„A műemlék épületek esetében a komolyabb hibáknak, a nagy költséget igénylő felújításoknak, javításoknak jól észrevehető előjelei vannak, évekkel korábban láthatóak az első károsodások, hiszen többnyire azért következik be a baj, mert ezeket nem orvosolják. Egy évről évre megismételt felülvizsgálattal azonban fel lehet hívni a tulajdonosok figyelmét az akkor még kisebb hibákra, azok kijavítási lehetőségeire, sőt arra is, milyen következményei lesznek, ha elmulasztják a javítást” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Cselovszki Zoltán, a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ elnöke. Hozzátette: ezek a szakértői csapatok Hollandiában a Monumentenwacht keretén belül már évtizedek óta nagyon jól működnek, a műemlék-tulajdonosok igényt tartanak a segítségükre és az odafigyelésnek hála mérhetően jobb lett a védett épületek általános állapota. Hiszen gyakran egy elmozdult cserép, eltömődött ereszcsatorna, kisebb vakolathiba vezet évek alatt több százezer forintos kárhoz.
„A szakértői csapatok átvizsgálják az ingatlant pincétől a padlásig, majd írásos jelentést kap a tulajdonos. Ebben szerepelnek a fellelt hibák, valamint az is, hogy azok miként javíthatók ki, illetve milyen következményekkel jár, ha ezt elmulasztja. Azonban nem büntetnek, nem a felsőbb hatalom megrovását érzi a gazda, hanem segítséget kap. Azt hiszem, erre van a legtöbbször szükség” - véli az elnök.
Ugyan az örökségvédelem újrahangolásának gondolata többször is felmerült az elmúlt évtizedben, most csaknem a gyakorlati megvalósítás küszöbére ért a szemléletváltás. Március 6-án Egerben tartanak majd konferenciát a szakemberek városi önkormányzatok részvételével. A nemzetközi tanácskozás apropója a HERMAN-projekt, amelynek a célja a fenntartható és hosszú távú örökséggazdálkodási modellek összegyűjtése és tesztelése. A 2012 és 2014 között megvalósuló projektet kifejezetten városi környezetben tesztelik, ennek bemutatására a konferencia résztvevői számára szakmai bejárást tartanak majd az Eszterházy Károly Főiskola, vagyis a Líceum épületében.
A Forster Központ a projekten belül a Monumentenwachtot, vagyis a magyar viszonyokhoz szabott Műemlék-figyelő szolgálatot, valamint a „Talking Monuments”-et, az örökségi értékek számbavételét, a helyi lakosság bevonásával történő kreatív bemutatását valósítja majd meg pilot jelleggel Egerben az elkövetkező hónapokban. Mindez példája lehet annak az elnök szerint, hogy az örökségvédők igazán partneri viszonyt alakítsanak ki a tulajdonosokkal, üzemeltetőkkel.
szöveg, fotó: Kovács Olivér
forrás: műemlékem.hu