1. Napjainkban a kortárs tánc a világban létező mozgásművészetek széles skálájáról adaptálja a mozdulatokat, így egy ma érvényesülni akaró táncosnak jártasnak kell lennie a klasszikus balett és a modern tánctechnikák mellett, a néptáncon túl, az akrobatikán keresztül egészen a keleti harcművészetekig. Könnyelmű egyszerűsítés lenne azt állítani, hogy gyakorlatilag mindaz kortárs, ami ma készül; s hogy valójában mi a korszerű, a kor szellemének
megfelelő, azt nem feltétlenül fedi e fogalom. A Kortárs Mozgásművészeti Intézet olyan épület lett, mely a már az Európában megépült hasonló jellegű intézmények modelljére és a hazai kortárs tánc társadalom igényeire támaszkodik. Ez egy olyan iskola, ahol a hivatásos kortárs táncművészképzésen túl, a külföldi példákat követve, helyet kapnak az ehhez kapcsolódó társművészeti képzések is, mint a díszlettervezés, színpadi design, jelmeztervezés, világítástechnika képzés. Olyan hely, ahol meghívott vendégművészek tartanak időszakos kurzusokat a tanulókon kívül, a magukat tovább képezni kívánó táncosokon túl az egyszerű érdeklődőknek is. A nagy számú próbaterem ezen kívül lehetőséget ad a kis, "otthon nélküli" társulatoknak terembérlésre. Az intézet nem pusztán egy iskola, hanem olyan központ, ami az egész magyarországi - szűkebb körben budapesti - kortárs táncmozgalmat befogadni igyekszik.
2. A diákok napja egyéni bemelegítéssel kezdődik a csoportos foglalkozás előtt fél órával. Ezt két-három 90 perces technikai vagy kreativitást fejlesztő óra követi. A próbatermek padozata tánc-, illetve balettpadló, a tánctechnikához illően. Az intézetben a tánctechnikai képzést elmélet egészíti ki, az elméleti termekben anatómiát, tánctörténetet, zenét, étkezés- és egészségkultúrát, színháztechnikát, valamint jogi- és szervezési ismereteket tanítanak. A tánctermek mellett az intézet legfontosabb tere a színházterem, az épület szíve, a képzeletbeli kolostor temploma. A színházterem elsősorban a progresszív tánc-, zene- és színházművészet népszerűsítő előadások színhelye, ám e mellett számos, a táncművészethez kapcsolódó oktatás helyszíne is.
3. Fontos szempont volt olyan helyszín kiválasztása, amely nem idegen a tervezett funkciótól, valamint fontos volt még az is - mivel oktatási intézményről van szó - hogy a terület könnyen megközelíthető legyen. Ezen szempontok alapján választottam ki a VI. kerületben az Ó utca két üresen álló telkét. A tervezett intézmény kialakítása során, valamint a VI. kerület rendezési terve alapján jó megoldásnak tűnt a két Ó utcai telekhez hozzákapcsolni a mögöttük elhelyezkedő Zichy Jenő utcai telket is. Az intézet tulajdonképpen két nagy tömbből áll, melyek a szomszédos tűzfalakra "tapadnak", köztük a két utcát összekötő gyalogos passzázst alakítottam ki. A mély és nem túl széles telek beépítésénél ez a tömegalakítás felelt meg a legjobban az elképzelésem mögötti ideológiának.
4. Az általam kifejezni kívánt ideológiát, a keleti szerzetesi kolostorokhoz tudom a legjobban hasonlítani, melyek kívülről erődítmények, ám belül nagy terekből, termekből állnak. Ezekben a keleti kolostorokban, kis zárt világokban sok ezer évvel ez előtt egyedi mozgásművészetek alakultak ki, bár akkor még a szerzetesek életét és kincseit megőrzendő harcművészetként. Ezt a kolostori jelleget adaptáltam az épület kialakításánál. Ugyanez a fajta zártság igaz a táncművész társadalomra is. A tanulás és alkotás idejére a táncosoknak olyan zárt világra van szükségük, ami a külső, alkotást zavaró hatásoktól mentes. Ugyanakkor szívesen fogadják a táncművészet iránt érdeklődőket. Ezt a zártságot, illetve befogadást fejezik ki a homlokzatok is, az utcai homlokzatok nyílás nélkülisége, zártsága, valamint a belső homlokzatok nyitottsága, hívogató jellege.