Itt minden az, aminek látszik - Breuer Marcell Múzeum és Műteremház

"A breueri építészet a modernen belül a brutalitást és az innovatív megoldásokat képviselte." - írja Torma Patrik mesterdiplomájában, melynek tárgya a Breuer Marcell-gyűjtemény és a fiatal képzőművészek munkáinak bemutatására szolgáló múzeum és műteremház.

Breuer Marcell Múzeum és Műteremház
Pécs, Karolina külfejtő

1980-at írunk, mikor Breuert felkéri a város vezetése, hogy alkossa meg a Mecsek oldalba illő saját nevével fémjelzett múzeumot és műteremházat. Pécsnek lehetősége adódott arra, hogy világhírű nagy fiáról, bár megkésve, mulasztást pótolva, de maradandón megemlékezzen. A város törekvése és a művész közös folyóba lépett. 1982. május 21. alkalmat kínált, hogy a mester munkássága méltó helyét foglalhassa el a térképen. A Breuer gyűjteményének is szánt épület azonban nem nyithatta meg kapuit azóta sem, hiszen az építész 1981. július 1-jei halála véget vetett az álmodozásnak. A tervek, skiccek azóta is talán egy porosodó íróasztal legmélyebb fiókjában hevernek.

A feladat befejezése hatalmas terhet róhat egy építészre. A kérdések továbbra is nyitva állnak. Vajon van alkalmas szereplő, ki átvegye ezt a terhet? Felkészült-e a hazai stáb erre a vállalásra? Mit tud tenni ennek megvalósulásáért a város? Honnan tudjuk biztosan, hogy minden megtett lépés a jó irányba halad? Minél több a kérdés, annál kevésebb a válasz. A kudarctól nem félve teszek kísérletet arra, hogy a projektre előre vetítsek egy víziót. Tanulmányomban nemcsak az építésztársadalomra, de a városra tett hatását is boncolom. Nem célom Breuer Marcell munkásságából másolatot gyártani, helyette saját tervemet mutatom be neki.

Helyszín

Az építmény telepítésénél városszerkezeti adottságokra reagáltam. Pécsnek létezik egy olyan pontja, amely a várost létrehozó bánya egy elhagyatott tájseb lenyomata. A helyszín festői miliője magával ragadó: kitaszított, elfeledett értéket hordoz magában. Művészek zarándokhelyének világítótornyaként foglal helyet a múzeum a bányagödör egy mesterséges fennsíkján. Az épület a múlt lenyomata. Kapcsolat a mesterséges és természetes környezettel, nem csupán vizuális értelemben zajlik.
A területre a város elkészített egy rekultivációs tervet. Több forráshiány miatt ennek megvalósulása nem reális elképzelés. A tervezés mégis figyelembe veszi ennek lehetséges kimenetét. Az épület a folyamat lezárása nélkül, és azután egyaránt üzemel, megőrizve jelentőségét, amit ránk hagy.

A helyszín a felületes szemlélő számára lehet szép vagy lehet egy tájseb, amit az elmúlt évek ipari termelése hozott létre. Viszont, ha egy kicsit mélyebbre ereszkedünk, képletesen és fizikailag is megtalálhatjuk a lényeget: az egyszerű szimbólumszerű csupasz valóságot, a sallangoktól mentes világot. A brutális gödör mélyén a smaragd zöld tavat. Itt minden az, aminek látszik. A breueri építészet a modernen belül a brutalitást és az innovatív megoldásokat képviselte. A párhuzam felállítása tervezői gesztus.

Formász

A Múzeum első tartalmi vonala a külső esztétikája. Zárt kubus, a szükséges nagyméretű felszakításokkal, melyeket a funkció megkíván. A tartószerkezet betonkérgének receptúrájába belekevertem a helyszínen fellelhető fekete szenes törmeléket. Mesterségesen öregítve, előző századból fennmaradt objektumot hoztam létre. Határozott, szabályos négyzet alapra épülő tömeg a helyszín következő sziklája. A tetőn összefolyó víz a ház oldalán csorog le. A szabályos négyzet alaprajzú épület beton felületei egyszerre illeszkednek bele a furcsa természeti tájba, és egyszerre teremtenek feszültséget is a precízen szabályos megjelenésükkel.

Tervezés

A Múzeum és Műteremház második tartalmi vonala, amit a használója él meg. A szervezőerő az épületbe bejuttatott fény. A magban lévő lépcső csarnokra fonódnak fel a szintek. Az épületben működő funkciókat szintekre tagoltam. A Breuer-gyűjtemény kapott helyett az első szinten. A második emeletre a művészeket kényszerítve vezetem fel elődjeinek munkái között. A földszinten a kiszolgáló egységek kaptak helyet. A látogató az épület felhasításán lép be a természetes fénnyel megvilágított előtérbe. A kiállításon ezt a csarnokot körbejárva, folyamatos emelkedéssel, tematika váltásokkal ismeri meg az alkotót. A tárlat végén érkezik meg a merengőbe. A bányató látványánál emészti meg a látottakat. Felette a tavat szimbolizáló tengerszem fénykút. Az épület horpadása az alkotók inspiratív zónája teljes körpanorámával. Az épületben helyet kapott maximum 2 évig tevékenykedő képzőművészek féléves kiállításokat szerveznek az állandó Breuer Marcell gyűjtemény mellett.

Működés

Múzeum szerveződése a következőképpen alakul: Breuer kiállítás, Breuer Marcell munkásságának állandó kiállítása, szoborművek, belsőépítészeti alkotásai, épületeinek bemutatása. Szakmai életpályájának bemutatása tárgyi emlékekkel, smart technológiákkal. Múzeumi pódiumok, enteriőr. Vetített fal, hang, -és mozgóképi anyaggal. Alkotói kiállítás. Felvételt nyert képzőművészek, építészek vállalják, hogy az elnyert időszakon belül többször kiállítást szervez saját munkáikból. Saját műterem, közösségi terek. Iskolájuk végzett, szakmájuk elején álló művészek, mérnökök, pályázati eljárás során, megpályáznak műteremházat, hogy gyakorolják szakmájukat. Az itt töltött idő alatt nyersanyag, és munkafelülettel ellátva folytatják kutatásukat, fejlesztéseiket. Az elnyert támogatott idő alatt vállalják, hogy a munkáikból, minimum 2 alkalommal kiállítást szerveznek, melyet megnyitnak a közönség által szabadon látogatható kiállító szinten. A használók legkevesebb 1, legtovább 3 évig dolgoznak.

Torma Patrik