterségesen épített környezet között. Túllátott az aktuális egyéni érdekeken alapuló telekosztások rendszerén és a meglévő területet hat terület felhasználási egységre osztotta, amellyel elérte, hogy a Prímás-sziget felnőhessen a város modern turisztikai elképzeléseihez.
A sziget közlekedési feltárását több szinten is sikerült végiggondolnia, elfogadható variációval kibővítenie. A létesítendő építmények Duna-partra merőleges kialakítása tükrözi az átellenes part régi hagyományos szerkezeti megfogalmazását, csökkentve ezzel a tervezett, hosszan elnyúló épületek város felé nyújtott homlokzati látványát. A partvonalra merőlegesen felfűzött épületekben elhelyezett funkciók ötletesek, tömegformálásuk környezetbe illeszkedik, azonban az elhelyezett funkciók száma túlzottnak tűnik, túlzsúfoltságot eredményezhet ezen a területen. Viszont egy-két épülettömb elhagyásával, és további szabadtéri rendezvényterek kialakításával a pályaműben meghatározott koncepció megvalósítható.
Külön kiemelkedik egy új gyalogoshíd ötlete, amely tovább növeli a sziget kapcsolati rendszerét, felértékelődését. A részletképzésekben is ötletes megoldások találhatóak a pályaműben, mint például a kifeszített ponyvaszerkezetek, amelyek igazi pihenőhely érzetét kelthetik a szigetre látogatókban. A partfal koncepciója igényes, végiggondolt, azonban kivitelezése további tervezést igényel.
„Egy olyan térfal létrehozását tűztük ki célul, amely amellett, hogy a sétány urbánus karakterét adja, perforált szűrőként engedi be a városi életet a sziget mélyebben fekvő területeire.
A terület a városhoz is, a déli szigetcsúcs ártéri ligeterdeihez is közel esik. A terület alaphangulatát a kettő összhatásaként képzeljük el. Minden, ami épített, teljesen urbánus, és ami zöld, az is gondozott – látszik mindenütt az emberkéz munkája, de azért több a zöld, mint az épület. Valami olyan világ, mint szőlővidékeken a pincesorok és a gyümölcsösök – megszeliditett természet.
A belső, jelenleg félig vagy teljesen elzárt területeket koncepciónk szerint megnyitnánk a köz számára, így a nappal nyitott, este zömében bezárt, a nagyobb intézmények félpublikus kertjeiként működő terület ösvényein sétálni lehet a gyümölcsösök, kaszálók közt.”
részlet a műleírásból
