Fárasztás
Éles bírálat kíséretében utasította el az összevont Fővárosi – Központi Tervtanács a VII. kerület, Nagydiófa utca 14. szám alatti telek beépítésének tervét.
Éles bírálat kíséretében utasította el az összevont Fővárosi – Központi Tervtanács a VII. kerület, Nagydiófa utca 14. szám alatti telek beépítésének tervét (tervező: Citinvest Kft., Dr. Fekete Lajos).
A június 22-i ülésen Hegedűs Péter opponens kifejtette, hogy a most bemutatott tervet a Fővárosi Tervtanács már háromszor elutasította (ugyanakkor a KÖH a maga részéről engedélyezte). A helyszín védett műemléki terület, ennek ellenére szerinte a szabályozás túlzott beépítést enged (3,5 a szintterületi mutató), amit gyakran azért nem használnak ki az építtetők, mert már fizikailag sem lehetséges. Felhívta a figyelmet a 15 helyett 20 %-os meredekségű parkolórámpára, a rossz (sic!) alaprajzú, 45 m2 átlagméretű lakásokra, a tűzvédelem megoldatlanságára (csak az utcafrontról lehet menteni, ide azonban nem kötnek ki a közlekedők), a szomszédos épület hátsó szárnyának túlzott megközelítésére. Mindezek fényében nem javasolta a tervet engedélyezésre.
Ezek után Aczél Péter, a Tervtanács elnöke felvetette, hogy a tervet érdemben ne is tárgyalják, mivel akkor belemennek abba a játékba, ami szerinte arra irányul, hogy „kifárasztásos módszerrel”, az elhangzó bírálatokat figyelmen kívül hagyva, addig-addig mutassák be a tervet különböző fórumokon, míg végül át nem megy.
A Tervtanács tagjai azt mondták, hogy a történelmi városszövet olyan mértékű megterhelése, mint amit ez a ház is képvisel, „várospolitikai, építészeti bűntett”, „cseppenként adagolt méreg”.
„A legrosszabb XIX. századi beépítési gyakorlathoz” való visszatérésként értékelték a bemutatott tervet, egyben az ilyen jellegű területek rehabilitációjára vonatkozó szakmai koncepció szükségességét hangsúlyozva.
Elhangzott, hogy a kerületi szabályozások szerzői nem látták előre az ehhez hasonló helyzeteket, amikor is egy fsz.+ 2 emeletes épület helyére elméletileg illeszkedve akár nyolc szint is épül, pl. kétszintes tetőtérbeépítéssel, mint ebben az esetben is. Ez pedig óriási forgalmi stb. terhelésnövekedést jelent a városra nézve.
Többen rámutattak, hogy a bemutatott terv nem építészeti alapon dönti el, mi történjen a telken, hanem matematikai bűvészkedést folytat a beépítési paraméterek számaival.
A tervező szerint ugyanakkor a 80 %-ban külföldi lakásvásárlók ilyen kis lakásokat és bennük a nappali-étkező sarkába dugott nyitott konyhákat keresnek.
A Tervtanács felhívta az állami, fővárosi, kerületi illetékesek figyelmét, hogy a szabályozás mutatói rosszak, a város jövőjére nézve veszélyesek, a beépítés intenzitását csökkenteni kell. A tervet nem javasolta engedélyezésre.
Török Tamás
