Szilasi László diplomamunkájában a debreceni Zsák utcát választotta tervezési helyszínnek, egy viszonylag kis területű telket egy szűk utcában. Olyan lakásokat szeretett volna létrehozni, amelyek fő tulajdonsága az, hogy kevés, mindössze 20 m2 alapterületen képesek legyenek megfelelő rövid vagy hosszú időtartamú lakhatást biztosítani úgy, hogy sem mentálisan, sem fizikálisan ne okozzanak negatív károkat az ott lakó emberekben.
Tervezési helyszín:
Tervezési helyszínnek Debrecen belvárosát, pontosabban a Zsák utcát választottam. Lakhatás szempontjából tökéletes helyszín, hiszen egy kertvárosias, csendes terület, amely viszonylag gyér forgalommal rendelkezik. A "Tanulmány a lakhatásról, apró helyeken" című tanulmányomban részletesen leírtam azt, hogy ezen területek lakósűrűsége egyfajta átalakuláson esik át. Ez egy természetes folyamat a nagyvárosok életében, viszont az itt található épületek elhelyezkedése megkérdőjelezhető. A választott területen jelenleg is megtalálható egy épület, de ezt a tervezés során figyelmen kívül hagytam. A koncepció kialakulását nagyban befolyásolta a szomszédos, kétszintes lakóépület, valamint a nagyon keskeny utca.
Beépítés:
A korábban említett szomszédos épület és annak tűzfala volt a kiindulási alapom. Ez a nagy felület világosan jelezte, hogy a később odakerülő épületnek szorosan illeszkednie kell hozzá. Itt már tudtam, hogy a telek viszonylag kicsi (körülbelül 370 m2-es) területe az új épület vertikális kiterjedést fogja jelenteni. Ezen tények tudatában a helyszín másik alapvető tulajdonságát vizsgáltam, miszerint a Zsák utca nagyon szűk. Ezért egy, az új épület meghatározó részét képező térbővülés vagy udvar létrehozásán kezdtem gondolkodni, amivel a közterületet bővíteni lehet.
Koncepció:
A lakhatást választottam tervezési funkciónak. Olyan lakásokat szerettem volna létrehozni, amelyek fő tulajdonsága az, hogy kevés, mindössze 20 m2 alapterületen képesek legyenek megfelelő rövid vagy hosszú időtartamú lakhatást biztosítani úgy, hogy sem mentálisan, sem fizikálisan ne okozzanak negatív károkat az ott lakó emberekben. Fontos, hogy ezekből a lakásokból a lehető legtöbbet tudjam elhelyezni a helyszínen, figyelembe véve a környezethez való illeszkedést és az épület többi funkciójával való ergonomikus együttműködést. A korábban említett térbővülés egy félprivát, köztér jellegű, a köznek is átadott terület. A privát, intim lakások, valamint a publikus, mindenki számára elérhető köztér közötti jelentős kontrasztot egy tetővel igyekeztem elválasztani egymástól, amelynek rendelkeznie kell valami féle megnyitással az egymással való kommunikálás végett. A tetőnek és az épület legnagyobb kiterjedésű homlokzatának képzésénél fontos volt, hogy ennek egy elemként kell működnie.
Az épület működése
Földszint:
Megérkezéskor egy nagyon kellemes, nyugodt hangulatú félprivát, köztér jellegű udvarral találkozunk. Az udvaron olyan növénysávokat hoztam létre, amik lekövetik a felette található tető kivágásait. Az épület két helyen közelíthető meg, ezért a földszintet két nagyobb részre lehet osztani: a kávézóra, amelyben bútorként úszó raktár és vizesblokk található, valamint az iroda, közlekedő mag és gépészeti helyiség egységére. A kávézó koncepciója az, hogy megszokott jellege mellett egy kibővített nappali érzetét biztosítja. Ennek oka, hogy a lakások kis alapterülete miatt azokban külön erre definiált funkció nem található.
Emelet:
Az épületben 4 lakószintet helyeztem el. Minden szinten 4 lakás található, ezeknek alapterülete egyenként 20 m2. A lakások kis méretük ellenére számos módon rendezhetőek be. A lakásokat oldalfolyosó köti össze, a legfelső födémszinten található felülvilágító sáv és a födémek szélén elhelyezett üvegtégla bevilágító csík igyekszik átcsempészni a természetes és mesterséges fényt a folyosókra.
Szerkezet:
Az épület szerkezete pillérvázas, pillérek között vázkitöltő falazat készül 30 cm szélességben, erre zártcellás hőszigetelő réteg kerül. Az udvar feletti tető vasalt vasbeton szerkezet. A műanyag nyílászárók 3 rétegű üvegezéssel vannak ellátva. A földszinten és a folyosók végén acélbordás függönyfal található.
Anyaghasználat:
Az épület fehér homlokzati vakolatot kapott, ez a szín megjelenik a kávézóban is. Az udvart SW térkő fedi, nyugodt hangulatot biztosít a térnek. Faburkolatot kaptak a lakások, az oldalfolyosó és a kávézóban található raktár és vizesblokk falai egyaránt. A lakásokban változó helyeken tükörfelületek kaptak helyet a térérzet növelése végett.
Szilasi László
Szerk.: Hulesch Máté