Az újbudai önkormányzat és a civilek is perlik a kormányhivatal jóváhagyó döntését, ami már nem is az első, habár a korábbit hatályon kivül helyezték. December elején ugyanakkor fakivágási és bozótirtási munkák kezdődtek az érintett terület egy részén, amit további munkafolyamatok követhetnek.
November 21-én jelentette be az újbudai vezetés, hogy bíróságon támadják meg a Déli Körvasút engedélyét, mivel nem teljesíti a korábbi bírósági döntésben foglaltakat a beruházás november 11-én kiadott, újabb környezetvédelmi engedélyének alapját képező hatástanulmány, amelyben szerintük továbbra is komoly hiányosságok vannak.
Közleményükben azt írták: "a Fővárosi Törvényszék a korábbi környezetvédelmi engedélyt megsemmisítő határozatában részletesen kitért arra, milyen szempontok alapján kell elkészíteni a hatástanulmányt, ezeket a beruházó azonban nem, vagy csak részben vette figyelembe. A vizsgálat egyebek mellett nem tér ki a lehetséges alternatíva, a hőhatás és a hőszigethatás vizsgálatára, a zajvédelemre, illetve a természetkárosító hatásokra sem. Az önkormányzat már a megismételt engedélyezési eljárás során is jelezte a hatóságnak a hiányosságokat, hangsúlyozva, hogy nem támogatja az engedélyt, ha nem felel meg ezeknek a feltételeknek."
Céljuk megakadályozni az "át nem gondolt, környezeti szempontból több mint aggályos beruházást", amely az építéssel, majd az üzemszerű működéssel túlzott környezetkárosítást okozna. Hozzátették ugyanakkor, hogy nem a vasúti személyforgalom fejlesztését ellenzik, hanem a nem budapesti célú tranzit teherforgalom alternatív vasútvonalra helyezésével kívánják elérni az optimális, a meglévő környezetet és a kialakult természeti értékeket legkevésbé érintő műszaki megoldást. A jelenlegi tervek szerint ugyanis évente 51 ezer tehervonat haladna át a kerületen.
A Pest Megyei Kormányhivatal december 16-án közzétett hirdetménye szerint a keresetet már be is nyújtották. Ebben a bíróságot arra kérik, hogy a hatóság által kiadott környezetvédelmi engedélyt helyezze hatályon kívül, szülessen új határozat egy új eljárás során. A beadvány szerint a törvényszéknek iránymutatást kellene adnia a kormányhivatalnak többek között arra vonatkozóan, hogy
Emellett azonnali jogvédelmet kértek, és azt, hogy a bíróság rendelje el a novemberben hozott határozat halasztó hatályát, ellenkező esetben ugyanis elkezdődhet/folytatódhat a beruházás előkészítése.
Az iratban felidézik, hogy az első környezetvédelmi engedélyt még 2020-ban adta ki az ügyben eljáró Érdi Járási Hivatal a Nemzeti Infrastruktúra Zrt. kérelmére, ennek alapján építési engedélyt is kapott a projekt, és már a kivitelezésre kiírt közbeszerzés is lezárult 2021 végén. Ám a bíróság idén februárban megsemmisítette a környezetvédelmi engedélyt - miután civilek megtámadták azt -, és új eljárásra kötelezte a hatóságot. Utóbbi augusztusban indult, az újbudai önkormányzat ügyfélként vett benne részt és tett észrevételeket.
Az építési engedély még mindig hatályos, habár az alapját adó környezetvédelmi engedélyt már megsemmisítették. December elején fakivágási és bozótirtási munkák kezdődtek, és részmunkaterület-átadás is történt ekkor. A NIF Zrt. közösségi oldalán adott erről hírt rövid posztban: "A Ferencváros – Kelenföld vasútvonal kapacitásbővítésének építési munkái (továbbiakban: Déli Körvasút kapacitás bővítése) projekt előkészítéséhez kapcsolódóan a kivitelezési munkákkal érintett - MÁV kezelésében lévő - vasúti területeken várhatóan 2022. december 5-től fakivágási, bozótirtási munkák kezdődnek. Pesten a Gubacsi úttól a Déli összekötő vasúti híd irányába a vasúti töltés mindkét oldalán, majd Budán folytatódik Kelenföld állomás irányába. (...) A kivágott fákat a kivitelező pótolni fogja a kezelőkkel egyeztetett mennyiségben" - írták.
Néhány napja egy kisfilmet osztottak meg a vasút környezetének tervezett kialakításáról - habár hozzáteszik, hogy a környezetrendezés jelentős részben csak a vasútfejlesztés után tud megvalósulni, mert számos érintett terület a kivitelező felvonulási területe lesz. "A tervezés eddigi folyamata a lakosság és a kerületi önkormányzat tájékoztatásával és bevonásával, a közösségi tervezés alapelveit felhasználva történt. A tervezés még jelenleg is folyamatban van", írják a bejegyzésben. "A tervezési feladat elsődleges célja a vasúti beruházás környezetében, a fejlesztés által érintett terület északi és déli oldalán a zöldfelületek megújítása, térbeli és funkcionális bővítése a Hamzsabégi út zsákutcás végétől a Dunáig terjedő park létrehozásával. Ez magában foglalja az újonnan kialakítandó zöld terület városi környezetbe való illesztését olyan funkciókkal, amelyek jól szolgálják az itt élők mindennapjait (többek között: pihenőhelyek, játszóterek, sportpályák és fitnesz pontok, illetve kutyafuttatók). A tervező egy olyan koncepciót dolgozott ki, amelyben a vasúti építmények hozzájárulnak a városkép javításához és a rendezettebb közterületek kialakításához, valamint a biztonságos gyalogos és kerékpáros kapcsolat megteremtéséhez."
A közel ezer fa kivágása ellen helyi civilek is tiltakoztak - már nem az első alkalommal, hanem gyakorlatilag 2020 óta -, illetve a XI. kerületi önkormányzathoz hasonlóan ők is jogi úton támadták meg a kormányhivatal jóváhagyó döntését. December 15-én pedig László Imre újbudai polgármester közösségi oldalán tudatta, hogy az aznapi fővárosi közgyűlésen felkérte Karácsony Gergely főpolgármestert, hogy csatlakozzon a perhez, aki válaszában támogatásáról biztosította.
A déli körvasút ügyében már Lázár János építési és közlekedési miniszter is megszólalt, aki az Átlátszó cikke szerint azt mondta: nem vitatható, hogy a beruházás "nem teszi könnyűvé az ottani életet", és hogy környezetterhelő hatása van. A miniszter az önkormányzat, az ott élő emberek, a kormány és az EU közti kompromisszum megtalálása érdekében az újbudai polgármesterrel tárgyalna. Jelezte továbbá, hogy ha nem lesznek jogerős engedélyek 2023. január 22-ig, akkor ezt a beruházást nem lehet megvalósítani EU-s forrásból.