Magyarország – sport területén – jelentős infrastrukturális hiányossággal küzd. A jelenlegi és korábbi sikersportágaink csaknem mindegyike létesítményhiánnyal bír. Elavult, élsportolásra, utánpótlásnevelésre alkalmatlan létesítmények nem tudnak a jövő sportkulturájába vetett vízió megteremtésében közreműködni. A Kormány az 1989/2016 (XIII.23.) Korm. határozatával megalkotta a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programot, mely ennek orvoslására – a hiányterületeken – kiemelt beruházásokkal konkrét létesítmenyfejlesztésekre tesz javaslatot; így jelen tervpályázat tárgyára, a Budapesti Atlétikai Stadion megvalósítására is.
A tervpályázat tárgyát képező új Budapesti Atlétikai Stadion helyszínéül Dél-Pest Csepel sziget feletti része, a volt VITUKI területe került kijelölésre. A Rákóczi híd és a Kvassay-zsilip közé ékelődött egykori ipari-üzemi terület revitalizációja még nem kezdődött el; egyfajta ’tartalékterületként’ volt mindig is számontartva egy esetlegesen megrendezendő sportesemény részére. A terület több értékvizsgálat alapján is alkalmas jelentős sporteseményeknek helyet adó létesítmények elhelyezésre. A megfelelő közúti és vasúti (HÉV) feltárással rendelkező Duna-parti terület ideális helyszíne lehet nemzetközi sportesemények megrendezésének – a meglévő városképi hálózat megbontása nélkül.
A tervezési területen elsődlegesen egy 15.000 főt befogadni képes, részben fedett atlétikai stadion kerülne kialakításra. A fejlesztés második ütemeként e stadion 55.000 főre bővíthető lenne – mely már jelentős nemzetközi események lebonyolítására is alkalmassá tenné a létesítményt. A tervezett létesítmény oly módon került kialakításra, hogy az első, 15.000 látogatót befogadni képes stadion teljes egészében, visszabontás nélkül alkalmas a továbbfejlesztés alapjául szolgálni, s megjelenésben így is teljes, befejezett képet képes nyújtani. A 40.000 fős esetleges későbbi bővítés tehát nem igényli sem az alapszerkezet, sem a közlekedési rendszer megváltoztatását – mert annak szerkezeti és működési koncepciója az alaplétesítmény rendszereiben – többletköltségek nélkül! – eleve benne foglaltatott.
Aki sportol, az kiadja a ’gőzt’. Az aréna – mely e gőz ’leadóhelye’, lényegében egy, a hűtőgép működési elvén működő allegória: a felfokozott bizonyítási vágy, mely (mint egyfajta belső energia) a sportolókból fakad – őrült elemi erővel képes átragadni a közönségre, feltüzelni azt. E feltüzelés pedig – mint egyfajta hőátadás, a belső energiák levezetését, ki- és átadását jelenti. E lelki és testi hűtési-fűtési mechanizmusnak kíván teret képezni jelen pályázat építészeti javaslata, egy kvázi hűtőtoronyként felfogott aréna – mely koncentrálja, majd ’kilöki’ magából a felhalmozott energiát és gőzt.
Az erőmű-szerűen kialakított, hűtőtorony előképek alapján megfogalmazott formavilágú atlétikai stadion egy masszív szilikát alépítmény, mely lényegében – mint a mai, az évezredek miatt turistalátványossággá szelídült Colosseum – egy szabadon átjárható, körüljárható aréna, melyet a ’V’ alakot formáló masszív vasbeton lábakon álló kónikus betonforma ölel körbe. A tömör és masszív, szürke kőburkolatú alépítmény mint a hűtőtorony kürtője fogja közre magát az atlétikai pályát – kirekesztve a külvilágot. Az alépítmény egymaga ellátja a 15.000 nézőt befogadni képes alaplétesítmény minden funkcióját. A 40.000 fős opcionális fejlesztés – a formavilág teljes megtartása mellett – egy acél- és előregyártott vasbeton elemek kombinációjából kialakított utólagos ’ráépítéssel’, a meglévő szerkezetetek teljes körű felhasználásával hozható létre.
A tervezett Budapesti Atlétikai Stadion első üteme egy teljes mértékben a műszaki, jogi és sportszakmai előírásoknak megfelelő, építészetileg befejezett arculatot nyújtó, ~15.000 látogatót befogadni képes létesítmény. Az új Budapesti Atlétikai Stadion opcionális fejlesztési üteme egy, a kiemelt nemzetközi események megrendezésére is alkalmas, ~55.000 látogatót befogadni képes létesítmény megteremtését teszi lehetővé. A bővített állapot az igények változásával akár vissza is bontható – bár tervezői oldalról ez nem javasolt. Magyarország sporttechnikai szempontból stratégiai helyzetelőnybe kerülne egy állandóan meglévő, nemzetközi események befogadására alkalmas atlétikai sportlétesítmény birtokában – s ez a helyzeti előny jóval kedvezőbb hatású, mint a felmerülő üzemeltetési költségek okozta hátrányok.
Tarnóczky Tamás Attila
Építészkohó Kft.