Hengermalom – II. rész: Kelesztés

Az Építész Stúdió és a Valyo csapata azon dolgozik, hogy az egykori Budai Hengermalom területét Dél-Buda átalakuló környékének kulturális központjává tegye. A kétrészes cikk első részében az építészeti eszköztárról volt szó, a második részben az átalakulás folyamatát tervező Valyo ad betekintést az első év munkájába. Ami elsőre egy hétköznapi épület-újrahasznosításnak tűnik, valójában köztér és magánterület összetett viszonyába, a magánérdekek és közös terek létrehozásának összehangolásába ad betekintést.

A közel húsz éve parlagon heverő malmot 2021-ben vette meg a Beltex ingatlanfejlesztő és üzemeltető cég. A területre az építész stúdió korábban átfogó történeti, hasznosítási előkészítő anyagot dolgozott ki, és egy, a lehetőségeket megmutató koncepciótervet is készítettek. A Valyo megbízása a nagyobb átalakítások előtti átmeneti használat előkészítésre szólt, az ezzel kapcsolatos tervezésre és koncepcióalkotásra.

A féléves folyamat során több terület szakértőivel is konzultáltunk: kulturális menedzsmenttel, ingatlanfejlesztéssel, építészettörténettel foglalkozó szakértőket, hasonló helyek üzemeltetőit, helyi érintetteket és a városban működő kreatív szervezeteket is bevontuk a közös gondolkodásba. A lehetséges funkciókat a környéken élők és dolgozók igényei szerint, velük együttműködve határoztuk meg. A Kelesztés nevű pop-up eseménysorozat programja is ezt a közös gondolkodást és formálódást támogatta. Mindeközben az építész stúdió folyamatosan közreműködött az építészeti beavatkozások tervezésében. Az év végére elkészült programcsomag épít a korábbi építészeti koncepcióra, vázolja a lehetőségeket a következő 4-15 évre, és kitekintéseket tartalmaz a lehetséges folytatás irányairól.

A rövid távú használatok vizsgálata mellett nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy milyen hosszabb távú fejlesztéseket katalizálhatunk a helyszínen. A cél az volt, hogy ne csak egy átmeneti helyzetre tervezzünk, hanem olyan folyamatot vázoljunk fel, ami hosszú távra átpozícionálja a területet és évtizedekre megalapozza a működést.

Kontextus
A városi kontextus ismerete nagyon fontos ahhoz, hogy megértsük, miért éppen most jött el az ideje egy ilyen komplex átalakulásnak. Két dolog ad kiemelt jelentőséget a helynek, az egyik, hogy itt van Budapest egyik leggyorsabban átalakuló környéke, másrészt, hogy itt van az egyik legjobb adottságú, szinte megközelíthetetlen, természetközeli Duna-part a városban.

A Hengermalom környékén történő fejlesztések jellemzően stratégiai koncepció nélkül, leginkább ingatlanpiaci érdekek mentén valósultak meg. Ma még jellemzően gazdasági (kereskedelmi, logisztikai, ipari) funkciók találhatók itt, azonban a Szerémi út és a Duna-part közötti területek gyors változáson mentek keresztül az utóbbi években. A korábbi külvárosi jelleget lakóparkok és irodaházak váltották fel, a folyamat pedig egyre gyorsul – a következő években 15.000 új lakás és 30.000 új munkahely jön itt létre. Mindeközben közlekedési, infrastrukturális fejlesztések alig követik a városrész fejlődését.

Ha sikerülne ezeket az erőket a Duna-part másfajta használata felé fordítani, az példát mutathat más városrészeknek is, hogyan lehet egy egészséges, természetközeli viszonyt kiépíteni a folyóval. Ezt szolgálná a Hengermalom úttól egészen az Árasztó-partig lévő feltáratlan partszakaszok rehabilitációja, ahol egy olyan parti sétány és köztérrendszer alakulhatna ki, ahol az itt lakók, az itt dolgozók találkozhatnak, kikapcsolódhatnak. Az átalakulás katalizátora a Hengermalom lehet, ami a feltáratlan Duna-parti részek kapuját adhatná a jövőben.

Közös tervezés
A Hengermalom projekt előkészítésénél szerettük volna minél mélyebben megismerni a környezetben lakók és dolgozók véleményét. Egy újonnan létrejött közösségről van szó, aminek nincsenek még kialakult közösségi terei, vagy csak erősen kontrollált magánterületeket látogatnak, ezeken a tereken pedig nem lehet például a közterületeken megszokott módon standolni vagy kérdőívezni. Beléptünk a most alakuló helyi Facebook-csoportokba, itt kezdtük el bevonni a környékbelieket, később pedig a már bekapcsolódó lakók is segítették az elérést. Összesen 401 kitöltés érkezett a kérdőívünkre, a válaszadók közel kétharmada (266 fő) a Hengermalom környékén vagy a XI. kerület más részein él.

A kérdőívet kitöltők visszaigazolták, hogy a gyerekek fontos célcsoportja lehetnek a helyszínnek, 45%-uk igényt tartana gyerekbarát funkciókra, ezen belül a felüknek van 0-3 év közötti gyereke. Fontos igényként jelent meg a természetközeliség megtartása, a szabadon használható terek kialakítása is. Míg a környékbeli szolgáltatások jellemzően specializáltak és egy exkluzív közönség megszólítására törekednek, a lakók kifejezetten a hétköznapiságot, az egyszerűséget említették fontos vágyként.

A kérdőíven felül két helyszíni workshopot is rendeztünk a környékbeli lakóknak. Az alkalmakon 12-20 résztvevő jelent meg, közöttük többen helyi (Buda-parti) lakosok és munkavállalók. Velük együtt gondolkoztunk művészeti foglalkozásokról, tematikus piacokról, közösségi munkahelyekről és a Duna-part kiaknázatlan lehetőségeiről. Az összegyűjtött igények és ötletek visszaigazolták, hogy a Hengermalom környéke számos lehetőséget rejt a közösségi élet, a kulturális és szabadidős programok, valamint a családbarát szolgáltatások fejlesztése szempontjából.

Egy ekkora projekt csak sok szereplő együttműködésével valósulhat meg, ezért már a koncepcióalkotás során megkezdtük a potenciális partnerek felkutatását. A folyamat során döntéshozókkal, szakértőkkel, és lehetséges bérlőkkel egyeztettünk. Az érdeklődő partnereknek létrehozott kérdőívünket több mint 130 jelentkező töltötte ki. Közülük sokan műtermet, műhelyteret keresnek, de rengeteg különböző funkció merült fel a beltéri kertészettől a kezdő vállalkozásokat segítő inkubációs központig. A jelentkezőknek külön bejárásokat tartottunk, és a további lépésekben is építünk az így létrejött kapcsolatainkra.

Kelesztés – akciókutatás
A kutatás egyik legnagyobb hatású eleme a Hengermalom pop-up megnyitása volt a 2024. október 11. és 19. között megrendezett Kelesztés programsorozat keretében. Hála az épületkomplexum önmagában is kuriózumnak számító ideiglenes megnyitásának, a változatos kulturális, gasztronómiai, közösségi és szakmai programoknak, a Budai Hengermalom egy hét alatt sokaknak felkerült a mentális térképére: elhagyatott ipari területből, saját identitással rendelkező, mindenki számára nyitott hellyé vált.

A programsorozat egyik legfontosabb célja az volt, hogy bemutassa a Hengermalomban, mint helyszínben és kulturális célpontban rejlő lehetőségeket a közönség és a potenciális bérlők számára. A fesztivál során különböző műfajokat, célcsoportokat és programokat ötvöztünk, amelyek sokszínűsége tükrözte a helyszín és a projekt alapvető nyitottságát és befogadó jellegét. A programok széles spektrumának köszönhetően a fesztivál különböző érdeklődési körű, korú és hátterű embereket vonzott, és számos pozitív visszajelzést eredményezett mind a látogatók, mind a partnerek részéről.

A program és a koncepció kidolgozása során ügyeltünk arra, hogy amellett, hogy meglévő partnereinket és a potenciális, saját közönséggel rendelkező jövőbeli partnereket becsatornázzuk, olyan feltörekvő művészeknek és kezdeményezéseknek is teret adjunk, akik ötleteikkel még színesebbé tehetik a helyet. Az eredmény egy olyan fesztivál lett, mely során a Hengermalom  zenével, performanszokkal, beszélgetésekkel, kézműves és gasztronómiai workshopokkal, urbanisztikai témájú előadásokkal, sétákkal, piaccal, sport és szabadidős programokkal telt meg, és nem utolsósorban kultúrára és közösségi élményekre vágyó városlakókkal.

Az esemény koncepciónak kialakításakor fontos szerepet kapott az interjúkból, beszélgetésekből, kérdőívekből kirajzolódó potenciális használók valós igényeinek figyelembevétele, és olyan térhasználati lehetőségek felmutatása, amelyek akár a hosszú távú használatba is beépíthetők. A Kelesztés tehát nem pusztán fesztivál, de a kísérletezés és helyteremtés fontos eszköze is lett. Megszervezése és megvalósítása hozzájárult ahhoz, hogy a Hengermalom tereit és lehetséges funkcióit ne csak a tervezőasztal felett, hanem élesben is kipróbáljuk, és a levont tanulságokat a koncepció továbbfejlesztésébe integráljuk.

A piacok, épületbejárások, gyerek és szabadidős programok nagy érdeklődésre tartottak számot a közelben élők körében, örültek, hogy végre történik valami a környéken. A kortárs képzőművészeti kiállítások, installációk, zenei programok és az új hely varázsa miatt a város más kerületeiből is kilátogattak a budapesti kulturális élet meghatározó alakjai és közönségük, akik rengeteg potenciált láttak a Hengermalom projektben. A szakmai workshopok-nak, beszélgetéseknek, épületbejárásoknak köszönhetően a projekt bekerült az urbanisztikai, építészeti szakmai diskurzusba. A Kelesztés fontos hozadéka volt, hogy nem csak a nagyközönség, de a lehetséges  (előzetesen felkeresett) bérlők is testközelből megismerhették a terekben rejlő potenciált. (A fesztivált követően rengeteg megkeresés érkezett újabb érdeklődőktől).

Továbblépés
A következő szakaszban a Hengermalom közös tereinek kialakításán, használatba vételén van a hangsúly, hogy a helyszín egyre hosszabb időszakban hozzáférhető maradjon a nagyobb beruházások megkezdéséig. Cél a Kelesztés által felpezsdített érdeklődés továbbvitele, és a Hengermalom vonzó köztérként és kulturális helyszínként való tematizálása a helyi közösség és a városlakók számára. A hely és a márka épülése mellett a legfontosabb cél a Malom épület-rehabilitációjának előkészítése, de olyan tevékenységek is megjelennek már ebben az ütemben, amik lehetővé teszik az  önfinanszírozást az átmeneti időszakban.

Ebben az időszakban a hely taktikus urbanisztikai eszközökkel, helyteremtési technikákkal közösségi térré válik, miközben az épületekben a beavatkozások minimálisak maradnak. Kisebb fejlesztések indulnak a közös tereken, amelyek stabil alapot nyújtanak a későbbi nagyobb beruházásokhoz. Saját szervezésű programok által olyan kulturális és kreatívipari szereplők jelennek meg, akik amellett, hogy értékteremtő tevékenységükkel formálják a hely arculatát, később akár bérlőkké is válhatnak.

A remélhetőleg nyártól induló néhány éves időszak éppen azért fontos, hogy a nagyobb beruházásokkal járó, következő szakasz sokkal megalapozottabb programmal indulhasson, és azok a szereplők váljanak hosszú távú partnerekké, akik a kísérleti elemekben már részt vettek. Így a látogatók szemszögéből ez a két ütem nem válik el élesen egymástól, más eszközökkel, de a későbbiekben is organikusan folytatódhat a Hengermalom rehabilitációja.

Összefoglaló

A kutatási időszak után 2025-től a Valyo csapata elkötelezetten dolgozik azon, hogy a Budai Hengermalom területe egy új típusú köztérként éledjen újjá. A szétszabdalt tulajdoni viszonyok és a magánérdekek ellenére igyekszünk közös hangot teremteni a környék szereplői között, hogy megmutassuk, együttműködéssel és kreativitással olyan tér hozható létre, ami egyszerre szolgál a környék találkozóhelyeként és ad otthont a város értékteremtő szervezeteinek. A Hengermalom fokozatos életre keltése nemcsak Kelenföld szelídebb átalakulását inspirálhatja, hanem a város egészének példát mutathat a folyóparti területek és az ipari örökség lehetőségeinek kiaknázásában.

Győrfi Dániel

 

Szerk.: Borenich Levente