Nézőpontok/Vélemény

Filmek (nem csak) építészeknek 2/2

2020.12.25. 15:16

Idén könyvajánlónk mellé karácsonyi filmajánlóval is készültünk. A tegnapi játékfilmes lista után ma 10 építészeti témájú dokumentumfilmet szeretnénk a figyelmetekbe ajánlani. A választott filmek mindegyike elérhető online, van ami teljesen ingyen is, illetve több közülük korábban már szerepelt a Budapesti Építészeti Filmnapok kínálatában. A listán több kiemelkedő film is korunk egyik legégetőbb problémájára, a lakhatási világválságra fókuszál, de találhattok benne experimentális zenés dokumentumfilmet és riportot Jane Jacobs életéről is.

A dokumentumfilm műfaja kézenfekvően passzol az építészet bemutatásához. Legalábbis ami az információk átadását illeti. Csakúgy mint a járékfilmeknél, itt is számtalan különböző megközelítésmód létezik. Vannak informatív, riport jellegű, hagyományosnak mondható dokumentumfilmek, és vannak kísérleti, művészfilmes eszközökkel is élő, költői alkotások is. Sőt, arra is találunk példát, hogy híres filmrendezők a 3D technológia segítségével próbálják meg visszaadni általuk szeretett épületek téri hatását. A lehetsőgek tárháza végtelen, de igyekeztünk minél színvonalasabb és érdekesebb példákat hozni.
Filmes ajánlónk első, játékfilmekkel foglalkozó részét itt találjátok.

1. Gary Huswitt: Urbanized (amerikai, 2011)

Gary Huswitt független amerikai dokumentumfilmes – aki már készített filmet többek között Dieter Rams legendás formatervezőről és a Helvetica betűtípusról is – 2011-es Urbanized (Urbanizált) című ismeretterjesztő filmje a várostervezés témakörét járja körül. Élvezetesen, feszesen megrendezett és informatív film, amiben olyan nevek is feltűnnek, mint a dán várostervező Jan Gehl és a brazil modernista építész Oscar Niemeyer.

Előzetes: https://youtu.be/qHWwxBEfikw
Elérthető: https://vimeo.com/ondemand/urbanized2

2. Ila Bêka & Louise Lemoine: Barbicania (francia-angol, 2014)

Ila Bêka és Louise Lemoine filmje a 2003-ban London legcsúfabb épületének választott Barbican felfedezésére invitálja a nézőket. A Chamberlinn, Powell and Bon építésziroda által tervezett, 1965 és 1976 között épült brutalista komplexum 2000 lakása mintegy 4000 ember otthona, emellett iskola, templom, könyvtár, mozi, múzeum, mesterséges tó és üvegház is megtalálható itt. Az alkotók egy hónapot töltöttek a helyszínen, hogy bejárják az épületet a művészeti központnak helyet adó alagsortól a 123 méteres tornyok tetejéig, feltérképezzék a ház emberi oldalát a lakókkal és látogatókkal készített, személyes portrék által, valamint megértsék és megragadják az épületegyüttes és környezetének esszenciáját felvételeiken keresztül.

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=_vpokrTbKHs
Elérhető: https://vimeo.com/ondemand/barbicania

A rendező személyes tapasztalataiból kiindulva, Peter Zumthor, Peter Märkli és Álvaro Siza Vieira építész, James Turrell és Cristina Iglesias művész, illetve Jojo Mayer zenész közreműködésével foglalkozik a transzcendencia kérdéskörével. A lassan hömpölygő, költői hangvételű film finoman tapogatja ki az időbeliség határait, rácsodálkozik a kezdetre és a végre olyan szakrális terek bemutatásán keresztül, melyek gyakran túlmutatnak a vallás színterein. A helyszínek felfedezésére nemcsak vizuálisan, de akusztikailag is kísérletet tesz a film, ezzel közelítve annak a végtelennek a megismeréséhez, mely túlnőni látszik az épületek falainak határán.

A lakhatási válság világszerte egyre súlyosabb méreteket ölt, melyet az idei koronavírus-járvány csak még tovább mélyít. A helyzet bizony nyugaton sem rózsás, ahogy erre Paul Sng hihetetlenül pörgős és informatív dokumentumfilmje is rávilágít. Az Egyesült Királyság lakhatási helyzetét több irányból is bemutató film egy olyan világot tár elénk, ahol az önkormányzatok pusztán lobbiérdekek miatt képesek jól működő és építészetileg is értékes lakótelepek ledózerolására, és ahol az állam lakhatási tanácsadója gond nélkül lehet az ország egyik legnagyobb ingatlanos cége.

Godfrey Reggio kultikus trilógiájának első darabja műfaját tekintve kissé eltér a lista többi tagjától. A Koyaanisqatsi egy narráció nélküli, experimentális dokumentumfilm, ami képek és a csodálatos, Philip Glass által írt zene segítségével mutatja be a globalizált modern világ árnyoldalát. A manapság már relatíve elterjedt megközelítés 82-ben még elég formabontónak számított, de azóta sem porosodott semmit. A film záró képsorai egy föld felé zuhanó, égő űrrakétáról ma is pont annyira mellbevágóak és felejthetetlenek.

A norvég Paul Tunge kevesebb, mint fél órás, az interneten ingyen elérhető filmje a Koyaanisquatsihoz hasonló megközelítést alkalmaz. Csak képek és zene segítségével kalauzol el minket Norvégia főleg a 60-as években épített modernista templomaiba. A dokumentumfilm homage ezekhez a lenyűgöző épületekhez és utalás a vallás jelentőségének visszaszorulására a 21. századi Norvégiában.

A világ minden táján egyre égetőbb a lakhatás kérdése. Fredrik Gertten dokumentumfilmje a városok egyre radikálisabb változást mutatja be, miközben azt vizsgálja, miért nem engedhetjük meg maguknak, hogy saját városainkban éljünk. A film főszereplője, Leilan Farha évek óta az ENSZ lakhatásügyi különmegbízottjaként dolgozik. Célja, hogy a világ kormányait elszámoltathatóvá tegye, amennyiben nem teljesítik az ENSZ Alapokmányában lefektetett kötelezettségeket. Milyen kulcsfigurák és milyen tényezők teszik a lakhatást korunk egyik legsürgetőbb megoldandó feladatává?

Delhi Kathputli kolóniája izgalmas, színes, különleges hely. Bábmesterek, bűvészek, táncosok, akrobaták, kígyóbűvölők, más mutatványosok és családjaik lakóhelye. Az elmúlt 50 évben több, mint 2800 család tekintette otthonának, és elősegítette, hogy a tudás és a hagyományok generációról generációra öröklődjenek. Sajnos ez már mind a múlté, mivel a Delhi Önkormányzat a telket értékesítette egy ingatlanfejlesztőnek, aki magasházakkal építette be. A lakókat, akik között sok állami kitüntetéssel is elismert előadót találni, az elmúlt 3 évben egy túlzsúfolt ideiglenes táborban szállásolták el, és mind a mai napig várják a lehetőséget a visszaköltözésre. Jimmy Goldblum és Adam Weber gyönyörűen fényképezett, lenyűgöző dokumentumfilmje hiánypótló mementó Kathputli utolsó napjairól.

A 90 perces utazás során Japán egyik legelismertebb építésze, Ryūe Nishizawa kalauzolja végig a nézőket Tokió utcáin. A SANAA építésziroda társalapítója kedvenc helyszíneit bejárva mutatja be szoros kapcsolatát szülővárosával, melyek érintik a számára meghatározó épületeket és saját építészeti munkáit is. A film rákérdez az építészeti praxis gyökerére, valamint arra, hogy milyen mélyről táplálja és hogyan formálja a képzeletünket az épített és kulturális környezet, amibe belenövünk. A munkát 2020-ban Artistic Vision kategóriában ismerték el a DocAviv keretében, majd a Milan Design Film Festival győztesévé kiáltották ki.

A történet Jane Jacobs író és aktivista, valamint Robert Moses várostervező harcát dolgozza fel, melyben az alulról felfelé történő várostervezési elv ütközött meg a bürokratikus, antidemokratikus megközelítéssel az 1960-as évek New Yorkjában. Matt Tyrnauer dokumentumfilmje egy modern mese a városukért elkötelezett polgárok kitartásáról a hatalommal és fejlesztési terveikkel szemben, egy élhetőbb környezet megteremtése, illetve a helyi közösségek megóvásának érdekében. A film központi kérdése, a városhoz való jog sérülékenysége ma aktuálisabbnak bizonyul, mint valaha.

A NOWNESS egy 2010-ben indult, díjnyertes platform, mely a világ legszínvonalasabb videóit prezentálja a művészet és kultúra területéről. Három építészeti fókuszú sorozatát ajánljuk megtekintésre a rövid és még annál is rövidebb üresjáratokra: az In Residence elismert építészek, designerek és művészek otthonaiba enged betekintést, a Great Gardens több mint egy tucat izgalmas kertet jár körül, a Constructed Views pedig a városi betondzsungelek világába kalauzolja el a nézőket. Emellett persze magának az építészeti szekciónak böngészése is számtalan figyelemre méltó találattal szolgál az említett sorozatokon felül.

Filmek (nem csak) építészeknek 2/2

Cikkinfó