Hazánkban is egyre jobban terjed a környezettudatos minősítő rendszerek alkalmazása, elsősorban irodai vagy kereskedelmi funkciójú épületek esetén. Ezek közül az egyik legújabb az Aspectus Architect Zrt. által tervezett XII. kerületi Hegyvidék Központ, amelynek építése folyamatban van. A projekt gazdája, Pesti József építész és Szakács Emese a BREEAM-minősítés folyamatáról és az ehhez kapcsolódó tervezési tapasztalatokról mesélt. Garai Péter interjúja.
Hogyan kerültetek kapcsolatba a BREEAM rendszerrel?
A Hegyvidék Központ esetében a BREEAM minősítés beruházói döntés volt, így ebbe kellett „beleásnunk” magunkat. A BRE (Building Research Establishment - Épületkutatási Intézet) anyaszervezet felé a kapcsolatot a beruházást lebonyolító Óbuda-Újlak Zrt. munkatársa, a projekt BREEAM minősítője tartja, mi a szükséges dokumentációkat állítottuk össze a számára.
Milyen lépcsőkben történik a minősítés?
A Hegyvidék Központ minősítése két lépcsőben történik: a tervek és beruházói kötelezettségvállalások beadása és a megvalósulás után is kell igazolni a kritériumoknak való megfelelést. A kreditpontok megszerzéséhez szükséges minden döntést részletes dokumentációban kell bemutatni, még ha látszólag „apróságról” is van szó. Az egyes kategóriákban (menedzsment, egészség és közérzet, energia, közlekedés, vízhasználat, anyaghasználat, hulladék, területhasználat és ökológia, valamint szennyezés) változó számú és értékű kreditet lehet elérni.
Építkezés közben van valamilyen ellenőrzés vagy felügyelet a BRE részéről?
Nincsen, csak az épület elkészülte után kell benyújtani az összes, kivitelezés során készült dokumentációt, illetve a megvalósulást bemutató terveket. A BRE a projekt átadását követően sem végez helyszíni bejárást, a minősítést a beadott dokumentáció és a BREEAM minősítő szemléje alapján adják ki.
Melyik fokozatot sikerült elérni?
Az épület várhatóan „Very good” (nagyon jó) minősítésű lesz, ám ez előre kitűzött cél volt, a beruházó ezt tartotta reálisan megvalósíthatónak. Korábbi tapasztalatok, illetve egy előzetes BREEAM projektértékelés alapján a megrendelő választotta ki a minősítési rendszer azon szempontjait, amelyek teljesítését vállalta, természetesen velünk egyeztetve.
Milyen megoldások voltak szükségesek a megállapított követelmények teljesítéséhez?
A legnagyobb hangsúlyt az épületgépészeti és az üzemeltetési kérdések kapták. Kiemelt fontosságú volt például az épületfelügyeleti rendszer megfelelő kialakítása és a bérlemények fogyasztásának minél részletesebb mérése, ez utóbbi az épületfelügyeletbe bekötött mérők beépítését jelentette. A mozgólépcsők lelassulnak, ha nem utazik rajtuk senki, a lefelé mozgó liftek pedig energiát táplálnak vissza a hálózatba. A közlekedés, megközelítés szempontjai is jelentős szerepet kaptak. Kreditpontot jelentett a megfelelő számú és kialakítású kerékpártároló elhelyezése, ehhez a kapcsolódó, megfelelő méretű szekrényekkel felszerelt öltöző-zuhanyzó csoport kialakítása is feltétel volt. Az épületet érintő BKV-járatok menetrendjének kifüggesztése a belső térben szintén kreditet jelent. Ezen törekvések arra irányulnak, hogy ha az ide járó emberek inkább a kerékpárt vagy a tömegközlekedést választják, akkor ezáltal csökkenhet a CO2-kibocsátás.
Fontos volt a szelektív gyűjtést és a megfelelő kezelést biztosító hulladéktárolók kialakítása, valamint egy hulladékmenedzsment-terv kidolgozása a kivitelezés idejére. A környezettudatos működtetés feltételeinek megteremtéséért egy épületfelhasználói kézikönyv (Building User Guide) elkészítését vettük tervbe, ám erről egyelőre elegendő volt egy szándéknyilatkozat írása a kredit megszerzéséért. A rendszer sajátossága, hogy az egyes kategóriákban elérhető pontok sokszor eltérő mértékű befektetésekkel valósíthatók meg - mint ahogyan az említett példákból is látható -, ez lehetővé teszi velük a „sakkozást” és így az optimális megoldások kiválasztását, a rendelkezésre álló pénzügyi keret függvényében.
Látva ezt a felsorolást, úgy tűnik, a rendszer kevésbé korlátozza az építészek kezét bármilyen koncepció végleges formába öntésében...
Igen, az építészeti jellegű kreditek nem vagy alig befolyásolták a ház kialakítását. Természetesen az épületet a környezettudatosság alapelvei szerint terveztük, viszonylag kompakt formálással, megfelelő árnyékolással, de az sem szokványos bevásárlóközpontok esetében, hogy a beépített terület közel egyharmada zöldtető. Kifejezetten a BREEAM előírásainak teljesítése végett csak minimális tervváltoztatások történtek a Hegyvidék Központ tervezése során: egy rámpát kellett 1,50 m-re szélesítenünk, illetve a biciklitárolóhoz öltözőt és zuhanyzót terveznünk. A BREEAM a beépített anyagokat komplex, LCA-alapú (Life Cycle Assesment - életciklus-elemzéss) értékelési rendszerben vizsgálja. További kreditet szerezhetett volna a projekt, ha a hőszigetelések a szükséges teljesítményt kisebb térfogatsúly mellett tudnának nyújtani, azonban nem volt lehetőségünk 100 kg/m3 alá menni, mivel az ásványi szálas hőszigetelésre itt vakolat került, s ehhez a megfelelő szilárdságot biztosítani kellett. Szerelt, táblás, átszellőztetett burkolat esetén ez könnyen megoldható lett volna.
A ház rendeltetéséből és építészeti kialakításából adódóan a természetes megvilágítás átlagostól nagyobb mértékéért plusz krediteket nem sikerült szerezni, mivel az ehhez megfelelő szint eléréséhez az átrium üvegtetőjén át beáramló fény mennyisége nem volt elegendő. A BREEAM egyébként kiemelten kezeli az egészséges munkakörnyezet megteremtéséért tett lépéseket, így a megfelelő légállapot, megvilágítás, szellőzés, stb. feltételeinek biztosítását, ami elsősorban irodaterek esetében hangsúlyos.
A Hegyvidék Központ működése során használ-e majd megújuló energiaforrásokat?
Mivel ez elsősorban kereskedelmi funkciójú épület, nem túl nagy melegvíz-fogyasztással, az elemzések azt mutatták ki, hogy a napkollektorok alkalmazása csak igen hosszú távon lenne kifizetődő - bár eredetileg szerepeltek a tervekben. A sűrűn beépített városi környezet és a talajadottságok miatt geotermikus energiát nem tudtunk használni. Az épület zéró CO2-kibocsátásának eléréséről összeállítottunk egy tanulmányt, amelyben felvetettük a napelemek telepítésének lehetőségét, ám végül ez nem készült el. A szürkevíz-hasznosítás viszont megvalósult: a WC-k öblítése az összegyűjtött esővízzel és a mosdók „használt vizével” történik. A zöldfelületekre intelligens öntözőrendszert telepítettünk, amely a növénycsoportokat eltérő vízigényük alapján locsolja, a beépített nedvesség-, és esőérzékelő irányításával.
A BREEAM követelményeinek teljesülését igazoló dokumentációk elkészítéséhez milyen külsős szakemberek bevonása volt szükséges?
Az épület használatából eredő zajterhelés határérték alatti, elfogadható mértékű növekedésének igazolásához akusztikus szakértőt, a terület ökológiai értékének meghatározásához, illetve az ezzel kapcsolatos tanulmány elkészítéséhez ökológust vontunk be a munkánkba. A kivitelezéssel összefüggő dokumentumokat a kivitelező készítette el, a többi feladatot szakági társtervezőink maguk oldották meg.
Mikorra várható a minősítés és az épület átadása?
A megvalósult állapot minősítése a használatbavételi eljárás megkezdésével párhuzamosan, előreláthatóan jövő nyáron, az épület átadása pedig ősszel várható.
Vannak más projektjeitek is, amelyeknél hasonlóan BREEAM minősítést használtok?
Igen, egy Váci úti irodaház terve, a V17 nevet viselő projekt, amely már építési engedéllyel rendelkezik. Ennél beruházói döntésre várunk a kiviteli tervezés elkezdéséhez.
Mennyire elterjedt a BREEAM hazánkban tapasztalataitok szerint?
Egyre inkább terjedőben van. A válság előtt mindenki azt épített nyakló nélkül, amit akart, a befektetők most már sokkal tudatosabban gondolkodnak, 2009 óta a minősítés egyre többször merül fel részükről határozott igényként. Egy nemzetközi rendszerben minősített épület - amelyhez kisebb üzemeltetési költségek is járulhatnak - a potenciális bérlők számára is jóval vonzóbb, ezért hazánkban döntően bérirodaházak, kisebb részben kereskedelmi létesítmények esetében alkalmazzák.
Tudtok-e más hazai, BREEAM minősítésű megvalósult épületről?
A Lukács és Vikár Építészstúdió nevéhez kötődik a tavaly átadott Könyves Kálmán körúti Allianz irodaház, illetve a ferihegyi repülőtér közelében álló Quadrum irodaház első üteme. Ezek mindegyike a jelenlegi (BREEAM Europe Commercial 2009) előtti rendszerben, tervezési fázisban lett minősítve, mely esetben a megvalósulást követő minősítés nem volt kötelező, szemben a jelenlegi rendszerrel. A Hegyvidék Központ esetében a megvalósulás utáni állapotot is minősíttetni kell.
Garai Péter
Kapcsolódó oldalak:
A fenntartható építés - közhely vagy valóság? Breeam és Leed
Igényes minipláza a Hegyvidéken
Irodaház terve a Lipót telefonközpont helyén