Hanság Tudásház Bősárkányban – Pénzes Klaudia diplomamunkája

Pénzes Klaudia diplomamunkájának középpontjában a természeti erőforrások megőrzése és megismerése áll. A Fertő-Hanság Nemzeti Park területére tervezett többfunkciós kutatóállomás és látógatóközpont koncepciója a természetes környezet és az emberi környezetalakítás kapcsolatára és határhelyzetére épül.  

Helyszín

Bősárkány-község az ország északnyugati részén fekszik, a Hanság szívében. A Hanság a Fertő-tó medencéjének folytatása, korábban egy mocsaras, tavas vidék volt melyet nádas, gyékényes területek uraltak.

A víz egykor a „a kertek aljáig" ért a faluban, az emberek pedig megtanultak együtt élni ezzel. Termőföldek hiányában abból gazdálkodtak, amit a természet adott nekik, ez volt a gyékény. A gyékényezés hagyományt teremtett és munkát adott a környéken élők számára, ma viszont már csak kevesen maradtak, akik őrzik ezt a tevékenységet.

A 60-as években a lecsapolások rengeteg kárt okoztak a környéken. A csatornaásások során a vízzáró rétegeket átvágták, a helyi égeres területeket kivágták, helyükre nyárfát ültettek, ami tovább segítette a térség kiszáradását. A 2000-es évek elején a Fertő-Hanság Nemzeti Park egy élőhelyrekonstrukciós programba kezdett mely során több mint 400 hektárnyi területet árasztottak el; sikerült a régi hansági vízviszonyokat visszaállítaniuk, ez ma a Nyirkai-Hany. Az élőhelyrekonstrukció hatásainak vizsgálata miatt a terület a mai napig monitoring program alatt áll.

Épületem helyszínéül a falu külterületén található Nyirkai-Hany környékét választottam. A telek a Szávíz halastó partján, a korábbi strand területén helyezkedik el. A strand kb. 10 éve bezárt azóta pedig a természet visszavette a területet.

Program

A koncepció alapját a terület határhelyzete és a külső szemszögből történő megfigyelés adta. Az épület az átmenet és a kapcsolat jelképeként szolgál a természet és az épített környezet között. Az épület ezáltal elősegíti környezetünk megfigyelését és megismerését, miközben be is mutatja azt. A programba a helyszínhez kapcsolódva így három funkcionális egységet illesztettem.

Kutatóállomás

A kutatóállomás az élőhelyrekonstrukció közvetlen közelében helyezkedne el, ami megkönnyítené a szakemberek gyakorlati munkáját. Ez a közelség áthidalná a terepen végzett feladatok és a laboratóriumi munkák közti térbeli és időbeli különbségeket.

Látogatók / Ökoturizmus

Az épületben helyet kapott egy nagyobb szabadtéri kiállítás is a túrázók, látogatók számára. A programok és bemutatók fellendíthetik a környék ökoturizmusát, hiszen a terület infrastruktúrája már most is vonzza a kikapcsolódásra vágyókat.

Oktatási egység / Műhely

A műhelyfunkció természetes helyet teremt a hagyományőrzésnek, egy olyan környezetben, ahol a gyékény és a nád még ma is jelen van, így a látogatók az elejétől a végéig megtapasztalhatják a feldolgozás folyamatát. A környék falvaiból, és általános iskoláiból érkező gyerekek lehetőséget kapnak, hogy interaktív keretek között ismerhessék meg az őket körülvevő természetet és a fenntartható gondolkodást.

Beépítés

Az épület a fák között bújuk meg, a tó felé nyílik, majd abban végződik. A két természeti helyzet közötti harmondikus kapcsolatot szimbolizálja. A beépítés tehát az épülethez hasonlóan egy átmeneti teret képez a természetben. A telken belül minél kevesebb beavatkozást szerettem volna létrehozni, így a terület nagy részén hagytam, hogy a természet magától fejlődjön, és az ember csak külső megfigyelőként vegyen részt benne.

Tömeg

A három funkcionális egység az épület tömegalakításában is megjelenik. Labor és műhely található az épület két végében, majd középen van a nagyelőadó, melynek falait megnyitva felnyílik a tér és együtt tud működni a mellette elhelyezkedő átmeneti terekkel. Ezek az állandó kiállításnak adnak otthont. A tömeg lábakra állítva emelkedik el a talajszinttől, így a konzolos tornácokkal egy ellebegő épület hatását kelti, melyre ráerősít a négy irányban konzolos súlyos tetőforma is. Ezzel a "lebegéssel" egy kontrasztos, könnyed külső megjelenést kapott az épület. A tengellyel párhuzamos homlokzatok szimmetrikusak, az üvegfelületek megnyitásával teljesen átláthatók a helyiségek, így szinte az egész épület egy pavilonszerű fedett-nyitott átmeneti térként képes működni.

Szerkezet

Már a tervezés kezdetén fontos volt, hogy az épület természetközpontú megközelítést tükrözzön. Ennek érdekében az épület színei, textúrái, anyaghasználata és egyszerű formavilága harmonizálnak a környezettel. A tartószerkezet szinte teljes egészében fából készült, míg a homlokzati burkolat a (mögöttes tartószerkezetet tükrözve) nagyméretű fa rétegragasztott táblákból áll. A belső falak a helyszínhez és a különleges funkcióhoz illeszkedve fonott gyékényburkolatot kaptak. A tetőfedés nádból készült. A nádkévéket hagyományos két irányú lécváz helyett zárt alapra, konkrétan a CLT tetőpanelre rögzítik, ami jelentősen növeli a tető tűzbiztonságát.

Motiváció

Az épület fő rendeltetését abban fogalmaztam meg, hogy segítse a saját környezetünk megismerését. Ma az emberek egyre kevésbé kapcsolódnak a természethez, ezért fontosnak tartom, hogy megismerjék saját hagyományaikat és múltjukat, valamint azt, hogyan élhetünk úgy a környezetünkben, hogy közben nem roncsoljuk. Nem a természetet kell meghódítanunk, hanem saját korlátainkat legyőzve megtanulnunk együtt lélegezni vele.

/Pénzes Klaudia/