2007 első A10-ében Budapest a kortárs építészeti kalauz témája (Budapest’s New Beauties), Dorin Ştefan bukaresti építész a vele készült interjúban többek között érdekes dolgokat mond a divathoz való viszonyáról (Fashion, Construction, Subversion), van egy arcátlan lengyel ipari épület (Fraba production hall, Slubice), az akadémikus alaprajzszerkesztési elveket arcul csapó svájci középület (Municipial and Media Building, Chur) stb.
Hírt adnak az épülőfélben lévő bázeli Novartis-főhadiszállásról (Star Architecture: No Trespassing), ami egy jó húszhektáros, városias campus lesz telistele építészeti celebritások (Gehry, Ando, Piano, Moneo, Tanigucsi, Märkli, SANAA, Krischanitz) munkáival. A dolog érdekessége, hogy a projektet kifejezetten belső használatra szánják, ezért állítólag csak az ott dolgozók tehetik majd be a lábukat a területre.
Tanulságos a Meyer en Van Schooten Architecten amszetrdami „panelje” (még ha el bírnánk viselni róla valamivel informatívabb alaprajzokat is), nemkülönben a ”Tupperware House” koncepció jegyében fogant madridi lakásbelső (ahol a kerek mozaikok láthatóan kifogtak a burkolókon). Intelligens anyagok és homlokzatburkolatok képezik a technikai szekciót, Tbiliszi urbanisztikai hogyléte felől egy kétoldalas cikkből tájékozódhatunk. És ez még nem minden.
Szóval jó.
A10-ünk mellé csomagolva megkapjuk a Wonderland magazin, az építészkedés láthatatlan, kartotékokban és űrlapokon, hivatalos levelekben, tárgyalósztalnál zajló folyamataival foglalkozó szaklap legfrisebb, összesen második számát zöld-fehér-fekete színösszeállításban, sok grafikonnal és statisztikával. A cikkek ezúttal a hiba, a tévedés tematikáját járják körül: ki, hol, mikor, miért, mennyit, hogyan, mennyire. Megrendelők elvesztése, jogi felelősség, félelem, kríziskommunikáció.
Remek kombinációja a lelkiismeretnyugtatásnak, anonim kárörömnek és az épületes szórakozásnak. Talán nem tévedünk, ha azt mondjuk: kötelező.
Török Tamás