Már a jövőnk sem a régi – Paradigmaváltás előtt az építész szakma
Beszámoló a IV. ZERO CO2 Fenntartható Építészet szakmai konferenciáról.
Minden évben nagy érdeklődés övezi a Zero CO2 Fenntartható Építészet konferenciát, hiszen négy éve az első ilyen rendezvény az egyik legfontosabb mérföldkő volt a “zöld” építészet magyarországi történetében. Az idei szakmai összejövetelt március 4-én, a Tavaszi Építészeti Fesztivál programsorozatába illeszkedve rendezték meg.
Négy évvel ezelőtt a konferencia létrehozása még idealista kezdeményezésnek tűnt, mára viszont eljutottunk odáig, hogy a környezettudatos építés kezd gyakorlattá válni. Egyre több az olyan megvalósult példa, amely inspirációul szolgálhat a továbbiak számára, az idei konferencia célja ezek bemutatása volt. A rendezvényen részt vett Lisa Siola, a Nemzetközi Építész Szövetség (UIA) II. régiójának elnöke is.
Paradigmaváltás előtt áll az egész világ, nemcsak az építész szakma – hívta fel a figyelmet előadása felütéseként Szekér László, az UIA “Építészet a fenntartható jövőért” II. régiós programigazgatója. Három területen is változtatnunk kell: növelni kell a hatékonyságot, a lineáris folyamatok helyett körfolyamatokat – mint például az újrahasznosítás, a visszaforgatás – kell létrehozni, a fosszilis energiahordozók helyett pedig megújulókat kell igénybe venni.
Az Európai Unió 2050-re 85-90 %-kal kívánja csökkenteni a szendioxid-kibocsátást a kiotói egyezmény aláírásának idejéhez képest. Ehhez kapcsolódóan az Építészek Nemzetközi Szövetsége (UIA) is kidolgozta a Sustainable by Design stratégiát.
Egyre több a fenntarthatóságot a középpontba helyező minősítő rendszer és építészeti verseny. A Prima Property Award-ot a fenntartható ingatlanfejlesztések legjobbjai nyerhetik el. A pályázaton indult projektek közül néhány mintaértékű épületet Szekér László részletesebben is bemutatott, így például az Unilever irodaépületét (Hamburg, Hafen City); a megújuló energiákkal – többek között elektromos autók fejlesztésével - foglalkozó német Juwi Holding wörstadti zéró CO2 kibocsátású irodaházát; Linz új landmark értékű magasházát, a Power Tower-t, amelynek szintén nulla a széndioxid-emissziója és az SMA AG gyárcsarnokát, amely száz százalékban megújuló energiákat használ fel.
Az utóbbi épületet tervező iroda, a kasseli HHS Architekten vezetője készítette fel a darmstadti műszaki egyetem csapatát, amely legutóbb már másodízben nyerte meg a Solar Decathlon elnevezésű, egyetemek között megrendezett nemzetközi versenyt. Ezen legközelebb már a Budapesti Műszaki Egyetem csapata is részt fog venni.
Míg az autóiparban gőzerővel dolgoznak a széndioxid-kibocsátás csökkentésén, az építőipar lassan mozdul, pedig az energiafelhasználás negyven százaléka az épített környezethez kapcsolódik. A fűtésszámlát tulajdonképpen tekinthetjük egy olyan büntetésnek, amit a múltban elkövetett építési hibákért fizetünk. Vannak persze pozitív fejlemények is, már Magyarországon is elkészült körülbelül húsz passzívház, a legújabbak Dunaújvárosban, Budaörsön, Pátyon és Budapesten.
Már a jövőnk sem a régi – hangsúlyozta Szekér László összefoglalásul. Egy új világ alakult ki körülöttünk, amelyet a globalizáció, az ivóvíz- és a földhasználat kérdése, valamint a népességrobbanás határoz meg. Ezeket a változásokat lehetetlen nem észrevenni, az építtetők kezdik is igényelni az új megoldásokat, a szakma azonban még nem teljesen felkészült. Egyre nagyobb szerepet kell kapnia a fenntartható várostervezésnek is, hiszen a városi hőszigetek, valamint a közlekedés, a parkolás problémái mind égetőbbekké válnak. Az építész és a mérnöki kamarák is szerepet vállalnak ebben a folyamatban, folyik a munka az autonóm ház és település témakörében és a nemzetközi fenntarthatósági minősítő rendszerek adaptációjával kapcsolatban is megkezdődtek az egyeztetések.
A Passzívházépítők Országos Szövetsége pedig a jövő hónapban útjára indítja azt a képzést, amelyen akkreditált passzívháztervező minősítést lehet majd szerezni. Szekér László előadásának lezárásául - meghívott vendégként - Zobor Bence, a HHS Planer + Architekten AG munkatársa mutatta be a világ legnagyobb inverter gyártócsarnokát, amely a klímadesign tervezési módszereinek köszönhetően CO2 semleges épületként működik.
Új “zöld” irodaház épül Budapesten
A XIII. kerületben, a Kassák Lajos és a Lőportár utca sarkán hamarosan megkezdődik a Green Home irodaház kivitelezése, amely már megkapta a LEED platina előminősítést – tudhattuk meg Pados Gábortól, a Skanska projektmenedzserétől. A hétemeletes, három mélygarázsszinttel rendelkező épület várhatóan a jövő év végére készül majd el. Az irodákon kívül helyet kapnak itt majd üzletek is az utcáról nyílóan. A belső kertben kültéri tárgyalókat alakítanak ki.
A résfalas alapozást geotermikus csövezéssel fogják ellátni. A vízfelhasználás 67 százalékos csökkentését a csapadékvíz felhasználásával és a mosdók úgynevezett szürke szennyvízének wc-öblítésre való visszaforgatásával érik el. A teherhordó szerkezet előregyártott vasbetonból fog készülni, ez kevesebb helyszíni élőmunkát és szennyezést, pontosabb kivitelezést jelent. Az épület a főváros észak-déli fő kerékpár-közlekedési tengelye mentén helyezkedik el, ezért nagy gondot fordítanakak a kerékpártárolók, öltözők, zuhanyzók kialakítására.
A Skanska Property Hungary Kft. az egyik legrégebbi magyarországi ingatlanfejlesztő cég, amely vezető pozícióra törekszik a környezettudatos fejlesztés és kivitelezés terén, figyelembe véve azt a tényt, hogy a széndioxid-kibocsátás negyven százaléka az épületállományhoz kötődik. (Ha ebbe beleszámítanánk az építőanyaggyártásnak olyan nagy emissziójú részeit is, mint az acél-, a cement-, az alumínuim- és az üveggyártás, a részarány 50 százalékra emelkedne.) Nagyon fontosnak találják az életciklus-elemzést, illetve a tervezést, hiszen az utóbbi egy viszonylag rövid szakasz az épület teljes időtartamát tekintve, de itt dől el, hogy milyen kibocsátású lesz a ház.
A LEED minősítő rendszer hat szempont szerint értékeli az épületeket, ezek: az épület és környezete fenntarthatósága, a vízfelhasználás, a klímaváltozásra gyakorolt hatás, az építőanyagok és energiaforrások, a beltéri minőség és az innováció. A Skanska számára azért is fontos volt egy ilyen minősítés, mert ezáltal a nemzetközi portfóliójában is lehetőség nyílik az egyes épületek összehasonlítására.
Optimális árnyékolás, természetes szellőzés, napkémények, döngölt agyagfalak, hűtőgerendák
Sebastian El Khouli, az UIA „Építészet a Fenntartható Jövőért" I. régiós programigazgatója az Abu Dhabiban épülő, a nemzetközi szaksajtóból is ismert Masdar City egyik részének terveit mutatta be a hallgatóságnak. A cél Masdar megvalósításánál a zéró széndioxid-kibocsátás, fosszilis energia felhasználás és hulladékképződés. Mindezt úgy akarják megvalósítani, hogy a régi arab hagyományokat is kövessék, újraértelmezve azokat.
Ezen a vidéken a nappali hőmérséklet eléri a 60-70 °C-ot is, hőszigeteknél meg is haladhatja a 70 °C fokot. Árnyékolással, párologtatással a hőmérsékletet le lehet vinni 45 °C közelébe, ami a számunkra még mindig elviselhetetlen forróságot jelent. A hőséget városban természetes ventillációval igyekeznek enyhíteni, szélcsatornák megnyitásával.
A várost 1,5 x 1,5 km-es részekre osztották, helyi városközpontokat és közösségi tereket alakítanak ki, hogy ne egy élhetetlen nagyváros alakuljon ki. A magánautó-forgalom helyett a tömegközlekedésre építik a közlekedési rendszert, ehhez 150 m-ként alakítanak ki megállókat. Masdar kezdeti koncepciójához képest néhány dolgon változtattak, például az egyedi éghajlati viszonyok miatt lemondtak arról, hogy a város prototípusként működjön.
A Swiss Village Sprinter Building Plot most koncepcionális fázisban van, itt kap majd helyet a svájci nagykövetség és a hozzá tartozó rezidencia, ezenkívül irodák, lakóházak, összesen 25 ezer négyzetméteren. Először passzívházas technológiát akartak alkalmazni, de kiderült, hogy az itt – ahol az éjszakák sem hidegek, hanem 30 °C körüliek – több problémát vet fel, mint amennyit megold.
Optimális árnyékolás, természetes szellőzés, napkémények, döngölt agyagfalak, hűtőgerendák – ezek a koncepció alapelemei. Az épületszövetet illetően a tradicionális arab építési struktúrát alkalmazták. Ennél a házakba nem az utcáról közvetlenül lehet belépni, hanem a mi szolgalmi útjainkhoz hasonló kis sikátorokból. Az élet itt a belső udvarokban zajlik. A homlokzatok arabos, áttört felületek, védenek a nap ellen és a belátástól, de belülről kifelé biztosítják a vizuális kapcsolatot. A benapozási-árnyékolási vizsgálatokat a zürichi ETH-val közösen dolgozták ki. Az épületek fenntarthatósági minősítéséhez az abu dhabi Estidama értékelési rendszert használják.
Green Press Hírügynökség
