Jogszerűnek találta a bíróság a Magyar Rádió bontási engedélyét

Ítéletet hirdetett a bíróság a Magyar Rádió épületének bontása kapcsán indult közigazgatási perben. A Fővárosi Törvényszék elutasította a felperesek keresetét, amely a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának kialakítása miatt hozott bontási határozat miatt nyújtottak be. 

Mint ismert, a Nemzeti Múzeum mögött, a Magyar Rádió korábbi épületeinek helyén jön létre a KÖZTI tervei alapján megvalósuló Pázmány Campus beruházás. A fejlesztés nyolc épület, köztük a Rádió egykori épületeinek bontásával jár, melyek eltüntetése tavaly szeptemberben kezdődött meg.

A beruházás ellen az önkormányzat, helyi lakosok és civilek is tiltakoztak a Magyar Rádió történelmi épületeinek eltüntetése, a bontással és építkezéssel járó környezeti terhelés és a túlzott beépítés miatt. Kifogásolták azt is, hogy a beruházással kapcsolatban nem történt érdelmi társadalmi egyeztetés és a konstruktív párbeszéd. A Zöld Palotanegyedért mozgalom érveit itt tettük közzé. A józsefvárosi önkormányzat és egyéb felperesek 2024 elején bíróságon támadták meg a Pest Vármegyei Kormányhivatal által kiadott bontási engedély jogszerűségét.

A bíróság 2025. február 26-i ítéletében többek között megállapította azt, hogy a II. rendű felperes társasház épületrészei és a bontással érintett egyes épületek közös falát – a keresetben foglaltakkal ellentétben – nem akarják elbontani. Készült tartószerkezeti műszaki leírás, a szakvéleményt pedig olyan okleveles építőmérnök adta, aki a Magyar Mérnöki Kamara névjegyzékében szerepel és a Kamara honlapján található leírás szerint tartószerkezeti szakértői kompetenciával is rendelkezik. További igazságügyi szakértői véleményre pedig a vonatkozó jogszabályok szerint nincs szükség.

A III. rendű felperes magánszemély egészséges környezethez és testi egészséghez való alapvető jogának megsértésére vonatkozó kereseti kérelmével kapcsolatban a bíróság kiemelte: az, hogy a környezetvédelmi hatóságnak észlelnie kellett volna, hogy a tevékenység előzetes vizsgálatra tartozó, jelentős környezeti hatásokra vezet, és ezek alapján intézkedést nem tett, nem a jelen perre tartozó kérdés. Ez egy önálló, a környezetvédelmi hatóság ellen megindított mulasztási per tárgya lehetett volna. Jelen esetben építésügyi hatósági engedélyezési eljárásról volt szó, az alperes ilyen hatáskörben járt el, ezért a környezetvédelmi jogszabály környezetvédelmi hatóságra vonatkozó szabályai közvetlenül nem voltak alkalmazhatók, csak annyiban, amennyiben az építésügyi jogszabályok azokra továbbutalnak.

Az ítélet nem fellebbezhető, azzal szemben felülvizsgálati kérelem nyújtható be a Kúriához.