Kodály Zoltán Zenei Általános Iskola, Nyíregyháza
Tervező: Balázs Tibor ("A" Stúdió ´90 Építésztervező Kft., Nyíregyháza)
Balázs Tibor építész az 1997 novemberében kiírt meghívásos tervpályázaton nyerte el a megbízást a Kodály Zoltán Zenei Általános Iskola tervezésére. Helyéül egy városképi szempontból is igen fontos területet jelöltek ki a Vay Ádám körúton, szemben a Bán Ferenc által tervezett művelődési központtal, a Domus Áruház mellett, ahol a telket oldalt és hátul a Tavasz utca és a Selyem utca határolja.
A nem csak országosan, de külföldön is ismert iskolában már korábbi helyén igen magas szintű oktatási és művészeti tevékenység folyt. Az alapfokú képzés mellett emelt szintű zenei képzésben részesülnek a diákok, aminek eredményeként világhírű gyermekkórusok működnek az iskolában. Az iskola igazgatója Alexa László, a főleg leány növendékekből álló kórusokkal legnagyobb sikereket elért karnagy Szabó Dénes. Természetes tehát, hogy a tervezési program összeállításakor a megbízók igyekeztek megfelelni az általuk irányított, negyven fős tanári karral folyó, komplex tevékenységnek.
Az új iskola legfontosabb építészeti és funkcionális eleme a 400 fős hangversenyterem, ami természetesen nem csak oktatási célra szolgál, hanem a város közönsége számára is rendelkezésre áll. Ennek megfelelően alakította ki az építész az alaprajzi struktúrát. A kellően nagy területen jól tagolt, széthúzott U-alakú beépítést alakított ki, aminek súlypontjában kapott helyet a hangversenyterem. A körúti főhomlokzat tagolása szintén ehhez igazodik, és nagyon jó arányú, aszimmetrikus arculattal fordul a jelentős városi tér felé. Kellően hangsúlyozott és részleteiben is szépen megoldott a bejárat, amelynek szélfogóján át a nagy belmagasságú, többszintes, galériás előcsarnokba - aula-utcába - jutunk.
A nagyvonalú, teljes főhomlokzati épülethosszon végigfutó aulából könnyű áttekinteni az épület belső rendszerét, és izgalmas térfolyamatokat átélve juthatunk innen tovább akár a két szélső szárnyba, kiemelten kezelt lépcsőkön az emeletekre, vagy pedig a bejárat tengelyébe állított hangversenyterembe. Az épületre egyébként is jellemző visszafogott anyaghasználat itt éri el csúcspontját. Az elsősorban kórushangversenyekre kialakított terem a nemzetközileg is igen elismert finn térképzési gyakorlattal mutat rokonságot, színeiben és formáiban egyaránt.
Az oktatási szárnyak helyét és rendszerét a tájolás határozta meg. Az alsó tagozatos és felső tagozatos oktatást szolgáló tömbök a két telekhatáron vannak, s minden tanterem keleti tájolású. Az igazgatási, oktatói terek ennek megfelelően középen kaptak helyet, hasonlóképpen az ének-zenei oktatási termekhez, közvetlenül a hangversenyterem közelében.
A ház építészeti igényességét jelzi a belső udvarok formálása. A főhomlokzat kellő hangsúlyt kapott, de emellett egyáltalán nem játszanak alárendelt szerepet sem a további külső homlokzatok, sem a belső, udvari homlokzatok, sőt még ott is rejt a ház finom részleteket, izgalmas térélményeket. Az iskola épülete két külső megközelítésű funkcionális egységet foglal magába. Balra, a Városi Galéria melletti utcafronton, a földszinten van a Pál Gyula kiállító terem. Az épület dél-nyugati sarkának felnyitása kellő hangsúlyt ad a kiállító terem bejáratának. Az épület jobb oldalán, a Dómus Áruház felől pedig egy kis Japán Kulturális Centrumot alakítottak ki, ami jelzi, hogy a híres iskola milyen kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Tehát nem csak építészeti, hanem általában véve a kultúra szempontjából igen örömteli tény a nyíregyházi Kodály iskola létrehozása, amely remélhetőleg hosszú távon hozzá járul ahhoz, hogy hazánk őrizze szerepét és hangját a zene világában.
Vargha Mihály
