A 2018-ban kiírt tervpályázatot jelentős szakmai érdeklődés övezte, összesen 61 érvényes pályaműből válogatott a bírálóbizottság. Az egyház és az önkormányzat végül Márkus Péter és Koczka Kristóf koncepciójának megvalósítása mellett döntött, most már az engedélyeztetés zajlik.
A tervezési folyamat lezárult, jelenleg az engedélyeztetés zajlik, így akár jövőre elkészülhet az Anna-réti kápolna, adta hírül az önkormányzati Hegyvidék Újság. Korábban az Építészfórum is beszámolt arról, hogy 2018-ban az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Hivatala és a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat tervpályázatot hirdetett a miséző- és emlékhely koncepciótervének elkészítésére. "A szándék egy olyan építészeti, tájépítészeti, képzőművészeti (szobor) jelként mutatkozó, kis szabadtéri misézőhely, szabadtéri oltár létrehozása, amely a kongresszusi eseményen túl az Anna-réten átfutó nyugat-keleti (Máriacell-Csíksomlyó) és az észak-déli (Csesztohova-Mejdugorje) Mária-zarándokutak találkozásában egy induló-érkező pihenőhelyként is alkalmas lehet", állt az akkori kiírásban.
A pályázatot nagy érdeklődés övezte, több mint kétszázan regisztráltak rá, összesen 61 érvényes pályamű érkezett be. 2019 februárjában hirdettek eredményt, melynek során díjazták a Wéber Építésziroda Kft., Pongor Soma és Pásztor Bence, Szilágyi Norbert és Nagy Mercédesz Erika munkáját, illetve megvételben részesült Márkus Péter és Koczka Kristóf, Beke-Tóth Szilvia, Hayde Réka Zsuzsanna, a Perényi Stúdió Kft., valamint Kruppa Gábor és Furmann-né Horváth Júlia terve.
Hapszné Tarcsafalvi Eszter XII. kerületi főépítész most arról tájékoztatott, hogy a Márkus Péter-Koczka Kristóf páros koncepciójának megvalósítása mellett döntött az egyház és az önkormányzat. A lapnak arról is beszélt, hogy a tervezési folyamat során a pályázati bírálóbizottság és a kerületi tervtanács ajánlásait figyelembe véve tovább alakult a koncepció. A megvalósításra javasolt terv egyik legnagyobb erényének nevezte, hogy többfunkciós használatot tesz lehetővé: az épület zárt állapotban kis, tizenkét férőhelyes kápolnaként működik, míg a facsoport felé kinyitva közepes, a rét felé nyitva pedig nagyobb létszámú szabadtéri mise megtartására is alkalmas.
A főépítész hangsúlyozta, hogy a jelenlegi tervekben szereplő kápolna – amelynek a teljes alapterülete a harminc négyzetmétert sem éri el – sokkal kisebb annál, mint amit a Normafa-törvény maximálisan lehetővé tesz. Mint mondta, a homlokzaton és a tetőzeten egységesen megjelenő mészkőburkolat természetbe illő megjelenést biztosít a kápolnának, emellett harmonizál a korábban adományozott, a környezetrendezés során tájépítészeti elemként felhasználandó építőkövekkel. Szerinte "a javasolt megoldás elfogadható kompromisszumot jelenthet mind a kápolna létrehozását évtizedek óta szorgalmazó hívek, mind pedig a terület érintetlenül hagyását igénylő zöld- és civil szervezetek számára". Azt is hozzátette, hogy a leendő kápolna mai területén havonta száz-százötven fős szentmiséket, évente kétszer pedig ezeknél is nagyobb létszámú, sok száz fős zarándoklatokat szerveznek, ezeket a rendszeresen megtartott vallási összejöveteleket méltó környezetben és rendezett körülmények között, a természeti terület komoly igénybevétele nélkül lehet majd folytatni.
A Szűz Mária, a Világ Királynője Engesztelő Kápolna építésének szándéka az 1940-es évekre nyúlik vissza, vallási közösségek és egyházi képviselők már nyolcvan éve szorgalmazzák a megvalósulását. A 2018-as pályázati kiírásban még az szerepelt, hogy a 2020-as, végül a koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott budapesti Eucharisztikus Kongresszus egyik helyszíne is lehetne, ám megépülése ezidáig nem kezdődött el. A pályaművek közül többet is bemutattunk az Építészfórumon, így a végül megvalósításra kiválasztott tervet, Szilágyi Norbert és Nagy Mercédesz Erika tervét, Wéber József és Jármai Zsolt (Wéber Építésziroda) tervét, Bencsik Tamás (Vikár és Lukács Építész Stúdió) tervét, valamint Pongor Soma és Pásztor Bence (Nomad Studio) tervét.