Az északi oldalon Visegrád, Dömös, Pilismarót, Helemba, Ipolynádasd, Szob, Zebegény, Nagymaros, Verőce, Kisoroszi, Dunabogdány, a délin pedig Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Ráckeve, Szigetbecse, Makád, Lórév. Ezekben a településekben közös, hogy a Duna partján fekszenek, és mind érintettek a DANUrB elnevezésű nemzetközi projektben.
A projektben a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont is részt vesz: a júniusban lezárult második szakaszban adatgyűjtést, interjúkat készítettek, a gyűjtött adathalmaz módszertani elemzését végezték. A szakasz végére összeállt egy olyan elméleti módszertani anyag, amely vitaindítóként szolgálhat a projekt további stratégiaalkotási mintaprogramjainak kidolgozásában.
A második szakasz talán legfontosabb tanulsága, hogy a DANUrB projektben úttörő munka körvonalai bontakoznak ki: kiderült, hogy a felvetett probléma – a projektben vizsgált települések vonzóvá tételének módjai – nem oldható meg sem a hagyományos településfejlesztési, sem a jelenleg újszerű turisztikai megközelítés kizárólagos alkalmazásával. Meg kell találni azokat a módszertani megoldásokat, amelyek képesek mindkét irányú szempontrendszert eredményesen ötvözni.
A projekten belül meghirdetett a MUTK egy gyakornoki programot is mesterszakos geográfus-hallgatók számára. A hallgatók bevonása az oktatási lehetőségen túl új nézőpontot hozott az adatgyűjtési, feldolgozási és tervezői munkába. A diákok friss szemmel vizsgálták a felvetett kérdéseket, többször saját készítésű térképen mutatva be, kívülállóként mit látnak az adott településből, mely turisztikai vagy helyi attrakciókat veszik vagy épp nem veszik észre, mi az, ami hat rájuk, és mi az, ami nem. A hallgatók bevonásának ötletét az ausztriai Wachau példája adta. A ma már elsőrangúan működő turisztikai-településfejlesztési projekt előkészítésében annak idején ugyancsak részt vettek egyetemisták. Észrevételeik, sajátos szempontjaik sokat adtak hozzá a későbbi eredményekhez.
A munka korántsem zárult le: a tudásközpont a közeljövőben javaslattevő és vitaindító dokumentumot készít. Céljuk, hogy ráleljenek azokra a helyzetfelmérési, értékelési, tervezési és stratégiaalkotási eszközökre, amelyeket alkalmazva az egyes települések vagy kistérségek döntéshozói és releváns szereplői maguk is képessé válnak saját településük fejlesztésére, értékelésére. A következő fél év részben ennek az eszköztárnak a tesztelésével, illetve széles körű terjesztésével telik majd.
Magyar Urbanisztikai Tudásközpont