Időkapszulákat találtak a gödöllői Erzsébet-szoborban

Feltárult a gödöllői Erzsébet királyné-szobor története a benne talált emlékiratok révén, amelyekre a mesterek az idén 110 éves műalkotás restaurálása közben bukkantak. A szobor újraavatása és a felújított Erzsébet-park átadása az évforduló napján, 2011. május 19-én lesz.

Előzmények
Erzsébet királyné halála után, 1898. november 6-án szoborbizottság alakult Gödöllőn, hogy önálló szobrot állítsanak a szeretett királynénak, amelyre végül 1901 májusában került sor.  110 évvel az avatás után, 2011-ben a Norvég Alapnak köszönhetően sor kerülhetett a szobor felújítására. A restaurátori munkák során a szoborban egy időkapszulát találtak.

 

 

1901
Az 1901-es időkapszulában a következő pergamenre írt szöveg található:

„Az Erzsébet szobor talapzata zebegényi trachitból készült s három lépcsőfokon, nyolcz szögű formában emelkedik 3 méter magasra. A lépcső alján pompás bronz koszorú van, melyet Kapczy Vilmos hitvesének, szül. Prepeliczay Irénnek kezdeményezésére a Gödöllői nők megbízásából készített Róna József. A koszorú szalagjának ez a felírása: A gödöllői nők szívében örökké élni fog emléked.

A talapzat felső része oszlopfejszerűen van kiképezve; nyolcz oldalát kőből faragott, részben aranyozott virágfüzérek díszítik. Felirata a következő:
Az oszlop előlapján: Erzsébet királynénk.
Az oszlop hátlapján: Közadakozásból 1901.

A szobor leleplezése nagy ünnepély keretében a folyó év május hó 19. napján fog megtörténni s kilátásba helyezte megjelenését ez alkalomra I. Ferenc József apostoli királyunk s a legmagasabb uralkodó háznak több tagja is. Az ünnepségen, melyen a budai dalárda a Ganz-gyári dalkörrel egyesülten fog közreműködni, részt vesznek: a magas kormány, a törvényhozás, Pest vármegye, Budapest székesfőváros, a szomszéd községek s Gödöllőnek minden lakója.  

A szoborbizottság a leleplezés ünnepére Emlékkönyvet íratott Ripka Ferenc végrehajtó bizottsági elnökkel, melyben a kegyes és jó királyné gödöllői életét kívánta az utódoknak megörökíteni, s amelynek árusítása után befolyó összeget a bizottság, vagyonának fölöslegéhez csatolva Erzsébet királyné alapítványt fog létesíteni a gödöllői szegény sorsú iskolás gyermekek segélyezésére.

Jóleső, benső érzéssel, édes, fájó könnyel munkálkodtunk ennek az emlékműnek a megteremtésén, mert hisz egyetlen vigaszunk, egyetlen büszkeségünk, hogy emléket állíthatunk Neki, Magyarország legjobb királynéjának ezen a helyen s hogy e műben dicső emlékezetét fennen megőrizhetjük, hogy amit Ő magasztos lélekkel imádott, a nagy természetet, dicső emlékének megőrzőjévé, emlékszobrának méltó keretévé avathatjuk.

Ti pediglen derék utódaink, ha ezen legnemesebb érzelmeinkkel állított emlék, melyet mi szent ereklyeként fogunk őrizni s amelynek szeretettel való gondozására titeket is kérünk, a századok súlya alatt mégis romba dőlne, állítsátok azt fel újból a magyar haza mindenkori védőangyalának, Erzsébet legjobb királynénknak emlékére s még haló porainkból is hálás köszönetünk száll érte felétek.  

A magyarok Istene áldjon benneteket!

Kelt Gödöllőn, az Úrnak 1901. évi május hó 1-ső napján”

1951, 1964
1951-ben ledöntötték a szobrot és elszállították. Hosszú idő múlva, lakossági bejelentés alapján fogták el a tetteseket. A szobor rossz állapotban került elő, a feje le volt törve, a melle behorpadva. Lakossági nyomásra a községi tanács úgy döntött, hogy engedélyezi a szobor újbóli felállítását, de a legnagyobb csendben, minden átadási ünnepség nélkül. Gesztesi József lakatos hozta rendbe a szobrot, amit 1964. július 13-án állítottak vissza a helyére. Ez alkalommal is elhelyeztek egy időkapszulát a szobor alatt a következő szöveggel:

„Emlékirat. E szobrot barbár kezek 1951-ben egyéni haszonleséséből ledöntötték. A tettesek ellen bűnvádi eljárás indult és megbűnhődtek bűneikért. A Községi Tanács VB-je 1964 májusában megbízta Csiba József VB-tagot a visszaállítással. Hosszú huzavona után 1964 júliusában e megbízatásnak a nevezett eleget tett.  

Ekkor hazánkban a szocialista társadalmi rend felépítése volt a cél. Gödöllőn nagyarányú építkezések folytak és az Agrártudományi Egyetem, valamint a Humán Oltóanyag Gyár építése volt folyamatban. A vezető párt a Magyar Szocialista Párt volt, melynek élén Kádár János állott, aki az 1956. évi ellenforradalom után mint a vezető került az ország élére.

A Községi Tanácsot Tury Nagy Sándor VB-elnök irányította. Titkára: Berze Á. János, elnökhelyettes Nádaski Sebő volt. A Járási Tanácsot de Gyetvai József, a járási párt VB-t Nemes István vezette. Országgyűlési képviselőnk volt: dr. Baskai Tóth Bertalan és Szabó Gusztáv.

A ledöntött szobor restaurálását Gesztesi József lakatos kisiparos és Stogl Béla szobrász végezte társadalmi munkában.

A lakosság körében a 13 év alatt többször felvetődött a gondolat a szobor visszaállítása érdekében. Számtalan tanácsülésen hangzott el a kívánság és tették szóvá a szobor visszaállításának fontosságát.

Kelt Gödöllőn, 1964. július 13-án.”

2011
Erzsébet királyné szobrának és ezzel együtt a felújított Erzsébet-parknak az átadására az eredeti avató ünnepség után pontosan 110 évvel, 2011. május 19-én kerül sor. A szoborba a két időkapszula mellé egy harmadik időkapszulát is elhelyeznek, az újraavatás tiszteletére.

G. Merva Mária
a Gödöllői Városi Múzeum igazgatója