A GfK Hungária Piackutató Intézet építészek és építőipari kivitelező vállalatok vezetői körében végzett országos reprezentatív piackutatása alapján az építészek kétharmada Magyarországon is már a legmodernebb építészeti tervezést lehetővé tevő épületinformációs modellezés (BIM) alapján végzi tervezői munkáját, de ez az arány a beruházó és kivitelező cégek körében alig több mint 30 százalék. A megkérdezettek döntő hányada szerint a piac leginkább innovatív és legkedveltebb megoldása a magyar alapítású GRAPHISOFT budapesti fejlesztésű ARCHICAD szoftvere.
Az építészek, valamint a generálkivitelezéssel és építési beruházásokkal foglalkozó vállalatok körében lebonyolított országos kutatás az első teljes körű iparági felmérés, amely az épületinformációs modellezés (BIM) alapú tervezés ismertségét és elterjedtségét mérte fel. A kutatást végző GfK Hungária Piackutató Intézet nemzetközi sztenderdek szerint elvégzett kutatásának megállapítása szerint az építészek 65 százaléka teljesen, vagy részben ki tudja használni a jelenleg használt tervezőszoftverének BIM-funkcióit, de azért több mint 40 százalékuk igényt tartana BIM-mel kapcsolatos további képzésre, tanácsadásra.
A kivitelezők harmada ugyanakkor nem tudja, hogy pontosan melyek a BIM funkciók, és a közel 20 százalékuk által használt szoftverben nem is elérhető a modell-alapú tervezés. Mindössze 37 százalékuk tudja részben vagy teljesen kihasználni ezt a funkciót.
A piacon elérhető BIM-alapú tervezőszoftverek közül egyértelműen a magyar ARCHICAD a piacvezető márka. A megkérdezett építészek 96 százaléka ismeri, és 73 százaléka jelenleg is ezt a szoftvert használja. A kivitelezők esetében szintén ez a legismertebb márka, ugyanakkor a legtöbb kivitelező a TERC és az MS Office Project megoldásokat használja, az ARCHICAD elterjedtsége körükben 35 százalék. Ez egybevág azzal az előző megállapítással, hogy a kivitelezői piacon a BIM-alapú tervezői megoldások még nem kellő mértékben elterjedtek.
Az ARCHICAD felhasználók elégedettek a programmal, az építészek esetén a felhasználók 72 százaléka teljes mértékben, 23 százaléka inkább, a kivitelezői célcsoportban pedig a felhasználók 92 százaléka teljes mértékben, 8 százaléka inkább elégedett a szoftverrel. A megkérdezett 18-35 év közötti fiatal építészek mindegyike teljes mértékben vagy inkább elégedett volt a szoftverrel.
Noha a megkérdezettek döntő hányada nem tervezi, hogy az elkövetkező két évben lecseréli az általa használt megoldást, ha mégis új szoftver vásárlására kerülne a sor, az építészek körében kiemelkedő eredményt érne el az ARCHICAD, a válaszadók több mint háromnegyede számára ez lenne az elsődleges márka a következő választás során. A kivitelezők esetén kiélezettebb a verseny, ugyanakkor az összes válaszadó legnagyobb hányada (33 százalék) az ARCHICAD-et választaná az első helyen legközelebb, míg a két legnagyobb versenytársat, a TERC-et 23 százalék, az MS Office Project-et pedig 20 százalék választaná elsőként.
A szoftverválasztás során az építészeknek az ár és a kompatibilitás a legfontosabb döntési szempontok, de fontos még az elterjedtség, az innováció, egyéb pénzügyi szempontok (megtérülés, követési díj), a képzés, támogatás, az erőforrásigény és a szoftver ismerete, a tapasztalat is. A BIM-funkció meglétét 28 százalék tartja fontos szempontnak, 20 százaléknak ez a három legfontosabb szempont között szerepel. Magával a szoftverrel szemben a legfontosabb elvárásaik a teljes folyamat támogatása, az ár és a szakágakkal való együttműködés lehetősége. A kivitelezőknél a kompatibilitás, a szoftver-ismeret, a tapasztalat a szoftverrel, a funkciók, valamint az együttműködési lehetőségek a legfontosabb döntési szempontok a megfelelő szoftver kiválasztása esetén, az ár mindössze a hatodik szempont. Magával a szoftverrel szemben a legfontosabb elvárások a költségtervezés, kimutatások készítésének lehetősége, az együttműködés segítése (a szakágakkal, a tervező és kivitelező között), valamint a teljes folyamat támogatása.
Informatikai megoldás esetén mindig érdekes terület a legális szoftverhasználat kérdése. A kutatás külön kitért a hivatalosan megvásárolt, illetve az illegálisan letöltött szoftverek arányára. A legtöbb válaszadó saját bevallása szerint megvette a használt szoftvert, az építészek esetén 29 százalék rendszeresen, közel fele időnként fizet a szoftver-frissítésért is (a nagyobb vállalkozások inkább fizetnek rendszeresen a verzió-követésért is). A kivitelezők esetén magasabb, 51 százalékos a rendszeresen fizetők aránya, 17 százalék fizet időközönként, 24 százalék pedig egyszer megvette a szoftvert és azóta azt a verziót használja (az építészek esetén ez az arány 19 százalék).
forrás: sajtóközlemény
|