Épületek/Középület

Helyhez kötött érték a veszprémi várvölgyben – A Kabóca Bábszínház épületegyüttesének bemutatása

2025.04.22. 18:37

2023-ban, az Európa Kulturális Fővárosa programhoz kapcsolódóan, a piarista gimnázium régi tornacsarnokának bővítésével készült el a multifunkcionális rendezvényközpont a veszprémi várhegy keleti oldalán, a Séd patak völgyében. A komplexum az elkészülését követően a több mint három évtizede működő Kabóca Bábszínház önálló otthona lett, amely így saját épületet kapott. A Zsuffa és Kalmár Építész Műterem tervezte épületet Pongor Soma mutatja be.

1901-ből – öt évvel az előttről, hogy megépült a bábszínház előadótermeként működő, egykori tornacsarnok – származik az a képeslap, amely a veszprémi vár keleti látképét ábrázolja. A várhegy lábánál csak a tetőgerincek és néhány épülettömeg látszik, ám ezek állásából bizonytalanul sejlik fel egy korábbi, a mai állapothoz közelítő beépítés. A képeslap városi tája – az új épületegyüttest tervező Kalmár László bevallása szerint – nem szolgált a tervezés előképéül. A vár keleti lejtője, a városszövet változása egy olyan összetett alaphelyzet, amelyre a tervezői válasz egy hasonlóan komplex és következetes rendszer megteremtése volt.

Még a Kulturális Főváros pályázat elnyerését megelőzően, 2017-ben írt ki a Veszprémi Önkormányzat építészeti ötletpályázatot egy akadálymentes várlift tervezésére. A tervezési helyszín a bevezetőben leírt terület volt, amely bár meredekebb és magasabb, mint a várhegy másik oldala, mégis alkalmasabbnak bizonyult a kitűzött célra még azzal együtt is, hogy a vár ezen oldalán a legnagyobb a kontraszt a lenti és a fenti világ között. Míg fent, a sziklák tetején a Piarista Gimnázium, az Érseki Palota és a Székesegyház monumentális látványa tűnik fel, az alatta húzódó valóságos szakadékban kanyargós kis utcák, régebbi és újabb családi házak és a Séd-patak völgye terül el.

A pályázaton két megosztott I. díjat ítélt meg a zsűri, mindkét pályaművet a Mesteriskola XXIV.. ciklusának hallgatói és mesterei készítették. Ezek közül a megvalósításra kiválasztott terv szerint a várlift több egységre tagolódott és a fogadóépülettől a feljutásig három szakasz különült el, így egyszerre tette jól láthatóvá a feljutás új lehetőségét, mégis a völgybeli településszerkezet kisebb léptékéhez igazította azt.[1]

Ez a korábbi verzió tartalmazott egy másik lényeges mozdulatot is: a völgyben álló, egykor a várbeli gimnáziumhoz tartozó tornacsarnok revitalizációját. Mivel a régi épület a tervezett lift szomszédságában helyezkedett el, a legtöbb pályázó adott javaslatot annak hasznosítására. Bár a pályázat fókusza akkor nem ez a felújítás volt, a nyertes és később megbízott tervező a völgybeli illeszkedést legalább annyira szívén viselte már akkor is, mint a lift kérdését. Ez pedig a későbbiekben különös jelentőségűvé vált.

A tervezés menete nem volt zökkenőmentes, a győztes pályázati terv alapján az engedélyezési terv éppen 2020-ra készült el, amikor megszületett a határozat arról, hogy a várlift mégsem épül meg. Korábban is több szakmai és civil fórumon vita tárgya volt a felvonó, amely ezen a ponton végül kikerült a tervezési programból. A döntés alapján a várvölgybe tervezett gyermekfoglalkoztató, látogatóközpont és kávézó megvalósítása a korábban kialakult koncepcióhoz képest szinte változatlanul megmaradt.[2]

Az épületegyüttes origója a meglévő egykori tornacsarnok épülete, aminek a felújítása a műemlékeknél szokásos gondossággal történt, bár maga az épület nem élvez védettséget. Az eredeti állapot szerint történő rekonstrukció által a régi épület összekapcsolódik a várfal tetején lévő gimnázium homlokzatával, hangsúlyozva a kettő összetartozását. Itt található az előadótér, amelyhez egy galériaszint és nézőtér is tartozik. Emellett a színház előtere és irodák helyezkednek el az épület két végén, míg a tetőtérben a gépészet kapott helyet.

A felújított épület mellett további négy egységgel egészült ki. Az új épületek a meglévő  kisebb tömegekkel hozzák létre azt a már-már képletszerű rendszert, amely egyszerre határoz meg külső, szabad tereket, és teremt meg ezek között szoros kapcsolatot a várfallal párhuzamos tengelyek mentén.

Az utcaképet a homlokzatok ritmusa alakítja, amely fokozatosan engedi feltárulni az épületegyüttes látványát, és a tömbök közt kialakított belső udvarait, míg az utca túloldalán a Polyák György által tervezett társasházak zárják a kialakuló teresedéseket.

A fogadóépület a támfalba simul, itt kap helyet a színház bejárata, ahonnan egy üvegfolyosón át jutunk be az előadótérbe, amelyből ismét feltárul a Piarista Gimnázium fenti látványa, nyomatékosítva annak kompozícióba illesztését.

A három, főépületnél kisebb léptékű, ortogonális rendszerben elhelyezett tömbben a bejárat oldalain a látogatóközpont és a kávézó, míg az udvar távolabbi részén a gyermekfoglalkoztató található. A bejárat előtti zöldfelület külső installációs térként működik, míg az ezt övező burkolt részek egyértelműen jelölik a bejutás útvonalát a színházba. A csarnok előtt az utcaszinthez képest megemelt tér alakul ki, amely szintben a színházhoz csatlakozik. Az udvar kültéri előadások, gyerekprogramok megtartására is alkalmas.

A kiszolgálóépületek szerényebb méretűek a régi tornacsarnokhoz képest, és anyaghasználatban is elválnak tőle. Míg a tornacsarnok egyszerű vakolt felületű, a melléképületek kapják a reprezentatívabbnak ható téglaburkolatot, kifordítva ezzel az alárendeltségi viszonyt, egyben egyértelművé téve az egységes építési periódusokat. Az eresz és nyílásmagasságok összehangoltak, ami segít integrálni a látogatóközpont tömegét a kompozícióba.

Utóbbinak a többi egységtől eltérő lapostetős tömege még a várlift tervezett épületeinek karakteréből öröklődött. Bár tömegképzésével és a többi épület magasságához illesztett párkányával és kerámia homlokzatával a kompozícióhoz kapcsolódik, jelenlegi funkciójában mégis kicsit idegenül hat. Az épületben jelenleg még az EKF-hez kötődő időszaki kiállítás látható, ennek zárásával talán ez a rész is szervesebben tud majd kapcsolódni a bábszínház életéhez.

A terek belsőépítészete az építészeti koncepció letisztult, következetes rendszerét viszi tovább. A fehér falak mellett nyers fa felületek és acél elemek kapnak helyet. A színháztérben három oldali karzat, valamint acél szerkezetű mobil lelátó készült.

A városszövethez illeszkedő kis léptékből és a telepítés kötöttségéből fakadnak azok a kompromisszumok, amelyek elsősorban a látogatói útvonalakkal, illetve a színházon belüli anyagmozgatással, raktározással vannak összefüggésben. Ezek azonban tudatos tervezői döntések eredményeként valósultak meg így, hiszen az épületegyüttes megválasztott léptéke arra is egy hosszú távú válasz volt, hogy milyen érzékeny építészeti beavatkozás tud részévé válni a veszprémi várvölgy összetett világának.

Pongor Soma / BME Építészmérnöki Kar, Középülettervezési Tanszék, Építőművészeti Doktori Iskola

[1] https://epiteszforum.hu/kepzelt-riport-egy-palyazat-epiteszevel
[2] https://www.veol.hu/helyi-kozelet/2020/11/sokba-kerulne-nem-epul-meg-a-veszpremi-varlift

Szerk.: Borenich Levente