Kismarty Lechner Loránd 125 éve született

Kismarty Lechner Loránd (1883. július 6. - 1963. június 6.) építészeti formálásmódjára kezdetben a Fiatalok csoportjának nemzeti stílustörekvése hatott, később a középkori építészeti stílusok, különösen azok itáliai változatai ihlették épületeit.

Kismarty Lechner Loránd Vácott született 1883. július 6-án, éppen 125 éve. Építészeti tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte, majd olaszországi tanulmányútja után az Orth és Somló irodában dolgozott. A Műegyetem ókori építészeti tanszékének tanáraként 1908-tól egészen 1940-ig, nyugdíjazásáig dolgozik. A '20-as évek végéig gyakran segédkezik testvére, Kismarty Lechner Jenő munkájában. Sváb Gyula kultuszminisztériumi fejlesztési programja keretében számos iskolát és templomot tervezett, de részt vett a Wekerle-telep házainak megalkotásába is.

Főbb művei közé tartozik a dabronyi (1912 körül), a pestújhelyi, a bodrogkisfaludi és a bátai templom, a Mester utcai gimnázium és a susáki erdőhivatal (Fábián Gáspárral, 1910). „Egyik legkülönlegesebb munkája, a Gül Baba-mecset nagyszabású tervének elkészítése közben is nagy figyelmet fordított erre. Történt ugyanis, hogy Arszlán Chehib szíriai herceg a világ mohamedánjainak érdekeit képviselve egy programot készített elő a mohamedánok európai zarándokhelyének megvalósítása céljából. Az új zarándokhelyet Gül Baba sírja felett képzelték el. A herceg megismerte Lechner Lorándot, és felkérte őt a terv elkészítésére. Az építész végiggondolta: hogyan illene az épület legjobban a városképbe, ennek figyelembevételével elkészítette, majd eljuttatta a terveket a hercegnek, amit ő el is fogadott. A monumentális építkezésből végül semmi sem lett, kitört a világháború.” (Sós Zsuzsanna: Egy szorgalmas és szerény Lechner, Népszabadság 2003. július 7.)

A mester építészeti formálásmódjára kezdetben a Fiatalok csoportjának nemzeti stílustörekvése hatott, mely Lechner Ödön építészetével szemben az ornamentikát háttérbe szorító, inkább a kortalan, ősi építőhagyományból eredő formákra és szerkezetekre alapozódó szemlélet jellemez. Később a középkori építészeti stílusok, különösen azok itáliai változatai ihlették épületeit.

Kismarty Lechner Loránd nem hagyta abba a munkát nyugdíjba vonulása után sem: nagybátyja, Ödön 1956-ban megsérült alkotását, az Iparművészeti Múzeumot az ő tervei szerint állítják helyre, de neki köszönhető a Halászbástya egyik restaurálása is. Az építész 1963. június 6-án hunyt el.

Az adatok az alábbi munkákból származnak:
Gerle János-Kovács Attila-Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete, 1990, 83.
Kismarty Lechner Loránd, Magyar Életrajzi Lexikon
Sós Zsuzsanna: Egy szorgalmas és szerény Lechner, Népszabadság 2003. július 7.