Közösségi borműhely, a helyi borkultúra új központja – Szerényi Anett diplomaterve

A diplomaterv célja, hogy Budafok gazdag kulturális örökségét és borászati hagyományait modern funkciókkal ötvözve teremtsen élhető, fenntartható városi környezetet, amely egyszerre szolgálja a helyi közösséget és növeli a turisztikai vonzerőt.

Helyszínválasztás_

Budafok a főváros déli kapuja, ami különleges adottságokkal rendelkezik. Budafok bányászati múltja, a szőlőművelés hagyománya, valamint kiterjedt pincehálózata meghatározza a hely identitását.

Az utóbbi évtizedekben a városrész főként lakóövezeti funkciót töltött be, azonban a gazdasági és kulturális igények fokozódása indokolttá teszi egy fejlesztési koncepció kidolgozását. A fejlesztési koncepciót egy előzetes tanulmányban ismertettük, ahol Budafok közlekedési rendszerével, telekhasználatával, zöldfelületi arányával és jelenlegi funkciók bővítésével foglalkozunk. Összességében a „Kisváros a nagyvárosban" mottó jól kifejezi Budafok különleges helyzetét. A belváros közelsége egyszerre előny és hátrány: a városon áthaladó forgalom jelentős terhet ró a közlekedési infrastruktúrára, ugyanakkor kedvezőbb gazdasági lehetőségeket is kínál.

Elsődleges célom egy olyan központi helyszín megtalálása volt, ami integrálható a meglévő borászathoz kapcsolódó funkciókhoz, valamint a minden évben megrendezett Budafoki bor- és pezsgőfesztivál helyszíneihez. A választás ezért esett a Plébánia utca - Knoll József utca - Czuba-Durozier kastély által határolt területre, ahol jelenleg lebontandó lakóházak állnak, illetve a kihasználatlan Dr. Takács Pál Park, amelynek tervezése és rendezése a jelenlegi projekt részét is képezte. A Dr. Takács Pál Park átalakítása során kiemelt figyelmet fordítottam arra, hogy a terület mindenki számára könnyen hozzáférhető legyen. Az eddig nem akadálymentesített parkot rámpákkal és pihenőhelyekkel láttam el, valamint a zöldfelületek arányát is növeltem. Az újratervezés másik fontos eleme egy nagyobb, összefüggő közösségi tér kialakítása volt, amely a parkot nyitottabbá teszi.

Építészeti program_

Budafok sajátossága, hogy bár gazdag múlttal rendelkezik, jelenleg nem folyik termelés a vidéken, kizárólag bortárolás. Az épület célja, hogy a város régi borkultúráját újraélessze, és hozzájáruljon a hely turisztikai vonzerejének növeléséhez. A borkészítés hagyományaira épülő interaktív borműhely teret adhatna a rendezvényeken kívül olyan eseményeknek, ahol a szőlő feldolgozása kerülne bemutatásra a szőlőfürtöktől egészen a palackozott borig. A helyi borászok termékei és a műhelyben készült borok az emeleten található borkóstoló teremben kóstolhatók meg, lehetőséget teremtve a látogatóknak, hogy közvetlenül kapcsolódjanak a helyi borkultúrához.

Beépítés és tömegformálás_

Az épület három egységre tagolódik, amelyek egymást kiegészítve szolgálják a borkészítést és a közösségi eseményeket: a rendezvénytér, a borműhely és a borkóstoló terem. A beépítésnél figyelembe vettem a környező lakóépületek magastetős kialakítását, így tömegben is elkülönül a borkóstoló terem és a rendezvénytér. A borműhely esetében a bortechnológiából adódó funkcionális elrendezés indokolta a lapostetős kialakítást. A borműhely különlegessége, hogy az érlelés és tárolás egy régi mészkőpincében zajlik, ezáltal revitalizálva a mészkőkitermelésből megmaradt pincehálózatot. A félig terepbe elhelyezett borműhelytérnek így szoros kapcsolata van a meglévő pincével.

Anyaghasználat_

Az épület homlokzata és anyaghasználata tudatosan reflektál a helyszínen megtalálható mészkőből épült támfalra. A fő építőanyagként választott mészkő nemcsak esztétikai elem, hanem a helyi kőbányászat múltját és a borászatban betöltött szerepét is idézi. Ezzel ellentétben a tető lefedése korcolt fémlemezzel történik, aminek célja a kortárs és a klasszikus anyagok vegyítése.

Az épület belső tereiben is a természetes anyagok dominálnak: a vörösfenyő, a terméskő és a szellősen megjelenő fém elemek együtt teremtenek indusztriális környezetet. Az acél fedélszerkezetek nagy belmagasságú, összefüggő tereket hoznak létre, amelyeket a vörösfenyő természetes melegsége tesz teljessé. Az épület megnyitásai a déli és az északi homlokzaton helyezkednek el, biztosítva a földszinten a közvetlen kapcsolatot a köztérrel, az emeleten pedig a terasszal és a kültéri préstérrel. A keleti és nyugati homlokzat, a többi homlokzattól eltérően, robusztus és zárt oromfallal rendelkezik, amely többrétegű analógiát alkot az itt fellelhető mészkőfallal.