Expo 2015 Milánó - Sárkány Sándor és Ertsey Attila terve valósul meg
Nem Gettó Tamás és Dr. Hutter Ákos első díjas "A Malom" c. terve, hanem a második díjas "Alakor", Sárkány Sándor és Ertsey Attila elképzelése szerint épül meg a milánói expo magyar pavilonja, amelyet az állami tulajdonú vagyonkezelő szervezet, a Carpathia Nemzeti Kreatív Gazdaságfejlesztő és Innovációs Kft. valósít meg.
Szőcs Géza kormánybiztos csütörtökön Milánóban nemzetközi sajtótájékoztatón mutatta be a 2015-ös milánói világkiállítás magyar pavilonjának terveit, majd megnyitotta a pavilon tervezési anyagaiból összeállított kiállítást - közölte az MTI-vel csütörtökön a Nemzeti Kreatív Intézet.
Állami alkotóközpontok vs tervezőirodák?A pavilon megvalósítója a Carpathia Kft. A társaságot 2014 januárjában jegyezték be, és érdekes módon jogelődje is volt, a szintén állami tulajdonú, hányattatott sorsú Dialóg Filmstúdió. Az új Carpathia Kft. vezetője Fórizs Zoltán, aki korábban a Magyar Nemzeti Digitális Archívum igazgatója volt. A Nemzeti Kreatív Intézet tulajdonképpen egy fedőnév, ami mögött a Carpathia Nemzeti Kreatív Gazdaságfejlesztő és Innovációs Kft. szervezi meg a Nemzeti Kreatív Intézet különböző regionális intézményeit. A Nemzeti Kreatív Intézet honlapján is látható, hogy mely ágazatok tartoznak a kreatív gazdasághoz. A design, formatervezés, divatipar, előadóművészet és sok más mellett természetesen ott van az építészet, belsőépítészet is. Ezeken a területeken fog a Nemzeti Kreatív Intézet szerepeket vállalni, így pl. olyan hozzáadott értékekkel, mint hogy inkubációs lehetőséget biztosítanak kezdő vállalkozásoknak, vagy hogy az állami cég központjában fejlesztés előkészítéssel foglalkozó szakemberek több évtizedes szervezési és pályázat-előkészítési tapasztalatait szolgáltatásként biztosítják a kreatív gazdaság különféle szereplői számára. De szerepet kívánnak vállalni abban, hogy a kezelésükben lévő ingatlanokban kreatív innovációs műhelyeket, kutató- és alkotóközpontokat fognak üzemeltetni, és "szervezetük eseti megbízásokon keresztül tudja értékesíteni az egyetemi hallgatók, oktatók, kutatók tudását", ezáltan nem kell saját céget csinálniuk a kezdeti időszakban (!). Ezen túl pedig hozzáférhetővé teszik a határon túli magyar kulturális örökség digitális tartalmát a programjaikban résztvevők számára. A Carpathia tehát egy teljesen állami tulajdonban lévő, KIBU-szerű intézményekből álló hálózat felépítésén dolgozik, amelyekben - ahogyan a milánói EXPO magyar pavilonjának esetében is - szerepet kap(hat)nak az ideiglenes megbízással dolgozó, és/vagy állami státusú építészek és tervezők? Sok a titkolózás, így hát csak találgatunk. Kívülről nézve úgy tűnik, hogy a milánói magyar pavilon egyfajta folyamat-prototípus lesz, mind megvalósítását, mind pedig utóhasznosítását tekintve. Pásztor Erika Katalina |
Szőcs Géza a magyar pavilonról készült animációs film, a pavilon koncepciója és tervei, valamint az Expo szellemiségét megfogalmazó magyar üzenet bemutatása után közölte: az Expo alatt és azt követően is szoros együttműködés fog kiépülni a magyar és az olasz pavilon között.
Az MTI kérdésére közölték: a zsűri eleve azokat a pavilonokat részesítette előnyben a látványötlet pályázaton, amelyek az ember és természet, illetve a hagyományos kultúra és modernitás értékeit hozták szintézisbe.
"Megvalósíthatósági szempontok alapján egyértelműen az Alakor jeligéjű pavilonötlet volt a legesélyesebb, melyben a környezeti és környezetvédelmi értékek és üzenetek hangsúlyosabban és komplexen jelentek meg; ez az Expo szellemiségének is fontos alapeleme. Így a megvalósuló pavilon ennek továbbfejlesztésével készül" - áll az MTI kérdésére küldött válaszban.
A magyar pavilon 1910 négyzetméteres területen épül fel, az építmény beépített alapterülete mintegy 3000 négyzetméter lesz.
Az Expo szellemiségének megfelelően Magyarország pavilonja több témakörben kíván a látogatókhoz üzenetet eljuttatni, így a következő öt területhez kapcsolódó értékeket képviselik majd a kiállítások és programok:
- egészséges hagyományok
- Magyarország a víz országa
- örökség a jövőnek
- olasz-magyar történelmi kapcsolatrendszer
- kortárs kultúra
Olaszország mellett Magyarország máig az egyetlen résztvevő ország, amely a pavilont kutatás-fejlesztés és oktatás céljára kívánja hasznosítani a későbbiekben. Az olasz törekvésekkel megegyező koncepcióval a magyar kiállítási pavilon Szombathelyen, a 11-es Huszárlaktanya területén a Kreatív Örökségvédelmi és Értékfejlesztő Központ részeként épül fel újra.
Szőcs Géza kormánybiztos még az április 3-i alapkőletétel időpontjában megállapodott Diana Braccóval, az EXPO 2015 olasz pavilon kormánybiztosával a jövőbeni szoros együttműködésről, mind a pavilon építését érintően, mind pedig a jövőbeni kutatóintézetek közötti kapcsolatok kialakításában.
(forrás: MTI)
A pavilon tervezői:
Sárkány Sándor – projektvezető, vezető kreatív tervező
Ertsey Attila – vezető építész tervező
Herczeg Ágnes – vezető táj- és kertépítész tervező
Stocker György – vezető konstruktőr
Tompos Lajos – vezető belsőépítész
Scharer Mihály – vezető statikus tervező
Zöld Béla – vezető épületgépész tervező
Tóth Zoltán – vezető elektromos tervező
Bozsódi Zsolt – belsőépítész tervező
