Az 5%-os lakásáfa visszaállítása, a nagy volumenű állami és önkormányzati beruházások ösztönzése és a hivatali hatóságok folyamatos háttéradminisztrációs működése szükséges ahhoz, hogy az építőipar elkerülje a leállást és az átmeneti lassulás után újra felfelé ívelő görbét mutasson. Építőipari szereplőket kérdeztünk az elmúlt időszak tapasztalatairól.
Az elmúlt két hónapban jelentősen átformálta a világ működését a COVID-19, vagyis a koronavírus következtében kialakult pandémia. Annak érdekében, hogy megállítsuk a járvány terjedését és megvédjük az emberi életet, a világ nagy része le-, be- és elzárásokkal reagált. A jelenlegi helyzetben az otthoni munkavégzés és a digitális rendszerek fejlesztése vált kulcsfontosságúvá. A kényszerleállások és zárlatok súlyos gazdasági következményeket és visszaeséseket is hozhatnak magukkal, melyek hatása lehet, hogy hosszú távon lesz érezhető.
Vannak ágazatok, melyek a járványhelyzet első szakaszában megérezték a negatív hatást: a turizmus, a szolgáltatóipar szektorában dolgozók megélhetése egyik napról a másikra lehetetlenült el. De mi a helyzet azokkal az ágazatokkal, ahol a koronavírus hatása lassan bontakozik ki? Az építőipar ilyen, azonban kérdés, hogy itt milyen mértékben beszélhetünk negatív hatásról és mindez miben nyilvánul meg? A járványhelyzet elején megkérdeztük a hazai építészirodákat, hogyan reagálnak a helyzetre, most megkérdeztük az építőipari szereplőket, hogy az elmúlt időszak milyen hatással volt cégükre, hogyan látják a szektor jelenlegi helyzetét és milyen stratégiákkal lehet pozitívan „túlélni" a korlátozások szülte lassulást. Kíváncsiak voltunk arra is, milyen szakmai, szakpolitikai vagy kormányzati segítségre van szükség ahhoz, hogy az építőipar elkerülje a leállást.
Az otthoni munkavégzés, az egy térben tartózkodók távolságtartása, a munkaterületek fertőtlenítése, higiénés szabályok betartása és a testhőmérséklet mérése már nem újdonság. Elmondható, hogy az építőipar minden szereplőjének elsődleges a munkavállalók védelme: az egészségügyi helyzetre való tekintettel minden kötelező óvintézkedést megtettek, emellett azt is szem előtt tartják, hogy a kollégák munkahelyét megőrizzék, éppen ezért fokozott biztonsági intézkedések mentén, de a szektor szereplői folyamatosan dolgoznak, és ahogy többen is elmondták, „mindenki dolgozni akar." A munkát az is lehetővé teszi, hogy Magyarországon nem vezettek be olyan szigorú intézkedéseket, melyek a piac leállásához vezettek volna. Ahogy a társadalomnak, úgy a gazdaságnak is adaptálnia kellett az új helyzetet. A kezdeti pánikvásárlások és az érzékelhető betárazás (Az újHÁZ Centrum és a PERI is forgalomemelkedést tapasztalt az első hetekben.), a szakadozott anyagellátás és az otthoni munkavégzés mára stabilizálódott, a szektor különféle alternatív megoldásokat dolgozott ki annak érdekében, hogy a körülmények ellenére is profitáljanak.
„Ebben a helyzetben több idő jut a kollégák képzésére. Webinárium, e-tréning és oktatóvideókkal megvalósíthatóvá vált a belső képzés, erősödött a partnerkapcsolatok rendszere is. Abban bízunk, hogy ennek köszönhetően, amikor újra nyitottabbá válik minden, akkor még erősebben tudunk jelen lenni a piacon." – mondta el Szalai Sándor, a fischer Hungária Bt. ügyvezetője. A digitális technológia és az internet adta előnyök alkalmazása más cégeknél is előtérbe került, többen fontolóra vették, hogy a feloldások után munkakultúrájuk része marad a home office és a videókonferenciák rendszeres alkalmazása, hiszen amellett, hogy az utazással időt spórolnak meg, a környezeti terhelés is csökkenthető. Az elmúlt években az építőipar hatékonyságának növelésében a digitális technológiák is közrejátszottak, ugyanakkor a bennük rejlő potenciál kevésbé terjedt el – a jelenlegi helyzet ezen fordított.
„Ígéretes folyamatok indultak el az elmúlt években, de iparági szinten alig látszik a digitalizáció adta előnyök kihasználtsága, pedig akár kétszámjegyű százalékban kifejezett hatékonyság növelést lehet vele elérni. A koronavírus helyzet egyik üzenete éppen a digitális átalakulás alapszükségletté válása. Az jöhet ki erősebben a jelenlegi válságból, aki stratégiai eszközként tekint a digitalizáltságra. A mi iparágunkban ez eszköz és nem cél, éppen ezért a jelenlegi – még a legprogresszívebb cégeknél is – megközelítőleg 1-1,5%-os bevételarányos digitalizációra/innovációra fordított összeget jelentősen megnövelve tudunk felzárkózni más szektorokhoz." – jegyezte meg Báthory Balázs, a Market Építő Zrt. innováció és stratégiai fejlesztésekért felelős vezérigazgató-helyettese.
Márciusban az építőiparban is érezhető volt az a nyugtalanság és bizonytalanság, ami eluralkodott a társadalmon, jellemző volt a betárazás – az ügyfelek több anyagot vásároltak, mint amennyit valóban igényeltek –, de vannak cégek, melyek ennek eredményeként forgalomnövekedést tapasztaltak. A nyugat-európai országok az intézmények és határok lezárása mellett döntöttek, ezt követte végül – részben – Magyarország is. Ezáltal a szektorban is megjelentek a koronavírus-járvány kedvezőtlen gazdasági hatásai: az ellátási láncok szakadozása, a külföldi építőipari munkások hazautazása, a határidők csúszása, az import anyagok árnövekedése – átmenetileg – fennakadásokat, lassulást okozott. Ugyanakkor az élet nem állt meg: több cég is elmondta, alapanyaghiányt nem tapasztalnak, csak az extrém különleges anyagoknál, illetve új anyagbeszerzési lehetőségeket kerestek és többször veszik igénybe a hazai termékeket. Egy-egy építkezés esetén a lassulás szűk keresztmetszetét a munkaerőhiány jelentheti, azonban a vendégmunkások helyett a külföldről hazatérő magyar dolgozók – a szigorú kéthetes karantén letelte után – tompítottak a helyzeten. „Színesíti a képet, hogy sok magyar vendégmunkás tért haza Nyugat-Európából, akik szeretnének dolgozni, ők magasabb minőségű szaktudást hoztak haza, mint ami általában itthon elérhető." – jegyezte meg Ézsiás Miklós, a PERI ügyvezetője, akik egyébként anyaggazdálkodás terén a meglévő kapacitással dolgoznak, újrahasznosítanak.
Az építőipar a gazdaság egyik húzóágazata. Miközben számos más szektor leállni kényszerült, az ingatlanfejlesztések továbbra is hozzájárulnak a hazai gazdaság ellenállóképességének növeléséhez, jelentősen képesek csökkenteni a koronavírus miatt kialakult gazdasági válság negatív gazdasági hatásait. Egy ilyen krízis felszínre hozza a lehetőségeket, ugyanakkor megszűri a szereplőket. Szükség van a tanulságok, következtetések levonására, amely segít a jövőbeli jó döntések meghozatalában. „Szerintünk az iparág kihozza a jelenlegi helyzetből a maximumot és nagyon hamar vissza fog állni a régi kerékvágásba. Tény, hogy a hasonló válság helyzeteknek mindig van piactisztító hatása is. Sajnos a kicsik, akik nem tartalékoltak, áldozatul eshetnek a helyzetnek. Ezért lesz a tőkeerősebb vállalkozásoknak még több feladata és felelőssége az újra induláskor." – mondta el Petres Andrea, a Saint-Gobain marketing igazgatója. Ők optimistán állnak a jelenlegi helyzethez és a jövőhöz is, Piros Attila vezérigazgató szállóigévé vált mondatával fémjelzik hozzáállásukat: „Hallottunk erről a válságról, de úgy döntöttünk, nem veszünk róla tudomást."
Érdekes, hogy míg azt feltételezzük, hogy a fejlesztések, az anyagbeszerzés vagy a megrendelések hiánya okozhat pénzügyi nehézségeket, a megkérdezettek elmondása alapján kiderül, hogy éppen az egészségvédelmi intézkedések és a szükséges felszerelések beszerzése jelenti a legnagyobb költséget. Ami jó hír, hogy a 2008-as válsággal ellentétben, most jobb állapotban van a bankrendszer, erősebb a gazdaság, vannak tartalékok. Tatár Tibor, a Futureal vezérigazgatója kérdésünkre elmondta: „a Futureal pozíciója szilárd: minden projektünkhöz rendelkezünk a szükséges önerővel, az elindult fejlesztéseinkhez megvan a finanszírozás, magas az az előbérlés. Ez azt jelenti, hogy ahogyan a múltban, most is végig visszük az elindított projektjeinket és folytatjuk a további fejlesztések előkészítését, a bérlőink, és partnereink számíthatnak ránk." Hasonló információkat kaptunk a Biggeorge Property-től is: „A cégcsoport jelentős tőkével, kiváló finanszírozói és befektetői kapcsolatokkal rendelkezik, melyek a jövőben is biztosítani fogják, hogy az elkezdett beruházások megvalósulhassanak."
Ugyanakkor jelezték, hogy ahhoz, hogy az ágazat ne szenvedjen jelentős károkat, hogy megálljon a lassulás mértéke, elengedhetetlenek a gyors állami intézkedések. Szükség van a nagy volumenű állami és önkormányzati beruházásokra, ahogy Báthory Balázs (Market Építő Zrt.) megjegyezte: „Nem titok, minél több jól előkészített magasépítési beruházás indul, annál jobb az iparágnak." Ahogy a kisvállalkozások mihamarabbi támogatására, a munkavédelmi intézkedések bővítésére, az 5%-os lakásáfa visszahozására is – a rozsdaövezeti fejlesztések 5%-os áfakulcsa már jó irány –, mert ezen intézkedések nélkül komoly mélypontot vizionálnak. „A kormányzatnak meg kellene fontolnia az 5%-os lakásáfa visszahozását a kínálati oldal támogatása érdekében. Bár hosszabb távon az 5%-os ÁFA feletti 4%-os különadót tartjuk a megfelelő áfaszintnek – ennek bevezetése esetén – az újabb beruházások beindításához 2-3 évre fel kellene függeszteni a 4%-os különadót is. Ezen lépések hiányában új építésű projektek nem fognak indulni 2020-ban, sőt a kisebb fejlesztők projektjei meg is akadhatnak." – magyarázta Sallai Eszter, a Biggeorge Property marketing vezetője. Emellett a hivatali hatóságok folyamatos háttéradminisztrációs- valamint a közművállalatok folyamatos működése is segíthet az építőipar stabilizálásában.
„Szükségesnek látom, hogy az állam, és az állami forrásokkal rendelkező intézmények erősen jelenjenek meg újra a megrendelői oldalon, hogy a korábbi lendületet visszakapjuk. Ez a magánszektor beruházóit is megnyugtathatja, pozitív jövőképet mutatva erősítheti őket a beruházásaik folytatásában vagy új beruházások megkezdésében." – jegyezte meg Böröcz Sándor, a Lisys-Project ügyvezető igazgatója. A jövővel kapcsolatban Dr. Rázsóné Szórády Csilla, az újHÁZ Centrum cégvezetője megjegyezte, hogy „az elkövetkező 6-12 hónap gazdasági környezete fogja meghatározni a megrendelők és beruházók piaci aktivitását."A magánberuházások eltolódása és a nagyberuházások lassulása jellemzi most a szektort, azonban ha „a kormányzati kommunikációt vesszük alapul, V-típusú, gyorsan felfelé induló gazdasági növekedésre számítunk." – mondta el Ézsiás Miklós (PERI).
Fontos megjegyezni, hogy a válság ellenére többen is kötelességüknek tekintik, hogy segítsék a kollektív védekezést. A Futureal például 250 millió forinttal támogatja a járvány elleni küzdelmet Magyarországon, Romániában és Spanyolországban is. A felajánlott összeg első részét a magyar kormány által létrehozott, önkéntességet és adományozást koordináló akciócsoport, a Segítünk Egymásnak felhívására utalták át, míg a fővárosi intézkedéseket 50 millió forinttal támogatták. A Market Építő Zrt. is több kórház megsegítése mellett döntött.
Összeségében elmondható, hogy míg a járványhelyzet kezdeti időszakára a bizonytalanság és az ismeretlennel való szembenézés okozta pánikreakció volt jellemző, az átmeneti elakadások és munkaerőhiány mára az építőiparban stabilizálódni látszik. Az általunk megkérdezett iparági szereplők mindegyike bizalommal tekint a jövőre, de racionalizálódásra és árérzékenyebb piacra számítanak. A jelenlegi helyzet új folyamatokat és gondolkodásmódot indít el, melynek előjeleit már látjuk, elég csak arra gondolnunk, hogy Budapesten több közterületet is átadtak a gyalogosoknak, valamint a járvány alatt megnőtt kerékpáros forgalom számára kerékpársávokat alakítottak ki – egyelőre ezek ideiglenesek, de reméljük, hogy a megfelelő biciklis körülmények biztosítása állandósul a fővárosban. És mindez az élhető város felé tett első lépések egyike lehet, amit a kiülőteraszok, járdák és zöldfelületek követnek majd – az elmúlt két hónap megváltozott város használata erre volt jó példa.
Kijelenthetjük, hogy ez a helyzet az irodapiacra is hatással lesz: a járvány következtében megváltozott elvárások nagyban átalakítják majd az eddigi – sokat kritizált – nyitott iroda koncepciót. Ezek szociális távolságtartásnak megfelelő áttervezése, az ültetési sűrűség megváltoztatása, vagy éppen az egyszerre az irodában tartózkodók számának csökkentése várható. A HB Reavis ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy felértékelődhet az okos iroda koncepciója is. „A Symbiosy okosépület technológiája, amely a házon belüli közlekedést és interakciókat figyeli, lehetővé teszi – többek között – azt is, hogy visszakövessük azokat, akik az épületen belül érintkezhettek koronavírus-fertőzéssel diagnosztizáltakkal." – jegyezte meg Tóth Mariann, a HB Reavis bérbeadási igazgatója.
A biztonságos munkakörnyezet megteremtésére, az életminőség javítására tett lépésekre az építőipar is gyorsan fog reagálni. A jelenlegi helyzet átformálja a gazdaságot – így az építőipart is – és a társadalmat is, mindannyian reméljük, hogy pozitív irányba.
Fürdős Zsanett
A cikk az alábbi cégek közreműködésével készült:
Biggeorge Property, CRLT Solution Kft., fischer Hungária Bt., Futureal, HB Reavis, Internorm, Lisys-Project, Market Építő Zrt., PERI, Saint-Gobain, újHÁZ Centrum
Nyitókép: Ismeretlen költő alkotása, Budapest, Bercsényi utca. Fotó: Építészfórum