Lánchíd és hídfőterek: A megújuló Clark Ádám tér

A Lánchíd és a hídfőterek átalakításának terveit bemutató cikksorozatunk jelenlegi, második része a Clark Ádám térrel foglalkozik. A budai hídfőtér átalakítására több tervezői javaslat is született, ezen cikk a megrendelő által kiválasztott, és immár engedélyt kapott "kicsinyített körforgalmas" verziót mutatja be. A koncepciót Grabner Balázs és Terhes Dénes, a Korzó Tervezési Stúdió vezető tervezői ismertetik.

ÉPÍTÉSTÖRTÉNET
A mai Budapest és közvetlen települési előzményei kialakulásának földrajzi meghatározói a Duna és annak átkelőhelyei voltak. A Várhegy déli oldalánál fekvő rév feltehetőleg a római hódításnál korábbi, őskori eredetű. A folyó a római tartomány létrejöttével stratégiai szerephez jutott, a part mentén hadi út épült erőd- és őrtoronyláncolattal. Pesttel szemközt csak a tatárjárás után jött létre Buda városa. A város magját az erődített Várhegyet képezte, és az északi és keleti lejtőkön, valamint a Duna-parton ezt követően külvárosok alakultak ki.

A budai és pesti oldal között a török korban hajóhíd létesül, amelyet már a visszafoglalás után visszaállítottak, majd a helyét ún. repülőhíd vagy lengőkomp vette át. Ez a Rudas fürdő vonalánál, majd valamivel északabbra helyezkedett el. 1767-ben újra hajóhíd létesült, emellett a repülőhíd is újra működött, amely északabbra, a vízivárosi vízműhöz került, az 1810-es tabáni tűzvészben megsérült, és utoljára 1813-ban említik.

A Vízivárosban és az Országúton talált helyet a budai ipari és kereskedelmi tevékenység döntő része. Az 1840-es évek ipari fejlődése átformálta a Víziváros arculatát. Az állandó kőhíd megépítése az 1830-as években vált időszerűvé, 1839-ben kezdték meg a Lánchíd építését, ami 1849. november 20-án nyílt meg.

Buda és Pest szorosabb összekapcsolása régóta igény volt, de a XIX. sz. közepéig nem állt a két város között állandó híd. Széchenyi István kitartó előkészítő munkájának köszönhetően 1836. évi XXVI. törvénycikk elrendelte a Lánchíd megépítését. A hidat az angol William Tierney Clark tervezte, az építés műszaki vezetője Adam Clark volt. A hídfők oroszlánszobrait Marschalkó János készítette.

A híd elkészültekor a budai hídfőnél kialakult egy tér, ahol korábban raktár és ipari épületek álltak. Szükségessé vált a Várhegy nyugati oldalán található városrészek szervesebb összekapcsolása a Vízivárossal és Pesttel is. Ezért 1851-ben megalakult az Alagút Részvénytársaság, és 1853-57 között megépült az Alagút Clark Ádám tervei szerint.

A városfejlődésben fontos szerepet játszó lóvasút Budán elsőként a Lánchíd és Zugliget között közlekedett, ez a vonal 1862-ben készült el, ezt követte a Lánchíd és Óbuda közötti vonal 1865-ben. A villamosítás 1895-től kezdődött ezeken a vonalakon.

A teret a XIX. sz. második felében két egymásra merőleges tengely határozza meg. Észak-déli irányban a Fő utca, kelet-nyugati irányban pedig a híd és az Alagút. Az utca Duna felőli oldalán felépült paloták – északi oldalon a Lánchíd Rt. székháza (Ybl Miklós, 1867-69), déli oldalon a Lipthay-palota (Unger Emil, 1874) – hátrébb húzva épültek, előttük a térnél alacsonyabban, a rakpart szintjén fekvő rendezett parkok voltak.

Az Alagút előtti épületek egymáshoz közelebb álltak, úgy, hogy a tengelyben az Alagút maradt. Északon állt a Budai Takarékpénztár (Ybl Miklós, 1860-62), míg délen előbb a Budai Népszínház (1861-69) majd a Kereskedelmi Minisztérium épülete (1890). A hídfő északi oldalán volt a lóvasútnak egy végállomása. Először a vasúti vonalakat villamosították (1895), majd a hídfő alatt egy új, a lehorgonyzást kikerülő alagút is épült (1906-07), hogy a villamos tovább közlekedhessen dél felé. A tér a nevét a híd építőjéről kapta 1912-ben.

A következő nagy változást a második világháború pusztítása hozta. A Lánchidat felrobbantották, több épület pedig megrongálódott. Az Alagút, és a téren lévő kapuzata nem sérült meg jelentősen. A Kereskedelmi Minisztériumot, a Lipthay-palotát, a Takarékpénztár épületét és a Budai Hegypálya létesítményeit is elbontották. Az egykori Takarékpénztár telkének sarkát a térhez csatolták, a telken pedig sokáig a Lánchíd presszó egyszintes, kisebb épülete állt. A déli oldalon elpusztult paloták helyén parkot alakítottak ki. A Lánchíd visszaépítésekor (1949) a hídvámkezelő épületeket nem építették meg újra, hanem helyüket a közlekedés számára adták át. A teret a híd felé is megnagyobbították, ekkor alakult ki a ma is látható forma, középen körforgalommal, a déli oldalon parkkal. (Rácz Miklós)

TERVEZÉSI PROGRAM

1. Olyan közfunkciókkal bíró egységes közterület és zöldfelület jöjjön létre, amely integrálódik a Budai Várnegyed és Budapest belvárosa gyalogos-turisztikai zónájába;
2. a gépjárműforgalom csillapítása mellett maradjon fenn a Bel-Buda és a pesti belváros összekötését biztosító fontos közlekedési folyosó forgalmi szerepe,
3. a körforgalom mai átmérőjének jelentős csökkentése a külső gyalogos területek érdemi bővítése érdekében, jelentősen csökkenjenek a gépjárműforgalom számára szolgáló felületek az útfelületek és a forgalomtechnikai megoldások újragondolásával,
4. a minden irányban történő gyalogos átjárás biztosítása,
5. a Clark Ádám tér hagyományainak életre keltése érdekében a gyalogos terek növelése,
6. a Fő utca közlekedési terveivel egyeztetve új kerékpáros forgalmi rendszer kialakítása,
7. magas minőségű és presztízsű közterület jöjjön létre.
8. Korunk változékony időjárási viszonyaihoz alkalmazkodó, minimális fenntartási igényű, ám magas díszítőértékkel bíró növényfajok, és innovatív növénytelepítési módszerek, köztük a Stockholm faültetési rendszer (SFR) alkalmazása.

ELHELYEZKEDÉS
A Clark Ádám tér Budapest I. kerületében, a Lánchíd budai hídfőjénél, a budai Váralagút bejáratánál helyezkedik el. A tervezési terület a tér központi körforgalmát és annak környezetét foglalja magában, keleten a Lánchíd budai hídfőjéig, északon a Fő utca torkolatáig, nyugaton az alagút bejáratáig, illetve a Budavári Sikló fogadóterével együtt a Sikló utca torkolatáig tart, kiegészülve délen a Lánchíd utca Öntőház utcáig tartó szakaszával. A tervezési terület 8810 m2 nagyságú.

JELENLEGI ÁLLAPOT
A Clark Ádám tér Budapest emblematikus közlekedési csomópontja, központi körforgalma a Budai Váralagutat köti össze a Lánchíddal, illetve a Fő utcát a Lánchíd utcával, a világörökségi terület részét képezi. A téren állva a főváros legfontosabb épületei veszik körül a szemlélőt: a Budavári Palota, a Sándor-palota, a Váralagút és maga a Lánchíd. A budai várnegyed ünnepélyes magaslata festői hátteret ad a területnek. A Clark Ádám tértől délre két közpark szolgál pihenőfelületként: a közelmúltban megújított 0 kilométerkő mögötti zöldfelület, illetve a Lánchíd park. A térről a Budai Vár a legrövidebb úton a Budavári Siklóval közelíthető meg, melynek induló állomása a tér délnyugati részén található.

A tér megújítására elsősorban a közlekedési helyzet megreformálása, humanizálása miatt van szükség, hiszen jelenleg a körfogalmat a gépjárműforgalom uralja, a kerékpáros közlekedés nem megoldott, a gyalogos közlekedés pedig nehézkes.

A zöldfelület a néhány meglévő fát leszámítva leginkább a körforgalom közepére korlátozódik, mely nagy kiterjedésű ugyan, de kizárólag díszítő értékkel rendelkezik, és méretéből adódóan csak távoli nézőpontból érvényesül kellőképpen.

A Budavári Sikló felé vezető széles, kiskockakő burkolatú téren összesen 2 db fa található, a tér bútorzata minimális, ebből kifolyólag inkább áthaladásra szolgál.

A körforgalom mentén az aszfalt burkolatú úttesthez kiemelt szegélyű, szintén aszfalt burkolatú járdák csatlakoznak, így hiába a központi, hatalmas, gyepszintű zöldfelület, a közlekedők szempontjából a tervezési területen a burkolt felületek túlsúlya érvényesül.

TERVEZETT ÁLLAPOT
A projekt célja, hogy a tervezési területen a jelenlegi állapot (gépjármű közlekedés túlsúlya, hiányos zöldfelület) átalakításával és a közterületek megújításával egységes arculatú, a szomszédos területekkel harmonizáló, új közlekedési csomópont jöjjön létre, a történelmi örökség és a meglévő adottságok figyelembevételével. Az új kialakításban – a tervezési programnak megfelelően – a gyalogosok és kerékpárosok lényegesen tágasabb közlekedő- és pihenőfelületet kapnak.

A tervezési terület három fő funkcionális egységre tagolódik, a tervezett állapotot is e felosztás alapján ismertetjük. A területegységeket az alábbi szemléltető ábrán jelöljük:

Közlekedési rend változása
A forgalmi rendben az alapvető változást a minden irányból minden irányba való biztonságos kerékpáros közlekedés megteremtése jelenti. Ezzel együtt, a járdán vezetett kerékpárút, illetve a Lánchíd utcát keresztező, semmibe vezető kerékpáros átvezetés megszűnik. A terv számol azzal, hogy távlatban az Alagút keresztmetszete is átalakul és emelkedő irányban (Krisztinaváros felé) önálló kerékpársáv létesül. A gyalogos közlekedésben előnyös változást jelent, hogy a körforgalom méretének csökkentésével rövidülnek a fő gyalogos közlekedési áramlási útvonalak, egyidejűleg növekednek a funkcióbővített gyalogos forgalmú területek (pihenőhelyek, találkozópontok). Az akadálymentes gyalogos közlekedés minden irányban biztosított.

A terv megoldást kínál mind az általános, mind a korlátozott gépjárműforgalom lebonyolítására. Közlekedéspolitikai döntés alapján a Lánchíd útpályáját a jövőben a közösségi közlekedés (beleértve a taxit) és a kétkerekű járművek használhatják, ugyanakkor a Lánchíd utca korábbi forgalomkorlátozása megszűnt.

Körforgalom környezete
A körforgalom és környezetének kialakításában fokozott hangsúlyt kapott – a Lánchíd és az Alagút alkotta tengelyvonal mentén – a szimmetrikus téralakítás. Fenti szimmetriát erősítik a Lánchíd torkolatánál elhelyezett kandeláberek és fásított, biodiverz virágágyások, továbbá az Alagút utcában a kétoldali fatelepítés.

A központi, eredetileg 40 m átmérőjű, kör alakú zöldfelület 21 m átmérőjűre csökkent, reprezentatív évelőágyása a Mátyás-templom rózsaablakának mintázatát idézi. A körforgalom területének csökkentése által megnövekedett a gyalogos felületek aránya, melyek új ülőhelyekkel ellátva, évelőkkel és fákkal betelepítve immár közlekedési szerepükön túl pihenő funkciót is betöltenek. E tekintetben a Clark Hotel mai állapotban kifejezett szűk előtere is kibővül, így a szállodaépületben működő vendéglátóhely kitelepülhet a fákkal árnyékolt, széles gyalogos felületre.

Budavári Sikló fogadótere
A Budavári Sikló fogadóterének megújításánál elsődleges cél volt, hogy a tér ne csupán áthaladásra szolgáljon, hanem hosszabb tartózkodásra is csábítson. Ennek érdekében a területen árnyékot adó fák, leülésre alkalmas támfallal körülvett növényágyások, kényelmes utcabútorok, párásító berendezések, illetve a meglévőkkel azonos típusú kandeláberek kapnak helyet.

A fogadótér területe erőteljesen lejt a körforgalom irányába. Az eredeti terepviszonyok minimális megváltoztatásával a burkolatról a vizet a favermek felé vezetjük, biztosítva ezzel a telepített fák vízellátását (SFR).

Lánchíd utca
A Lánchíd utca jelen tervezéssel érintett szakasza mintegy befejező eleme a korábban felújított Lánchíd utcának, amely egyben összeköttetést is biztosít a Clark Ádám térrel, illetve közvetve a Fő utcával. Az utca keleti oldalán meglévő MOL Bubi állomás és rollerpont változatlanul a helyén marad. Az utcaszakasz teljes hosszán kétoldali fasor létesül, a Stockholm módszerrel telepített fasor egyedeihez rácsos folyókákkal vezetjük a gyalogos felületekről összegyűjtött csapadékvizet.

Mindhárom területrészre a Budai Várnegyedben alkalmazott burkolati stílus kerül: vágott bazalt nagykocka, helyenként kiskocka sávval kiegészítve, 30 cm széles diorit útszegély, mészkő kiemelt ágyásszegélyek és támfalak. Az útvilágítást a Lánchíd típusú kandeláberek, a gyalogos felületek világítását pedig a Budavár típusú kandeláberek biztosítják. Pihenőhelyként a turistacsoportok számára is alkalmas, modern, hosszú ülőbútorok kerülnek kihelyezésre.

NÖVÉNYTELEPÍTÉS

Stockholm faültetési rendszer (SFR) elemei
Az SFR rendszer működése: a gyalogos burkolt felületekről, illetve a rácsos folyókákból összegyűjtött csapadékvíz levegőztető aknákba folyik, ahonnan a felgyülemlő csapadékvíz perforált dréncsövekbe kerül. A felső 2/3 részben perforációval ellátott dréncsövek az SFR ültetőközeg határán belül körülveszik a telepített fákat, elhelyezésük lejtés nélkül történik az ültetőközeg feletti drénrétegben.

Amennyiben rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék keletkezik, melyet az SFR rendszer nem képes felvenni, a felesleges víz a folyókákból bekötőaknákon keresztül a csatornába vezethető.

Lombos fák
Összesen 34 db lombos díszfa kerül telepítésre a tervezési területen. A tervezett fák átlagosan 30/35 törzskörméretű egyedek. A burkolt felületbe kerülő új fákat Stockholm módszerrel telepítettük.

Cserjék, évelők, egynyári és gyepfelületek
A körforgalom központi növényágyásába olyan egynyáriakat szükséges telepíteni, melyek az év során a lehető leghosszabb ideig díszítő értékkel bírnak. A rózsaablakot mintázó ágyások kötött formája és némelyik ágyás kis mérete miatt - különösen a szegélyek mentén - alacsony növényeket érdemes ültetni. Az egynyári kiültetéshez a rózsaablak motívumra évszaknak és kompozíciónak megfelelően több javaslatot is készítettünk, hogy az évek során változatos képet mutasson.

A biodiverz virágágyak fajösszetételénél a díszítő érték mellett kiemelt szempont az önfenntartó jelleg. A virágágyak emellett – frekventált és szimmetrikus elhelyezkedésüknél fogva - lehetőséget nyújtanak arra, hogy a hídfőnél emléket állítsunk a Széchenyi lánchíd névadójának Márk Gergely által nemesített ’Széchenyi István emléke’ teltvirágú teahibrid ágyásrózsákkal, melyeket az évelőágyásba integrálva ültetünk ki. A rózsákra a járókelők figyelmét mészkőtömbön elhelyezett ismertetőtáblával hívjuk fel.

Grabner Balázs, Terhes Dénes

Szerk.: Hulesch Máté