Kopacz Hanna, a MOME Építészeti Intézetének frissen diplomázott hallgatója mestermunkájában arra keres egyszerű, praktikus és valószerű megoldásokat, hogy milyen építészeti, urbanisztikai és tájépítészeti eszközök járulhatnak hozzá egy erdélyi cigánytelep életszínvonalának emeléséhez. A diplomaterv Rektori Díjban részesült.
Mestermunkám helyszíne szülővárosom, Sepsiszentgyörgy határában húzódó cigánytelep, Őrkő. A telep 2500 lakója 450 háztartásban él, melynek legnagyobb százaléka nélkülözi a vezetékes vizet és az áramot. A lakások alacsony minősége miatti állandó karbantartási munkálatok és a közművek hiánya rengeteg időt és energiát felemészt a lakók életéből. A településközösség számára elérhető szolgáltatások meglehetősen szegényesek, az utcák és közterek elhanyagoltak. Diplomámban arra keresek egyszerű, praktikus és valószerű megoldásokat, hogy milyen építészeti, urbanisztikai és tájépítészeti eszközök járulhatnak hozzá az őrkőiek életszínvonalának emeléséhez.
Mestermunkámnak két része van, egy telepléptékű mikrobeavatkozás-sorozat, illetve egy energiaönellátó, a cigányok életmódjához igazodó típusház.
MIKROBEAVATKOZÁSOK A TELEPEN
A telep morfológiáját elemezve olyan forgalmas csomópontokat jelöltem ki, amelyek a téri adottságoknak köszönhetően alkalmasak kis központok kialakítására. Hat kis központ jött létre, amelyek különböző szolgáltatásokat nyújtanak: vízvételi hely (kút), mosási és tisztálkodási lehetőség,
szabadidőtöltés, közösségi tevékenység. Tervem szerint a köztereknek jellemzően három összetevője van: kút, fürdőház és köztéri bútorelemek. A mosógépeket, mosdókat, zuhanyzókat, mosogatókagylókat, tartalmazó fürdőházak térszervezése lehetőséget teremt a közösség összegyűlésére és a vizes ruhák, edények szárítására is. A jelenlegi tevékenységekre reagálva (vízvétel, szőnyegmosás, lóitatás) a kút és a körülötte levő tér erre alkalmas köztéri bútorokkal egészül ki: kinyitható asztal, szőnyegszárító (amely egyúttal mászóka vagy street workout installáció is lehet), billenthető vályú. Az egyetlen, többitől különböző téri helyzet a település fölött elterülő szemétlerakó betonplacc, ahol néhány konténer teljesíti eredménytelenül a hulladékbegyűjtés feladatát. Ezen a helyen egy focipálya kerül kialakításra.
BŐVÍTHETŐ TÍPUSHÁZ
A típusház kialakításakor szem előtt tartottam a telepen élő cigányok életmódbeli sajátosságait. Fő szempontjaim voltak a fokozott kültér-beltér kapcsolat létrehozása, a lakótérben a közösségi életmódhoz igazodó térszervezés, illetve hogy legyen lehetőség privát elvonulásra.
Egy ház zsalutégla pontalapokra helyezett, hőszigetelt favázas szerkezetű, alacsony hajlásszögű félnyeregtetős épület, mely a lakók lehetőségei szerint bővíthető rendszerű. Az alapegység területe 3.3x9.9 m, amely két, egymás fölött elhelyezett kétfős hálófülkéből, egy konyhai elemekkel berendezhető lakótérből és egy tágas tornácból áll. A hosszanti oldal mentén ez a keresztmetszet sorolható, és ha bővül a család, újabb egységekkel toldható meg. Hogy valamennyire kontrollált legyen a növekedés, az alapegységet háromszor akkora tető fedi, amely alatt nyugodtan terjeszkedhet a család, így kevesebb gondot okoz majd az egységek közti vízszigetelés és tetőkialakítás, ami jelentősen csökkentheti a ház idő előtti tönkremenetelét.
A ház napelemmel és esővízgyűjtő rendszerrel felszerelt, a nagy felületű tetőről begyűjtött napfény és megszűrt esővíz az egész család energiafogyasztását biztosítja. A ház külső burkolata építéskor cementkötésű farostlemez, amely vízhatlan, strapabíró felület, semlegessége és fizikai tulajdonságai miatt könnyen személyre szabható, így a házba költözők lefesthetik, vakolhatják, deszkázhatják, csempézhetik, tapétázhatják, fúrhatják a házaik homlokzatát.
Kopacz Hanna
/Kopacz Hanna szakdolgozata, ´Az őrkői cigánytelep lakhatással kapcsolatos urbanisztikai és építészeti elemzése´ letölthető a cikk mellékleteként./
Szerk.: Hulesch Máté