Magház - az elnevezés új, ahogy az egyetlen budapesti megépült Magház is vadonatúj. Maga az ötlet azonban nem annyira, a hatvanas években például garzonháznak hívták, és még mára sem ment ki teljesen a divatból ez az elnevezés. Fiatalok induló lakásairól van szó, ami fontos, hiszen mindig jönnek a fiatalok - õk a jövõ. De ahogy az ún. "épülõ" szocializmusban szinte minden elgazdátlanodik, úgy elõfordulhat, hogy tönkremennek a garzonházak is, építészeti minõségüktõl függetlenül. S akkor jön a szó-mágia, kell egy új elnevezés(?).
A vadkapitalizmusban viszont - amikor igen kedvezõ a légkör az ingatlanspekulációra - már szinte az ötlet kipattanásának pillanatában veszélybe kerülhet a dolog... Budapesten ez történt, ezért egyelõre csak az elsõ Magház épült meg a Rottenbiller és Hutyra utca sarkán (tervezõje Dévényi Tamás). Történetesen igen közel egy régebbi, Bajza utcai garzonházhoz. A második és harmadik Magház terv maradt, elég heves utóélettel. Mindehhez képest Pécs szerény, csendes történetet tudhat magáénak. Mégis érdemes foglalkozni vele, hisz' egyszerûségében, gondos kiérleltségében példaszerû apróságról van szó. S mert magház a maga nemében.
A szûk telekre felépített társasház lakásait ugyanis a pécsi egyetem diákjai számára vásárolták meg a módosabb szülõk, kollégiumi lerobbant szoba vagy albérlet helyett. A különbség a pesti Magházhoz képest annyi, hogy itt nincsenek közös használatú helyiségek, például mosó-szárító. Ami a szûkös telken nem is lett volna elhelyezhetõ, azonban azt mégis érdemes megjegyezni: Svájcban teljesen természetes, hogy nincs minden lakásban automata mosógép, hanem egy-egy ház közösen használja a szükséges számú 1, 2 vagy több gépet. Hja, a "fejlett kapitalizmus", vagyis inkább a praktikus, demokratikus társadalmi berendezkedés...
A keskeny telken itt mindössze arra adódott lehetõség, hogy a földszinten, a ház alatt a hat lakáshoz tartozik hat parkolóhely. A parkolók hátában ajtó nyílik a lépcsõ-közlekedõ felé, ami kényelmessé teszi a két szinten elhelyezett 3-3 lakás megközelítését. Ez a logikus rend eredményezte, hogy a lakások kiemelkednek, és ablakaik elõtt még kis kert is adódik. Ráadásul ebben az elrendezésben valamennyi szoba déli tájolású, az északi telekszomszéd felé a kényszerûen elég szûkös közlekedõ sáv esik, az egykarú lépcsõvel. A lakások alaprajza az elrendezéshez illõen egyszerû, de részleteiben jól megoldott, arányos és praktikus. Nincs külön elõszoba, de a belépés után a lakások többségében egy jobb kanyar következik, tehát mégsem kell "ajtóstul" berontani a lakásba.
Garzonlakásokról van szó, de mégsem egyterû lakóegységekrõl, mert minden lakáshoz félszoba avagy alkov tartozik, ami mégis csak lehetõvé tesz némi elkülönülést, nyugodtabb éjszakát vagy meditációs magányt. Az apró mosdó helyiségekben csak zuhanyra jutott hely, s benne van a vécé is, így kicsit zsúfolt, de bizonyára a fiatalok könnyedén vesznek ennyi kényelmetlenséget. S persze igazuk van, fõleg ha a kollégiumi közös mosdókat is volt szerencséjük kipróbálni.
A két emeleten öt-öt, összesen tíz ablak zsalugáterrel fordul dél felé, finom eltolással, nem szabályos kompozícióban, ami eleve hangulatos összképet ad. Mindezt remekül egészíti ki a markáns mályvaszínû homlokzatfestés - mediterrán pécsi ház, az utca felé fehér falakkal, a lehetõ legegyszerûbb eszközökkel, mégis határozott kiállással. Amit persze a hely szelleme sugallt, Pécs szigeti városrésze, csendes lakóterület a Belváros nyugati peremén, fõképp családi lakóházakkal beépült területen. Két beépítési típus alakult ki errefelé. Az újabb és gyakoribb forma többnyire földszintes polgári családi ház, mely az utcával párhuzamos tetõvel épül, magas lábazattal. A másik az eltûnõben levõ, õsibb beépítési forma, az ún. bosnyák ház. Oldalhatáron álló, utca felé zárt homlokzatú épületek, az utca felõl tömör, magas kerítéssel.
A ma érvényes rendezési terv valamennyire védi ugyan a meglévõ beépítést, azonban ehhez olyan közhelyszerû megoldást sugall, amibõl sok jó nem jöhet ki. Túl magas, zártsorú, erõltetett tetõtérbeépítésekkel terhelt, sokszor felesleges külsõ díszítményekkel megvert házak - sajnos tudjuk, mindenütt ezek vannak többségben. Ezért is üde színfolt Pelényi Margit építész munkája Pécsett, mely, mondanom se kell, inkább a bosnyák házat idézi. S feltétlenül megemlítendõ, hogy mellette több más terve és épülete is hasonló érzékenységet, következetességet mutat. Talán nem véletlen, hogy ez a ház a Forbát Alfréd utcában van - az utca névadója az egyik azon pécsi építészek közül, akik a két világháború között külföldön csináltak karriert, a jó értelemben vett modern építészet híveként.
Vargha Mihály
Társasház hat lakással
Pécs, Forbát Alfréd utca
Építész: Pelényi Margit