A helyszín
a Dunakanyar egyik üdülőterülete, amely folyamatosan alakul át lakóövezetté. A telek egy meredek, panorámás lejtőn helyezkedik el, ahonnan árnyas, északnyugati, de csodálatos kilátás nyílik a Dunára és a Szentendrei szigetre. Tervezői szemmel ez volt az egyik legfontosabb alapkérdés: a tájolás a hegy felé, a panoráma pedig a lejtő felé található – merre orientálódjon a ház? Az alaprajzi szerkesztéssel igyekeztem mindkét szempontnak eleget tenni. Így a tervezés egyik kulcskérdése számomra a telepítés lett. A látvány és tájolás kérdésén felül a kisméretű kert minél jobb kihasználását is célul tűztem ki, ezért az épületet az egyik hátsó sarok felé helyeztem. A kertből így sikerült a legnagyobb felületet egyben tartani, nem szakadt négy kis telekrészre és természetesen magasabbról a panoráma is sokkal hatásosabban érvényesül.
Komponált megérkezés
A tervezett épület fő szintje a telken lévő felső plató külső peremén, kissé a telek északi irányába elhúzva helyezkedik el. Ez alatt található a megérkezés színtere, a pinceszinten, amelynek csak a Duna (utca) felől nyílik homlokzata. Az épületbe belépve az előtér végén a lépcsőt látjuk magunk előtt, amely tudatosan úgy érkezik meg egy szinttel feljebb a nappali terébe, hogy a lakótérbe lépő előtt a teljes panoráma egyszerre táruljon fel. Az áramló tereket északnyugatról az épület teljes hosszán uralja a látvány, amelyet az átlagosnál alacsonyabb parapetű, nagyméretű fix ablakok is tovább erősítenek. A nappali tere déli irányban, a hegy felé is teljesen nyitott, így a nappaliban és a lakótérben egyszerre élvezhetjük a tájolás és a panoráma előnyeit.
Tömegformálás: egyszerre modern és hagyományos
Az építtető azzal keresett meg, hogy kifejezetten modern, mai formanyelvet követő házat szeretne építeni. A legutóbbi helyi előírás azonban magastetőt ír elő a környéken mindenhol, lapostetős, „bauhausos” házat itt sem lehet tervezni, még ha az utóbbi 90 évben épült is jó néhány… Ez a kettősség talán a telepítésnél is nagyobb építészeti dilemmát jelentett. Amíg eljutottam az általam vélt jó megoldáshoz, addigra több tucat makettező-anyagot felemésztettem… A szabályozási előírásnak megfelelően 25 fokos hajlásszögű magastető uralja az épület fő tömegét, párhuzamosan a szintvonalakkal, a lejtő felől pedig egy markánsan megvastagított, rejtett ereszcsatorna (attika) zárja az összképet. Ráadásként ebből a rejtett ereszrészből nyúlik ki a lejtő irányába egy lapostetős konzolos tömeg, a dunai panoráma felé néző dolgozórész is. A hátsó, déli oldalról a Duna irányába megnyitott helyiségekbe is el szerettem volna juttatni a fényt, így a 25 fokos tető nyitott, oldalán ablakokkal ellátott félnyeregként került a házra. A déli oldal oromfalán lévő ablakok előtt külső fa árnyékolók kaptak helyet.
Az épülethez csatlakozóan, a homlokzat folytatásaként támfal, illetve a platón modern fa lugas kapott helyet. Az anyaghasználat visszafogott: alapvetően fa, beton és fehér vakolt felületek jelennek meg a házon. A nagy üvegfelületek fix kialakításúak, ezek mellett kisebb nyitható ablakszárnyak találhatóak. Jelenleg beköltözés közeli stádiumban tart az épület, de végleges befejezése a közeljövőben sajnos nem várható.
Ásztai Bálint
Villa a Dunakanyarban
vezető tervező: Ásztai Bálint
szakági tervezők:
tartószerkezetek: Varga Ernő
épületgépészet: Kerék Attila
épületvillamosság: Bőle Károly
látványterv: Bakó Attila
generáltervező: STOA Építészműterem Kft.
tervezés éve: 2009
kivitelezés éve: 2010-2011
bruttó szintterület: 180 m2